Előfizetés

Így adózunk 2017-ben

Publikálás dátuma
2017.01.02. 06:20
Az áfacsökkentés miatt olcsóbbak és kelendőbbek lesznek a baromfi udvar lakói Fotó: Thinkstock
Idén is jelentős mértékben változtak a béren kívüli juttatások szabályai, emellett a társasági adó kulcsa és néhány alapvető élelmiszer, valamint a vendéglátói és internetszolgáltatások áfája mérséklődött, emellett az eho-befizetési kötelezettség csak a banki befektetéseknél szűnt meg, hogy csak néhányat említsünk a 2017-re vonatkozó, számos törvénycsomagban megbúvó változásokból.

Az idei adóváltozások közül kiemelkedik és szinte mindenkit érint az élelmiszerek áfacsökkentése. A baromfihús, baromfi belsőség, valamint a friss tej (tehát az UHT nem!) és a friss tojás áfakulcsa 2017-ben 5 százalékosra csökken a 2016. évi 27 százalékról. Az internet-előfizetések valamint az éttermi szolgáltatások áfakulcsa pedig 27-ről 18 százalékra változik, igaz ez utóbbi olyan ellentmondásosan, hogy ennek értelmezése még hónapokig témát ad könyvelőknek és az adóhatóságnak. (2018-tól egy újabb áfacsökkentéssel már csak 9 százalékos terhet fizetnek majd a forgalmuk után a vendéglátósok, ugyanis az akkortól 5 százalékos áfa mellé elvben 4 százalékos idegenforgalmi fejlesztési hozzájárulás is társul.)

A most januártól érvényes csökkentésnek 7, egy évre rá pedig – a tavalyi évhez képest – 14,2 százalékos ármérséklést kellene eredményeznie, ám a hozzáértők szerint az éttermek nem fognak változtatni az árakon. A teher mérséklődése beépül az árrésbe, amitől a kormányzat a szektor fehéredését és a bérek növekedését várja. A vendéglátásban ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy nem mindenütt csökken az áfa: a munkahelyi étkeztetésben és a menzákon továbbra is 27 százalékos lesz, emellett az éttermekben is csak a helyben készített és fogyasztott ital és étel kap alacsonyabb kulcsot, tehát a bort 27, a fröccsöt viszont 18 százalékos áfával lehet majd kínálni. A kiszállított, vagy elvitelre becsomagoltatott étel is 27 százalékos áfával adózik.

Adókedvezmény önellenőrzéssel

A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő idén. Fontos változás, hogy a családi kedvezmény érvényesítéséhez 2017. évben megteendő adóelőleg-nyilatkozatokon a kedvezményezett eltartott, és az eltartott adóazonosító jelét kötelező feltüntetni, ugyanakkor a magánszemélyeknek nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tenniük abban az esetben, ha magzatra tekintettel már a várandósság időszakában érvényesítettek családi kedvezményt és a gyermekük megszületik.

Módosult az első házasok kedvezménye. Az arra jogosultak a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapon keresztül feltétel nélkül érvényesíthetik azt, ami azt jelenti, hogy a kedvezményre jogosultságot nem szünteti meg, ha a házasságkötést követően a magzatra, vagy a gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá valaki. Ez a kétségtelenül kedvező módosítás a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazható, így a már beadott 2015. évi bevallások önellenőrzéssel helyesbíthetők.

Csalóka kata

A társasági adó kulcs egységesen 9 százalékos lett, ezzel összhangban az egyéni vállalkozói személyi jövedelemadó is egységesen 9 százalékra mérséklődhet. Ezzel uniós értelmezés szerint az adóparadicsomok közé sorolta magát Magyarország. A kisvállalati adó kulcsa a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökkent és enyhültek az adózási forma választásának feltételei is. A kata esetében duplájára emelkedett az éves bevételi értékhatár, vagyis aki az adóév egészében katás és adó fizetésére kötelezett, annak 12 millió forint bevétel feletti részre kell csak megfizetnie a 40 százalék adót a tételes adó mellett. Az áfatörvény szerinti alanyi adómentesség értékhatára 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik. Ezzel kapcsolatban az M1-nek nyilatkozó Angyal József okleveles adószakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy aki katázik, arra figyeljen, hogy a 8 millió forintos bevételi határ fölött elveszti az alanyi adómentességét, tehát valójában eddig van értelme ennek az adófajtának.

