Előfizetés

Hárman indulhatnak a két társelnöki pozícióért az LMP-ben

Szél Bernadett várhatóan egyedül indul az LMP női társelnöki posztjáért, a férfi posztot jelenleg betöltő Hadházy Ákosnak azonban kihívója akadhat Csárdi Antal, a Fővárosi Közgyűlés tagjának személyében.

Az LMP a január 14-15-ei kongresszusán tart teljes tisztújítást. A két társelnök mellett a titkárt, az országos elnökséget, az országos politikai tanácsot, az etikai, a felügyelő és a fegyelmi bizottságot is újraválasztják. Társelnöknek és az országos elnökség tagjának még kedd éjfélig jelentkezhetnek újabb indulók, de az előbbi pozícióra várhatóan hárman pályáznak. Ők már biztosan megszerezték az ehhez szükséges legalább 32 támogatót a pártban, vagyis a tagság öt százalékának bizalmát. 

Az MTI úgy tudja, a titkári posztért - amelyet most Vida Attila tölt be - Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő és Gál József szóvivő küzd meg. Az országos elnökség jelenlegi tagjai közül összeférhetetlenségi okokból nem indul el Lengyel Szilvia, mivel ő az LMP alapítványának, az Ökopolisz Alapítványának a társelnöke. Az elnökség jelenlegi tagjai közül viszont ringbe száll Ferenczi István, Ungár Péter és Keresztes László Lóránt, és megméreti magát Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési frakciójának vezetője is. Arról a kongresszus dönt majd, hogy a tisztségviselők mennyi ideig töltsék be pozíciójukat, a mostani országos elnökség várhatóan két lehetőséget bocsát szavazásra: másfél és kétéves időtartamot.

A párt májusban módosította az alapszabályát, amelynek értelmében 42-re csökken az országos politikai tanács létszáma: kilenc tagot delegálhat a kongresszus, egyet-egyet pedig a 33 területi szervezet.

Orbán Viktor a határokon túl sem tűri az ellenvéleményt

A budapesti jobboldali kormányzat nem tűri el, hogy akár a határon túlról bírálják - írja Tamás Gáspár Miklós a hvg.hu-n. 

Magyarországon – pontosabban: Budapesten – még vannak nyomai az ellenzéki sajtónak, különösen az interneten, de a rádiózásban (amely sokkal jelentősebb, mint amennyire a digitális honpolgárok számon tartják) és a tévében ezek a nyomok eltűnőben vannak, a regionális és a helyi médiák pedig a maguk teljes egészében a jobboldali propaganda- és államgépezet kezében vannak. (Az ellenzéki lapok pedig olyan politikailag érdekelt oligarchák kezében, mint Simicska úr és Puch László úr – de azért függetlenek is akadnak.) A bulvármédiák, a sport- és poprádiók stb. is Orbán Viktor úr nézőpontját és világlátását terjesztik, az MTI keretében működő központi (és ingyenes!) hírgyár pedig még az ellenzéki lapokra és portálokra is erősen hat, másutt meg egyáltalán nincs versenytársa. A magukat ellenzékinek tartó olvasóknak fogalmuk sincs, milyen nagy mértékben szól a kormány hangja a fejükben - írja a Kolozsváron született filozófus.

A Kettős Mérce írta meg, hogy 14 év működés után megszűnik az Erdélyi Riport, a független magyar nyelvű sajtó egyik utolsó erdélyi bástyája, legalábbis ez derül ki a lap szerkesztősége által kiadott közleményből - tették hozzá.  (...) A laphoz közel álló két forrás is röviden így magyarázta az Erdélyi Riport bezárását: a Fidesz leszólt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek – amely a kolozsvári székhelyű Progress Alapítvány mögött áll -, hogy legyen már vége az ilyen független sajtó dolognak, meg liberáliskodásnak, mire az RMDSZ lépett is. Nyilván, konkrét bizonyítékok nincsenek ennek alátámasztására, ahogyan arra sincsenek, hogy ki és mikor szólt oda a Mediaworks tulajdonosának: ideje lenne már bezárni azt a Népszabadságot. De hogy az állítás mégsem olyan légből kapott, azt az erdélyi magyar sajtó és politika körülményeinek ismerete alátámasztja - írta a Kettős Mérce még az óév végén. 

