Előfizetés

Zöld félelmek - A Népliget a következő?

Tízmilliárdból épülhetnek jövőre sportlétesítmények Fradiváros néven a Népligetben. De arról, hogy mi lesz a parkkal, a fákkal, keveset tudni - írja a hvg.hu.

Budapest legnagyobb közparkja, a Népliget igen rossz állapotban van. Ez igaz a zöldfelületre és a közbiztonságra is. A kormánynak már évek óta komoly tervei vannak a park megújítására, kiemelt beruházássá is tette azt, de a megvalósítás még várat magára.

Van viszont egy sokkal előkészítettebb projekt a Népligetben: a Fradiváros elnevezés egy új sportkomplexum kivitelezését takarja, a munka már jövő tavasszal megindulhat. Itt kapnának helyet egyes olimpiai sportesemények, ha elnyerjük a rendezés jogát, bár a fejlesztés az olimpiától függetlenül is megvalósul. Az első ütemben az FTC-nek a Népliget belsejében, a Vajda Péter utca mentén található sportlétesítményei terjeszkedhetnek tovább az út túloldalán álló Építők Sporttelepén, erről december 10-én döntött a kormány. Az Építők telepének átadás-átvételének január 1-től március 31-ig kell megtörténnie, a mostani bérlőknek is csak jövő áprilisig adják ki a csarnokot, utána bizonyára indul a bontás.

A Fradiváros a távlati tervek szerint még tovább kúszna a Népligetben dél felé, egészen az Üllői útig érne – ezt Kubatov Gábor FTC-elnök, a Fidesz alelnöke mondta egy klubeseményen. Szerinte a létesítmények egy része már 2018-ra állhat.

Noha a Fradiváros is a kiemelt kormányzati beruházás részét képezi, arról eddig semmilyen részletes látványtervvel, projektismertetővel nem találkozhattunk. A lap kérdésére a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) azt írta: a sportcélú intézményfejlesztések azokon a területeken valósulnak majd meg, amelyeket eddig is sportcélokra használtak. Ám a terveket látó, illetve azokról halló zöldek szerint a létesítmények beleharapnának a mai park területébe. 

Részleteket itt olvashat!

Újabb pénzek az államkincstárnál

 Akkreditált szervezetként a Magyar Államkincstár kezeli január 1-jétől a területalapú és a vidékfejlesztési támogatásokat, a kifizetésekben nem lesz fennakadás - közölte Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Az államtitkár felidézte: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jelenlegi formájában megszűnik, tevékenységét részben a Magyar Államkincstár, részben a megyei kormányhivatalok veszik át január 1-jétől.

Az MVH kifizető ügynökségként működött, ezt a feladatot a jövőben az államkincstárnak kell ellátnia. Ahhoz, hogy a közvetlen területalapú, valamint a vidékfejlesztési támogatások kifizethetőek legyenek, majd az Európai Bizottsággal elszámoljanak, a kincstárnak akkreditált szervezetté kellett válnia - mondta el Kis Miklós Zsolt.

Az akkreditációs folyamat az elmúlt hónapokban lezajlott, megtörtént a kifizető ügynökségi akkreditációt megelőző vizsgálat, és a vizsgálati jelentés alapján az illetékes hatóság december 27-én kiadta az államkincstár feltételes akkreditációját.

Az államtitkár hangsúlyozta: a folyamat az Európai Bizottság tájékoztatása, a felmerülő kérdések, észrevételek megválaszolása mellett történt.

A végleges akkreditációt a tervek szerint 2017. október 15-ig le tudják zárni - közölte a Miniszterelnökség államtitkára.

Focimeccsre adómentesen kaphat jegyet

Jövőre szűkül a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások köre, és számos elemet átsoroltak a magasabb adóterhet viselő egyes meghatározott juttatások kategóriájába, igaz az utóbbiak után fizetendő közterhek mértéke így is csökken - hívja fel a figyelmet a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat csütörtöki közleményében.

A módosítások nyomán január 1-jétől 22 százalékra mérséklődik a magasabb, 27 százalékos egészségügyi hozzájárulási (eho) kulcs, ez pedig hatással lesz a cafeteria keretében adható juttatásokra is.

Kibővül 2017-től az adómentes juttatások köre, köztehermentesen lehet majd belépőt adni sportrendezvényekre, sportlétesítmények használatára (értékhatár nélkül), évi 50 ezer forintig kulturális rendezvényekre. Mentesül a közterhek alól az óvodai, bölcsődei ellátás, a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a védőoltások, védőeszközök beszerzése, valamint az albérleti támogatás - írták.

Nagy Dániel, a Mazars Kft. szenior adómenedzsere a közlemény szerint elmondta, a fiatalabb munkavállalók közül sokaknak jelent érdemi segítséget az albérleti támogatás, amelynél jövőre már nem feltétele az adómentességnek, hogy a juttatás minden munkavállalónak járjon. Ezzel a lakbértámogatás a cafeteria juttatások körén kívül is nyújtható lesz - tette hozzá.

Felhívták a figyelmet, hogy az albérleti támogatás szigorú feltételekhez kötött, a bérleményről számlát kell hoznia a dolgozónak, akit legalább 36 órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni. További feltétel, hogy a munkahelye és az állandó lakóhelye minimum 60 kilométer távolságra legyen egymástól, illetve a tömegközlekedéssel való ingázás legalább 3 órát vegyen igénybe.

Január elsejétől új elemként jelenik meg a cafeteria-rendszerben a 100 ezer forint összegű pénzjuttatás, amely készpénz vagy átutalás formájában adható, utalványra nem váltható. A versenyszférában dolgozók jövő évtől a 450 ezer forintos rekreációs keretösszegből maximum 100 ezer forintig választhatják a kedvezményes adózású pénzjuttatást, ha a munkáltató cafeteria rendszere ezeket elérhetővé teszi. A közszférában dolgozók számára változatlanul 200 ezer forint marad a keret - írták.

Amennyiben a SZÉP-kártyás juttatás - önmagában, vagy pénzjuttatással együtt - átlépi a rekreációs keretet, úgy a limitet meghaladó összeg egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. A béren kívüli juttatásoknál a közterhek mértéke összesen 34,22 százalék lesz.

Jövőre több cafeteria-elem is kikerül a béren kívüli juttatások köréből: így például az Erzsébet-utalvány, a helyi utazásra szóló bérlet, az iskolarendszerű képzés, a munkahelyi étkeztetés és az önkéntes pénztári hozzájárulás is egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles, ezek közterhe összesen 43,66 százalék lesz.