Sokakat érinthet, hogy a társadalombiztosítási szolgáltatásra nem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017-ben 7110 forint lett.

Rossz hír a dohányosoknak

Január elsejétől online pénztárgéppel kiállított nyugtát kell adniuk a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását, a plasztikai sebészeti tevékenységet, a diszkó, táncterem működtetését, a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak is.

Idén ismét drágul a cigaretta, a jövedéki adó emelése miatt egy doboz ára 15 forinttal emelkedhet, miközben a sodort dohány csomagja ennél nagyobb mértékben, 56 forinttal drágulhat – még így is feleannyiba kerül majd, mint a cigaretta. Nem járnak jól azok sem, akik elektromos eszközökkel fogyasszanak nikotint: a töltőfolyadék után is kell jövedéki adót fizetni, vagyis itt is drágulás jön. Az uniós kötelező adótartalom elérése miatt sorozatban három alkalommal megy fel a dohánytermékek ára.

Az első lépésre tavaly szeptemberben került sor, a második most januárban jött, és idén szeptemberben követi ezt a harmadik – végül a cigaretta húszszálasra bővülő csomagjának az ára 1300 forint közelében is lehet. Az idén tavasszal életbe lépő jövedéki szabályok nyomán azonban a cigarettán nem adójegy, hanem zárjegy lesz majd, ezzel lekerül a papírszalagról az ár, így az adóemelések azonnal jelentkezhetnek, a raktáron lévőt is a változásokkor drágábban kell adni, szemben a korábbi gyakorlattal.

Béren kívül

A béren kívüli juttatások (cafetéria) szabályozásánál jelentős változásokkal kell megbarátkozniuk mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak. A kép vegyes, a kedvezőnek tűnő készpénzelem ellenére egyre nyilvánvalóbbnak látszik, hogy a összességében a Fidesz-kormányzat arra törekszik, hogy előbb-utóbb beépítse a bérbe és megszüntesse a cafetériát. Ha ez megtörténik, akkor az igazi vesztesek azok lesznek, akiknek munkáltatójuk eddig sem nyújtott béren kívüli juttatásokat, így náluk nem várható emiatt nőnek majd a bérek.

A jelenlegi adómentes juttatások köre tegnaptól kibővült. Most már köztehermentesen adhatók a munkavállalók részére a sportrendezvényekre adható belépők, és ugyanez vonatkozik - értékhatár nélkül - a sportlétesítmények használatára is. Ugyancsak adómentes lett az óvodai, bölcsődei ellátás támogatása, a vissza nem térítendő lakáscélú támogatása, sőt az albérleti támogatás is, idesorolták a védőoltásokat, valamint a védőeszközöket is, ami alatt feltehetően a szemüveget értették. A kulturális rendezvényekre évi 50 ezer forintot lehet a cafetériára fordítani.

A fiatalabb munkavállalók közül nyilván sokaknak jelent érdemi segítséget az albérleti támogatás, mely 2017-ben a jelenleginél jóval kedvezőbb feltételek mellett lesz adható, hiszen kivételesen nem feltétele az adómentességnek, hogy a juttatás minden munkavállalónak járjon – fejtette ki a véleményét a változásokról H. Nagy Dániel, a Mazars adótanácsadó és könyvelő cég szenior adómenedzsere. A lakbértámogatás a cafeteria juttatások körén kívül is nyújtható lesz - hívta fel a figyelmet a szakember. Ugyanakkor az albérleti támogatás szigorú feltételekhez kötött, a bérleményről számlát kell hoznia a dolgozónak, akit legalább 36 órás munkaviszonyban kell foglalkoztatnia. További feltétel, hogy a munkahelye és az állandó lakóhelye minimum 60 kilométer távolságra legyen egymástól, illetve a tömegközlekedéssel való ingázás legalább 3 órát vegyen igénybe.

