Előfizetés

Tudja, hogy miért "hangoskodunk" szilveszterkor? - Olvasson!

Publikálás dátuma
2016.12.31. 12:54
Népszava fotó
A szilveszteri népszokások lényege a gonosz elűzése, ennek szól a zajos ünneplés - magyarázta a dudálás, petárdázás, kiabálás eredetét a Debreceni Egyetem néprajzkutatója.

Lovas Kiss Antal a helyi sajátos ünnepi szokások közül a hajdúszoboszlói csergetést említette, amikor a város főterén gyűlnek össze az ott élők zajos ünneplésre. A hagyományt magyarázó mondák egyike szerint a helyi asszonyok így űzték ki a törököt a városból, a másik szerint a török martalócok elkergetése után sűrű köd telepedett a tájra, az asszonyok nagy zajt csapva jelezték a visszatérő férfiaknak, hogy merre van a település.

A néprajzkutató kiemelte, hogy az újévi szokások a babona szerint biztosítják a jó szerencsét. Ilyen például a bab, a lencse és a mák fogyasztása, ezek az ételek a pénz bőségét szimbolizálják. A szokásokhoz különböző tiltások is kapcsolódnak, például Újévkor különösen kerülendő a veszekedés a családtagokkal, avagy nem esznek csirkét, halat, mert az előbbi "elkaparja a szerencsét", az utóbbival pedig "elúszik a szerencse".

De szinte minden országnak megvannak a maga szilveszteri hagyományai, ősidők óta fontos szerepet kap az Ó év búcsúztatása - tudjuk meg a rafia.hu. oldalról. A polgári év utolsó napja, Szent Szilveszter pápa ünnepe. Este óévi hálaadást tartanak a templomokban. Szilveszterkor és újévkor a szokások és hiedelmek célja, hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, bő termést, az állatállomány szaporaságát. A népi kalendárium szerint szilveszter az újév első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak, illetve mindkét napra érvényesek. Az éjféli zajkeltésnek, kongózásnak, csengőzésnek, pergőzésnek – az ártó szellemek elűzésén kívül - fontos szerepe van. Részben azért, hogy mindenki felébredjen és az új esztendőben szorgalmasan dolgozzon, másrészt azért, hogy a nyáj az újév beköszöntésekor a másik oldalára forduljon. Ezért a nagyobb fiuk végigjárták a házakat, és kolompolással, ostorpattogtatással riasztották fel a jószágot, hogy megforduljon. Úgy vélték ugyanis, hogy ezzel biztosítják az állatok szaporaságát, és egészségét. A háziak borral, pálinkával, süteménnyel kínálták, és különböző ajándékokkal jutalmazták őket.

A babonák széles skálája a szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat, s ekkor tehetünk legtöbbet a következő évi sikereinkért. Csupán néhány évszázada lett Január első napja az újév kezdete, a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az új esztendő. Az újévi szokások nem változtak az idők folyamán: még mindig úgy tarják az év első napja döntő szerepet játszik abban, hogy milyen szerencsénk lesz az új évben. Sokan készítenek szerencse pogácsát, vagy tortát amibe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat.

Régen fokhagyma kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok csapadékot vártak. A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került . Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét . Gyakran ólom vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt.

-A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.

-Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal.

-A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

-Az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!

- Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat.

A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs. 

Ugyancsak bibliai történet az éhes Ézsaiásé, aki egy tál lencséért adta el elsőszülöttségi jogát.

2017 - Málta veszi át az Európai Unió soros elnökségét

Január elsejétől hat hónapon át Málta tölti be az Európai Unió soros elnökségét, az apró szigetország Szlovákiától veszi át, majd júliusban Észtországnak adja tovább a tisztséget. Az unióhoz 2004-ben csatlakozó Málta először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.

