Kiderülhet, tényleg zsarolta-e a jobbikos politikust a Fidesz

Publikálás dátuma
2016.12.29. 12:57
Volner János. FOTÓ: Népszava
A Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el kényszerítés bűntett kísérlete ügyében, miután Volner János a Facebookon azt állította, egy Fidesz-közeli vállalkozó rengeteg pénzzel megzsarolta és meg is fenyegette, hogy lépjen ki a Jobbikból és támadja hátba a párt elnökét, Vona Gábort. Az ügyben a feljelentéseiről ismert fideszes, Tényi István tett feljelentést.

Ahogy lapunk is beszámolt róla, Volner János még idén szeptemberben állította közösségi oldalán, hogy egy kormányzati körökkel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó próbálta rávenni arra, hogy lépjen ki saját pártjából, majd támadja Vona Gábort. A képviselő szerint a titkos találkozón elhangzott az is, hogy MSZP-s, SZDSZ-es, LMP-s politikushoz hasonlóan ő is nagyon jól járhatna így, a titkos találkozón - ahol még a telefonja aksiját is ki kellett vennie, hogy ne maradhasson nyoma a beszélgetésnek - ugyanis állítása szerint annyi pénzt ajánlott a Fidesz-közeli üzletember, hogy "még az unokái is gazdagságban élnének". Volner bejegyzésében hozzátette, hogy azzal fenyegették, ha nem fogadja el az ajánlatot, akkor  cégeire ráküldik az adóhatóságot.

Az ügyben Tényi István, a fel-és bejelentéseiről ismert magánszemély tett feljelentést zsarolás bűntettének kísérlete miatt, amit a budapesti ügyészség elutasított még októberben. Indoklásukban azt írták, hogy a feljelentésben leírt cselekmény a zsarolás bűncselekményének a gyanúját nem támasztotta alá. Most decemberben azonban a Fővárosi Főügyészség a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség elutasító határozatát hatályon kívül helyezte, és elrendelte a nyomozást kényszerítés bűntett kísérletének gyanúja miatt. A Fővárosi Főügyészség határozatát ide kattintva olvashatja el!

Szerző

Ma dönt az államfő, kinevezi-e Grindeanut kormányfőnek

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi és szenátusi frakciói közösen döntenek majd arról, hogy adott esetben bizalmat szavaznak-e egy Sorin Grindeanu vezette kormánynak, a szociáldemokraták újabb kormányfő-jelöltje azonban tudomásuk szerint nem tett olyat, amely kizárná, hogy megszerezze a magyar érdekképviselet támogatását - közölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

Klaus Iohannis román államfő várhatóan csütörtökön dönt arról, megbízza-e kormányalakítással Sorin Grindeanu volt távközlési minisztert, akit a parlamenti mandátumok 54 százalékával rendelkező PSD-ALDE szociálliberális koalíció javasolt a miniszterelnöknek.

Az RMDSZ a múlt héten parlamenti együttműködésről kötött megállapodást a PSD-ALDE koalícióval. Akkor a magyar szövetség kifejezte készségét, hogy a koalíció első kormányfő-jelöltjének, Sevil Shhaidehnek és leendő kormányának bizalmat szavazzon a parlamentben, az államfő azonban elutasította a jelöltet.

Kelemen Hunor az államfő bejelentését követően, kedden úgy nyilatkozott, hogy "senkinek sem adhatnak biankó csekket", vagyis csak a jelölt személyének ismeretében dönthet az RMDSZ arról, hogy bizalmat szavaz-e a parlamentben a PSD-ALDE újabb miniszterelnök-jelöltjének. "Ebben a pillanatban én inkább azt mondanám, hogy igen, de nem egyszemélyes döntés lesz ez. Beszéltem a bánsági kollégákkal, akik jobban ismerik (Grindeanut), ők azt mondták, hogy nyitott, bánsági szellemiségű ember, és az ígéreteit betartja. A kollégák, akik dolgoztak már vele, azt mondják, hogy vállalható, megszavazható politikus" - mondta csütörtökön Kelemen Hunor.