A béren kívüli juttatások sorában viszont vadonatúj elem, az a 100 ezer forint összegű pénzjuttatás, amely készpénz vagy átutalás formájában adható, viszont utalványra nem váltható át. Ezzel kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a versenyszférában dolgozók 2017-től az évi 450 ezer forintos úgynevezett rekreációs keretösszegből legfeljebb 100 ezer forintig választhatják a kedvezményes adózású pénzjuttatást, természetesen csak abban az esetben, ha a munkáltató cafeteria-rendszere ezeket elérhetővé teszi. (A közszférában dolgozók számára változatlanul évi 200 ezer forint maradt a keret.) Abban az esetben, ha a SZÉP-kártyás juttatás - önmagában, vagy pénzjuttatással együtt - átlépi ezeket az összeghatárokat, akkor az ezt meghaladó rész már adókötelessé válik! (Fontos megjegyezni, hogy ha a munkáltató 100 ezer forintnál nagyobb pénzösszeget juttat a munkavállaló részére, úgy az többlet bérjövedelemként válik adókötelessé.)

Érdemes megemlíteni, hogy a béren kívüli juttatásoknál megváltozik az adóalap számítása is. A juttatás bruttó értékének 1,19-es szorzója 1,18-ra csökken, mely után 15 százalékos személyi jövedelemadót, illetve 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni, ez azt jelenti, hogy a közterhek kedvezményes mértéke összesen 34,22 százalékos lesz.

A SZÉP-kártya alszámláira adott juttatás a jövőben háromféle szolgáltatásra adható, szigorúan meghatározott összeghatárig. A szálláshelynél ez a limit évi 225 ezer, a vendéglátásnál évi 150 ezer, a a szabadidős tevékenységnél, pedig évi 75 ezer forint.

Ami viszont kifejezetten kedvezőtlen változás lesz: 2017-ben több cafeteria-elem is kikerül a béren kívüli juttatások köréből: így például az Erzsébet-utalvány, a helyi utazásra szóló bérlet, az iskolarendszerű képzés, a munkahelyi étkeztetés és az önkéntes pénztári hozzájárulás is úgynevezett meghatározott juttatásként lesz adóköteles.

Ezeknél a juttatásoknál is 1,18-ra csökken az adóalap számításánál használt szorzó, így a számított adóalap után 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint 22 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetendő. Ez összesen 43,66 százalékos közterhet jelent.

Bár a jövő évtől szűkül a kedvezményes adózás mellett nyújtható béren kívüli juttatások köre, a munkavállalók számára előnyös változás lett, hogy az egyes meghatározott juttatások körébe átemelt és magasabb kulccsal adózó elemek esetében megszűntek az értékhatárok - hívta fel a figyelmet H. Nagy Dániel.

Sokak számára fontos szja változás, hogy a gépkocsival történő munkába járás költségtérítése a kilométerenként 9 forintról 15 forintra emelkedik.

Kisebb lesz a bankadó
Idén tovább csökken a bankadó, az ágazati adó felső kulcsa 3 bázisponttal, 0,21 százalékra mérséklődik. A bankadó 2017-ben és 2018-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után az ideivel megegyezően 0,15 százalék.



Hetente kétszer is változhat a dohánytermékek ára

Publikálás dátuma
2017.01.01. 12:19
Illusztráció/Thinkstock
A jövedéki törvény január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a dohánygyártmányok adójegyéről lekerül a kiskereskedelmi eladási ár, így azok csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett áron lesznek értékesíthetők.

Az adóhatóság közölte: az árközzétételi kötelezettséggel érintett dohánytermékek kiskereskedelmi eladási ára hetente legfeljebb kétszer változhat. A NAV által közzétett árak hatályba lépésének napja - függetlenül attól, hogy az esetleg munkaszüneti nap - hétfő vagy csütörtök lehet. Ezeket a kiskereskedelmi eladási árakat az ár alkalmazhatóságának kezdőnapját megelőző munkanapon - hétfői hatályba lépés esetén péntek, csütörtöki hatályba lépés esetén szerda - 12 órától teszi közzé honlapján a NAV.

Árváltozás esetén három különböző listát tesznek közzé. Az adott napon alkalmazható hatályos kiskereskedelmi eladási árak listáját a kiskereskedelmi forgalomban lévő valamennyi termékről, a kizárólag az árváltozással érintett termékek adatait tartalmazó listát, valamint a korábban közzétett adatok listáját, feltüntetve rajta azt, hogy a korábbi kiskereskedelmi eladási ár milyen végső időpontig alkalmazható - jelezte a NAV. Amennyiben nem történik árváltozás, az adott lista nem frissül. 

