Pártot alapít Nadia Szavcsenko

Publikálás dátuma
2016.12.28. 06:35
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Nadia Savcsenko ukrán pilóta, a Julija Timosenko vezette Batykivscsina párt parlamenti képviselője tegnap bejelentette, hogy pártot alapít az Ukrán Nép Mozgalma (RUNA) néven.

Az orosz fogságból Petro Porosenko államfő személyes közbenjárásával szabadult pilóta elmondása szerint mozgalma az államfő ellenzéke lesz, célja pedig az, hogy megváltoztassa a rendszert, valós átalakulást hozzon az ukrán társadalomban.

Szavcsenko szabadulása óta botrányhős lett hazájában. Hazatérte után azonnal jelezte, hogy „ha a nép úgy akarja, ő kész lenne az államfői tisztségre”.

Szerző

Abe Sinzo főhajtása Pearl Harborban

Újabb történelmi gesztus az amerikai-japán kapcsolatokban: Abe Sinzo japán kormányfő Pearl Harborban, hawaii helyi idő szerint kedden, Barack Obamával együtt emlékezett a 75 évvel ezelőtti japán légitámadás több mint 2300 áldozatára. Pearl Harbor bombázása nyomán lépett be az Egyesült Államok a második világháborúba.

Abe nem az első japán miniszterelnök, aki Pearl Harborba látogatott, de az első, akinek programjában az elsüllyesztett USS Arizona hadihajó fölé emelt emlékhely felkeresése is szerepelt. Útjával a hamarosan leköszönő, 44. amerikai elnök hét hónappal korábbi hirosimai vizitjét viszonozta.

Obama volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki idén május végén ellátogatott az amerikai atomtámadás sújtotta Hirosimába. Több mint 200 ezren veszítették életüket a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba felrobbanása nyomán. Abe előzetesen jelezte, nem kér bocsánatot a Pearl Harbor elleni támadásért, hasonlóképpen Obamához, aki részvétét nyilvánította, de nem kért bocsánatot a japán néptől Hirosimában.

Ottani beszédükben mindketten kiemelték a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének fontosságát.

Japán lapok kiderítették, hogy három korábbi kormányfő, 1951-ben Josida Sigeru, 1956-ban Hatojama Icsiro, 1957-ben Kisi Nobuszuke (Abe Sinzo nagyapja) is felkereste az 1941-es támadás óta Pearl Harbort, ám Abe az első, aki a tengerparti emlékmúzeumba is ellátogat. Indulása előtt a japán miniszterelnök hangsúlyozta, útjának célja, hogy „ne ismétlődhessenek meg a háború borzalmai”. Abe leszögezte, szeretné, ha az új generációknak már nem kellene szabadkozni a múlt öröksége miatt.

Abe hétfőn érkezett meg Hawaii-ra, látogatása első napján a Honolulu melletti nemzeti emléktemetőt kereste fel, ahol a japán légitámadás katona- és civil halottait eltemették, koszorút helyezett el és egy perces néma csenddel emlékezett. A japán kormányfőt elkísérte külügyminisztere, Kisida Fumio, valamint a tokiói amerikai nagykövet, Caroline Kennedy is. Abe két másik honolului temetőben is koszorúzott, ahol elesett japán katonák fekszenek.

A Pearl Harbor elleni japán légitámadásban nyolc amerikai csatahajót bombáztak, négyet elsüllyesztettek, az Egyesült Államok legfontosabb repülőgéphordozói azonban nem voltak a kikötőben. Az 1941. december 7-i bombázásban 353 japán repülő vett részt, a támadás majd másfél óra hosszat tartott, 328 amerikai harci gép megsemmisült vagy megrongálódott.

Szerző

Megkezdődött a török „puccsisták” pere

Huszonkilenc volt rendőrt állítottak bíróság elé tegnap Isztambulban, ezzel megkezdődött a július 15-i, 270 emberéletet követelő sikertelen törökországi puccskísérlet vádlottjainak felelősségre vonása. 

Mindeddig nyilvános pert nem tartottak, de mintegy 110 ezer ember veszítette el munkáját, közülük 41 ezer személyt őrizetbe is vettek, 122 újságírót tartóztattak le, újságok, rádiók és televíziók sokaságát tiltották be.

A tegnap bíróság elé került volt rendőröket azzal vádolják, hogy nem látták el munkájukat, a parancs ellenére sem biztosították Recep Tayyip Erdogan államfő isztambuli rezidenciájának védelmét a puccs éjszakáján. Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint az ügyészség 21 vádlott számára az „alkotmányos rend és a kormány hatalmának megdöntésére" tett kísérlet miatt súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetés, 8 személy esetében legfeljebb 15 év szabadságvesztés kiszabását kéri.

A vád szerint a volt rendőrök is terrorszervezetnek voltak a tagjai. A terrorszervezet fogalmát viszont sajátosan értelmezi az Erdogan-rezsim. A puccskísérlet felelősének az Egyesült Államokban élő muszlim hitszónokot, Fethullah Gülent teszi felelőssé és a gülenista mozgalmat (amely egy civil szervezet hálózat, iskolák, kiadók, médiák tartoznak hozzá) terrorszervezetnek minősítette.

Az országban rendkívüli állapotot vezettek be a puccs után, máig fenntartják és januártól is újabb három hónapra meghosszabbítják. A rendkívüli állapot pedig lehetőséget teremt a fél éve lankadatlanul tomboló tisztogatásokra, amely során félreállítják a rendszer vélt és valós ellenfeleit egyaránt. Már a halálbüntetés bevezetése is felmerült, Erdogan támogatja is a gondolatot, de egyelőre még nincs hatályos döntés a kérdésben.

Ugyancsak tegnap egy ankarai bíróság megtiltotta minden, az Ankarában december 19-én meggyilkolt orosz nagykövet, Andrej Karlov halálával kapcsolatos információ közlését. A tiltás a nyomozás végéig érvényben marad. A bíróság nemzetbiztonsági okokra hivatkozva indokolta döntését, de az AFP hírügynökség emlékeztet, hogy egy nappal azt követően született, hogy a Hüriyyet (még létező ellenzéki napilap) egy nagyinterjút közölt a gyilkos lánytestvérével, aki azt állította, hogy testvére „agymosáson esett át” a rendőrakadémián.

Mevlut Mert Altintas két és fél éve az ankarai rohamrendőrség tagja volt, és mint ilyet választották be nyolc alkalommal annak a biztonsági kíséretnek a tagjai közé, amely közvetlenül Erdogan testőrei mögött halad az elnök közterületi megjelenéseikor. A merénylet után azonban Erdogan szinte azonnal azt nyilatkozta, hogy Altintas is a gülenista terrorhálózat tagja volt. Moszkva elutasította a feltételezést, jelezvén, túl korai még bármilyen következtetést levonni és jelezte, Oroszország is beszállna a nyomozásba. Az ügyben közös orosz-török nyomozás indult.

Szerző