Előfizetés

2017 - Új év, új remények

Publikálás dátuma
2017.01.01. 01:10
Fotó: Getty Images
A XXI. század 17. esztendejét köszöntötték a világ, köztük Magyarország lakói. (KATTINTSON A KÉPRE A TÖBBIÉRT - FOTÓK:MTI

Az év vége, illetve az új esztendő eljövetele - ugyanúgy, talán csak felfokozottabban ahogy minden nap, amikor az ember örömmel észleli, hogy nem hagyták cserben az égiek, és a világosság ismét elűzi a sötétséget - mindig előhozza a reményt. Hogy az új nap, pláne az új év új lehetőséget is jelent; jobbá lenni magunknak és jobbá lenni a világnak. Legalább a következő kijózanodásig remélni, sőt bízni benne, hogy az óév búcsúztatásakor a hangoskodással sikerült elűzni a gonoszt, még akkor is, ha belénkdermed a felismerés, hogy a gonosz éppenséggel mi is lehetünk. Mert nem tettünk eleget, mert beletörődtünk, mert elhittük, hogy ridegszívvel is lehet élni. 

Ilyenkor minden telis tele visszatekintésekkel, jókívánságokkal, fogadalmakkal...nem csatlakoznánk, sok már úgyis belőle. Jöjjön inkább Arany János a maga veretes egyszerűségével, a többi legyen mindenki legintimebb magánügye

Kívül, belül maradjon
Békében az ország;
A vásárra menőket
Sehol ki ne fosszák.
Béke legyen a háznál
És a szívredőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Aarhus és Páfosz lesz Európa Kulturális Fővárosa 2017-ben

A dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz lesz 2017-ben Európa két kulturális fővárosa - tudatta közleményében az Európai Bizottság. A közép-dániai Aarhusban hivatalosan január 21-én, látványos ünnepség keretében nyitják meg a rendezvénysorozatot, amelynek központi témája az "újragondolás". A város bemutatja, miként segítheti a művészet és a kultúra az alapvető társadalmi, kulturális és gazdasági viselkedési mintáink újragondolását és átformálását, illetve azt, hogy a közös kihívásokra új megoldásokat találjunk.

A Ciprus nyugati részén található Páfoszban néhány nappal később kezdődnek a kulturális programok. A nyitóünnepséget január 28-án tartják Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök és Hrisztosz Sztilianidisz humanitárius segítségnyújtásért felelős uniós biztos részvételével. A program legfőbb motívuma a "kontinensek összekapcsolása, a kultúrák közelítése" lesz. Ehhez a város felhasználja a multikulturalizmus terén szerzett tapasztalatait, valamint azt, hogy közel van a Közel-Kelethez és Észak-Afrikához.

Páfosz előreláthatólag óriási szabadtéri színpaddá, egyetlen nyüzsgő "fórummá" válik, ahol több ezer év kultúrája találkozik a kortárs művészet, gondolkodás és életmód megnyilvánulásaival - olvasható a bizottsági tájékoztatóban. "Az Európa Kulturális Fővárosa cím egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy a közösségek a kultúra segítségével közelebb kerüljenek egymáshoz, és a jövőre nézve erősödjenek a helyi, európai és nemzetközi partnerségek" - véli Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos. Az Európa Kulturális Fővárosa címet minden évben rendszerint két országnak és városnak ítélik oda, de előfordult már az is, hogy három település osztozott rajta. Az első főváros 1985-ben Athén volt, az idén a lengyelországi Wroclaw és a spanyolországi San Sebastián városa viselte a címet, amelyet magyar város (Pécs) eddig egyszer töltött be, mégpedig 2010-ben.

Az Európai Bizottság szerint a cím hatásai hosszú távon is érvényesülnek mind kulturális, mind társadalmi és gazdasági téren. Szakértők megállapították, hogy az ilyen címet viselő városokban a korábbi évekhez képest átlagosan 12 százalékkal nőtt a látogatók száma.

Tudja, hogy miért "hangoskodunk" szilveszterkor? - Olvasson!

Publikálás dátuma
2016.12.31. 12:54
Népszava fotó
A szilveszteri népszokások lényege a gonosz elűzése, ennek szól a zajos ünneplés - magyarázta a dudálás, petárdázás, kiabálás eredetét a Debreceni Egyetem néprajzkutatója.

Lovas Kiss Antal a helyi sajátos ünnepi szokások közül a hajdúszoboszlói csergetést említette, amikor a város főterén gyűlnek össze az ott élők zajos ünneplésre. A hagyományt magyarázó mondák egyike szerint a helyi asszonyok így űzték ki a törököt a városból, a másik szerint a török martalócok elkergetése után sűrű köd telepedett a tájra, az asszonyok nagy zajt csapva jelezték a visszatérő férfiaknak, hogy merre van a település.

A néprajzkutató kiemelte, hogy az újévi szokások a babona szerint biztosítják a jó szerencsét. Ilyen például a bab, a lencse és a mák fogyasztása, ezek az ételek a pénz bőségét szimbolizálják. A szokásokhoz különböző tiltások is kapcsolódnak, például Újévkor különösen kerülendő a veszekedés a családtagokkal, avagy nem esznek csirkét, halat, mert az előbbi "elkaparja a szerencsét", az utóbbival pedig "elúszik a szerencse".

De szinte minden országnak megvannak a maga szilveszteri hagyományai, ősidők óta fontos szerepet kap az Ó év búcsúztatása - tudjuk meg a rafia.hu. oldalról. A polgári év utolsó napja, Szent Szilveszter pápa ünnepe. Este óévi hálaadást tartanak a templomokban. Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, bő termést, az állatállomány szaporaságát. A népi kalendárium szerint szilveszter az újév első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak, illetve mindkét napra érvényesek. Az éjféli zajkeltésnek, kongózásnak, csengőzésnek, pergőzésnek – az ártó szellemek elűzésén kívül - fontos szerepe van. Részben azért, hogy mindenki felébredjen és az új esztendőben szorgalmasan dolgozzon, másrészt azért, hogy a nyáj az újév beköszöntésekor a másik oldalára forduljon. Ezért a nagyobb fiuk végigjárták a házakat, és kolompolással, ostorpattogtatással riasztották fel a jószágot, hogy megforduljon. Úgy vélték ugyanis, hogy ezzel biztosítják az állatok szaporaságát, és egészségét. A háziak borral, pálinkával, süteménnyel kínálták, és különböző ajándékokkal jutalmazták őket.

A babonák széles skálája a szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat, s ekkor tehetünk legtöbbet a következő évi sikereinkért. Csupán néhány évszázada lett Január első napja az újév kezdete, a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az új esztendő. Az újévi szokások nem változtak az idők folyamán: még mindig úgy tarják az év első napja döntő szerepet játszik abban, hogy milyen szerencsénk lesz az új évben. Sokan készítenek szerencse pogácsát, vagy tortát amibe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat.

Régen fokhagyma kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok csapadékot vártak. A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került . Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét . Gyakran ólom vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt.

-A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.

-Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

-A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

-Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

- Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat.

A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs. 

Ugyancsak bibliai történet az éhes Ézsaiásé, aki egy tál lencséért adta el elsőszülöttségi jogát.