 A dohány-kiskereskedelmi ellátónak legkésőbb március 1-jéig még átadható kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójeggyel ellátott dohánygyártmány is, de április 1-jétől kizárólag zárjeggyel ellátott dohánygyártmány bocsátható forgalomba, amelyről a kiskereskedelmi eladási áron kívül lekerül a kiszerelés és az adómérték kód is.

A szabályok a trafikosok esetében azt jelentik, hogy január 1-jétől előfordulhat a kiskereskedelmi forgalomban eladási árat tartalmazó adójeggyel, kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójeggyel és 2017. április 1-jétől zárjeggyel ellátott dohánygyártmány is - hívta fel a figyelmet a NAV.

Tudja, hogy miért "hangoskodunk" szilveszterkor? - Olvasson!

Publikálás dátuma
2016.12.31. 12:54
Népszava fotó
A szilveszteri népszokások lényege a gonosz elűzése, ennek szól a zajos ünneplés - magyarázta a dudálás, petárdázás, kiabálás eredetét a Debreceni Egyetem néprajzkutatója.

Lovas Kiss Antal a helyi sajátos ünnepi szokások közül a hajdúszoboszlói csergetést említette, amikor a város főterén gyűlnek össze az ott élők zajos ünneplésre. A hagyományt magyarázó mondák egyike szerint a helyi asszonyok így űzték ki a törököt a városból, a másik szerint a török martalócok elkergetése után sűrű köd telepedett a tájra, az asszonyok nagy zajt csapva jelezték a visszatérő férfiaknak, hogy merre van a település.

A néprajzkutató kiemelte, hogy az újévi szokások a babona szerint biztosítják a jó szerencsét. Ilyen például a bab, a lencse és a mák fogyasztása, ezek az ételek a pénz bőségét szimbolizálják. A szokásokhoz különböző tiltások is kapcsolódnak, például Újévkor különösen kerülendő a veszekedés a családtagokkal, avagy nem esznek csirkét, halat, mert az előbbi "elkaparja a szerencsét", az utóbbival pedig "elúszik a szerencse".

De szinte minden országnak megvannak a maga szilveszteri hagyományai, ősidők óta fontos szerepet kap az Ó év búcsúztatása - tudjuk meg a rafia.hu. oldalról. A polgári év utolsó napja, Szent Szilveszter pápa ünnepe. Este óévi hálaadást tartanak a templomokban. Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, bő termést, az állatállomány szaporaságát. A népi kalendárium szerint szilveszter az újév első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak, illetve mindkét napra érvényesek. Az éjféli zajkeltésnek, kongózásnak, csengőzésnek, pergőzésnek – az ártó szellemek elűzésén kívül - fontos szerepe van. Részben azért, hogy mindenki felébredjen és az új esztendőben szorgalmasan dolgozzon, másrészt azért, hogy a nyáj az újév beköszöntésekor a másik oldalára forduljon. Ezért a nagyobb fiuk végigjárták a házakat, és kolompolással, ostorpattogtatással riasztották fel a jószágot, hogy megforduljon. Úgy vélték ugyanis, hogy ezzel biztosítják az állatok szaporaságát, és egészségét. A háziak borral, pálinkával, süteménnyel kínálták, és különböző ajándékokkal jutalmazták őket.

A babonák széles skálája a szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat, s ekkor tehetünk legtöbbet a következő évi sikereinkért. Csupán néhány évszázada lett Január első napja az újév kezdete, a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az új esztendő. Az újévi szokások nem változtak az idők folyamán: még mindig úgy tarják az év első napja döntő szerepet játszik abban, hogy milyen szerencsénk lesz az új évben. Sokan készítenek szerencse pogácsát, vagy tortát amibe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat.

Régen fokhagyma kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok csapadékot vártak. A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került . Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét . Gyakran ólom vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt.

-A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.

-Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

-A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

-Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

- Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat.

A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs. 

Ugyancsak bibliai történet az éhes Ézsaiásé, aki egy tál lencséért adta el elsőszülöttségi jogát.