Arra a kérdésre, hogy indokoltnak látná-e az államfő felfüggesztését, ha a parlamenti többség második miniszterelnök-jelöltjét is elutasítja, Kelemen Hunor rámutatott: az államfő az elutasítással nem sértette meg az alkotmány egyetlen cikkelyét sem.

"Nem tudom elfogadni, hogy kizárólag politikai indítatásból, méregből, dühből, sértődöttségből valaki egy ilyen politikai kalandot vállaljon, és ilyen áldatlan állapotot teremtsen" - szögezte le. Hozzátette, az államfő ugyan nem indokolta meg az első elutasítást, de a PSD-ALDE koalíciótól kért újabb javaslatot, tehát elismeri a parlamenti többséget.

"Én jobban szeretnék egy parlamentáris köztársaságot. De ha már ilyen alkotmánya van Romániának, ha az alkotmány lehetővé teszi az elnöknek, hogy ne csak egy átjáróház kapusaként viselkedjen, hanem mérlegelési lehetőséget ad a kormányfő jelölésekor és ez egy erős hatáskör, akkor én csak azt mondom: tetszettek volna alkotmányt módosítani. Nem tetszett, amikor megvolt a 70 százalékos többség, akkor ezzel az alkotmánnyal kell élni" - magyarázta az RMDSZ elnöke.

Az MTI kérdésére, hogy befolyásolja-e az RMDSZ szavazatát a kormányprogram, Kelemen Hunor elmondta: nem számít arra, hogy a PSD-ALDE kormányprogramja változni fog a miniszterelnök-jelölt lecserélése után. A szociálliberális koalíció ígéretet tett az RMDSZ-nek arra, hogy a végleges kormányprogram kitér majd a többség-kisebbség viszony rendezésére, a kisebbségi jogokra - mutatott rá az RMDSZ elnöke.

Szerző

Ismert oknyomozó újságírót vettek őrizetbe

Őrizetbe vették a török hatóságok Ahmet Sik neves oknyomozó újságírót csütörtökön Isztambulban - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Siket azzal a gyanúval állították elő, hogy Twitter-üzeneteivel és a Cumhuriyet című ellenzéki lapban közölt írásaival a terrorizmust propagálta, valamint "nyilvánosan megalázta a Török Köztársaságot, annak igazságügyi szerveit, a török haderőt, illetve a rendőrséget".

Siket Az imám hadserege című, készülőben lévő könyve miatt 2011-ben előzetes letartóztatásba helyezték. A tervezet annak az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónoknak a nemzetközi hálózatáról szólt, akit Ankara az idén július 15-ei puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tesz. A mozgalmat, amely a hivatalos álláspont értelmében hosszú évek alatt szivárgott be az állami és a magánszférába, Törökország - FETÖ rövidítéssel - terrorszervezetként tartja nyilván. Ankara szerint a folyamatban Gülen médiaérdekeltségeire is támaszkodott. Sik kéziratát a hatóságok lefoglalták, kiadását pedig megtiltották. Az újságírót egy évvel később szabadon engedték.

A New York-i központú Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) adatai alapján Törökországban a hatalomátvételi kísérlet óta legalább 81 újságírót tartanak fogva és több mint 130 sajtóorgánumot bezártak az illegális szervezetekhez fűződő állítólagos kapcsolataik okán. Török ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek úgy látják, hogy a kormány ürügyként használja fel az államcsínykísérletet, és nem csak az összeesküvőkkel, valamint azok támogatóival számol le, hanem mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat.

Az Anadolu december közepi összesítése alapján öt hónap alatt mintegy 100 ezer emberrel szemben indítottak eljárást Törökországban, közülük nagyjából 40 ezret le is tartóztattak. A széleskörű vizsgálatok a haderőn túl kiemelten érintik a rendőrséget, a csendőrséget, az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet és a sajtót.

Szerző