Aki ismeri egy kicsit az erdélyi magyar szellemi életet, az tudja, hogy ott más is van, mint az orbánista hungarizmus helyi változata – bár szemben Magyarországgal, Erdélyben vannak jelentős alkotók, akik Orbán Viktor miniszterelnök úr hívei; Budapesten kormányhű, ám mégis komolyan vehető írókat és gondolkodókat egyáltalán nem ismerünk. (Pedig van magyar konzervatív értelmiség.) Fáj is ez a miniszterelnök úrnak, és rengeteg pénzébe is kerül – ráadásul a legújabb jobboldali irodalmi vezéregyéniséget, Orbán János Dénes tehetségápoló urat, a Magyar Idők nevezetű szélsőjobboldali, egyben állami-kormányzati hírharsona rovatvezetőjét is Erdélyből kellett importálni (kitűnő vendéglője van egyébként Kolozsvárt, mindenkinek ajánlom) és sok százmillió tehetségkutatási forinttal megajándékozni. (Ezeket a forintokat a létező magyar irodalomtól vonták el.) A hatalom azonban Orbán dr. úréké a magyar glóbuson, és a szimbolikus jelentőségű erdélyi térfélen ez a hatalom nem tűri a még oly halk és udvarias feleselést se - elemzi a helyzetet Tamás Gáspár Miklós a hvg.hu-n.

A teljes írás itt olvasható

Orbán Viktor a határokon túl sem tűri az ellenvéleményt

A budapesti jobboldali kormányzat nem tűri el, hogy akár a határon túlról bírálják - írja Tamás Gáspár Miklós a hvg.hu-n. 

Magyarországon – pontosabban: Budapesten – még vannak nyomai az ellenzéki sajtónak, különösen az interneten, de a rádiózásban (amely sokkal jelentősebb, mint amennyire a digitális honpolgárok számon tartják) és a tévében ezek a nyomok eltűnőben vannak, a regionális és a helyi médiák pedig a maguk teljes egészében a jobboldali propaganda- és államgépezet kezében vannak. (Az ellenzéki lapok pedig olyan politikailag érdekelt oligarchák kezében, mint Simicska úr és Puch László úr – de azért függetlenek is akadnak.) A bulvármédiák, a sport- és poprádiók stb. is Orbán Viktor úr nézőpontját és világlátását terjesztik, az MTI keretében működő központi (és ingyenes!) hírgyár pedig még az ellenzéki lapokra és portálokra is erősen hat, másutt meg egyáltalán nincs versenytársa. A magukat ellenzékinek tartó olvasóknak fogalmuk sincs, milyen nagy mértékben szól a kormány hangja a fejükben - írja a Kolozsváron született filozófus.

A Kettős Mérce írta meg, hogy 14 év működés után megszűnik az Erdélyi Riport, a független magyar nyelvű sajtó egyik utolsó erdélyi bástyája, legalábbis ez derül ki a lap szerkesztősége által kiadott közleményből - tették hozzá.  (...) A laphoz közel álló két forrás is röviden így magyarázta az Erdélyi Riport bezárását: a Fidesz leszólt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek – amely a kolozsvári székhelyű Progress Alapítvány mögött áll -, hogy legyen már vége az ilyen független sajtó dolognak, meg liberáliskodásnak, mire az RMDSZ lépett is. Nyilván, konkrét bizonyítékok nincsenek ennek alátámasztására, ahogyan arra sincsenek, hogy ki és mikor szólt oda a Mediaworks tulajdonosának: ideje lenne már bezárni azt a Népszabadságot. De hogy az állítás mégsem olyan légből kapott, azt az erdélyi magyar sajtó és politika körülményeinek ismerete alátámasztja - írta a Kettős Mérce még az óév végén. 

Aki ismeri egy kicsit az erdélyi magyar szellemi életet, az tudja, hogy ott más is van, mint az orbánista hungarizmus helyi változata – bár szemben Magyarországgal, Erdélyben vannak jelentős alkotók, akik Orbán Viktor miniszterelnök úr hívei; Budapesten kormányhű, ám mégis komolyan vehető írókat és gondolkodókat egyáltalán nem ismerünk. (Pedig van magyar konzervatív értelmiség.) Fáj is ez a miniszterelnök úrnak, és rengeteg pénzébe is kerül – ráadásul a legújabb jobboldali irodalmi vezéregyéniséget, Orbán János Dénes tehetségápoló urat, a Magyar Idők nevezetű szélsőjobboldali, egyben állami-kormányzati hírharsona rovatvezetőjét is Erdélyből kellett importálni (kitűnő vendéglője van egyébként Kolozsvárt, mindenkinek ajánlom) és sok százmillió tehetségkutatási forinttal megajándékozni. (Ezeket a forintokat a létező magyar irodalomtól vonták el.) A hatalom azonban Orbán dr. úréké a magyar glóbuson, és a szimbolikus jelentőségű erdélyi térfélen ez a hatalom nem tűri a még oly halk és udvarias feleselést se - elemzi a helyzetet Tamás Gáspár Miklós a hvg.hu-n.

A teljes írás itt olvasható