Málta már véglegesítette az elnökség programját és annak prioritásait: az ország elsősorban a migráció, a biztonság, az egységes piac, a társadalmi integráció, a szomszédságpolitika és a tengerekre vonatkozó politika kérdésére kíván összpontosítani.

Vallettai tájékoztatás szerint a legnagyobb hangsúlyt a migrációs válság kezelésére fogják helyezni. Céljuk egy közös uniós menekültügyi ügynökség létrehozása, a dublini rendszer reformja, illetve az, hogy az EU olyan újabb megállapodásokat kössön a főbb afrikai migrációs származási és tranzitországokkal, amelyek lehetővé teszik a bevándorlóáradat hatékonyabb kezelését. Dolgozni kívánnak egyebek mellett az uniós külső határok megerősítésén, a tagállamok közti biztonsági együttműködés fokozásán, egy új utas-nyilvántartási rendszer felállításán, valamint az egységes belső piac elmélyítésén, a roamingdíjak felszámolásán és a kis- és középvállalkozások támogatásán is. Louis Grech máltai miniszterelnök-helyettes nemrégiben közölte, országa elnöksége a várakozások szerint elősegíti majd az Európai Unió iránti bizalom javulását.

Az elnökségi félév nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai január 11-én Vallettába látogatnak, ahol a máltai prioritásokról fognak egyeztetni. A rotációs elnökség a Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta valamelyest veszített korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő ország külügyminisztere, hanem az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti. A többi szakminiszteri tanácskozáson azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.

Málta után Észtország következik, mivel az Egyesült Királyság lemondott a 2017 második félévében esedékes soros uniós elnökségéről, miután júniusban a kilépés támogatói kerültek többségbe a szigetország uniós tagságáról kiírt népszavazáson.

Magyarország 2011 első felében látta el először az EU elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.

2017 - Málta veszi át az Európai Unió soros elnökségét

Január elsejétől hat hónapon át Málta tölti be az Európai Unió soros elnökségét, az apró szigetország Szlovákiától veszi át, majd júliusban Észtországnak adja tovább a tisztséget. Az unióhoz 2004-ben csatlakozó Málta először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.

Málta már véglegesítette az elnökség programját és annak prioritásait: az ország elsősorban a migráció, a biztonság, az egységes piac, a társadalmi integráció, a szomszédságpolitika és a tengerekre vonatkozó politika kérdésére kíván összpontosítani.

Vallettai tájékoztatás szerint a legnagyobb hangsúlyt a migrációs válság kezelésére fogják helyezni. Céljuk egy közös uniós menekültügyi ügynökség létrehozása, a dublini rendszer reformja, illetve az, hogy az EU olyan újabb megállapodásokat kössön a főbb afrikai migrációs származási és tranzitországokkal, amelyek lehetővé teszik a bevándorlóáradat hatékonyabb kezelését. Dolgozni kívánnak egyebek mellett az uniós külső határok megerősítésén, a tagállamok közti biztonsági együttműködés fokozásán, egy új utas-nyilvántartási rendszer felállításán, valamint az egységes belső piac elmélyítésén, a roamingdíjak felszámolásán és a kis- és középvállalkozások támogatásán is. Louis Grech máltai miniszterelnök-helyettes nemrégiben közölte, országa elnöksége a várakozások szerint elősegíti majd az Európai Unió iránti bizalom javulását.

Az elnökségi félév nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai január 11-én Vallettába látogatnak, ahol a máltai prioritásokról fognak egyeztetni. A rotációs elnökség a Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta valamelyest veszített korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy a külügyi tanács üléseit már nem az elnöklő ország külügyminisztere, hanem az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti. A többi szakminiszteri tanácskozáson azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.

Málta után Észtország következik, mivel az Egyesült Királyság lemondott a 2017 második félévében esedékes soros uniós elnökségéről, miután júniusban a kilépés támogatói kerültek többségbe a szigetország uniós tagságáról kiírt népszavazáson.

Magyarország 2011 első felében látta el először az EU elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.