Előfizetés

Brexit - Borúlátóak voltak az előrejelzések

 Londoni pénzügyi elemzők szerint a brit gazdaság idei aktivitási adatai alapján nagyon borúlátónak bizonyultak azok az előrejelzések, amelyek megtorpanó növekedést, sőt recessziót valószínűsítettek az EU-tagságról tartott népszavazás utáni időszakra.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics a brit gazdaság idei teljesítményéről és jövő évi kilátásairól összeállított, csütörtökön ismertetett tanulmányában felidézi, hogy még a brit pénzügyminisztérium is a hazai össztermék (GDP) 0,1-1,0 százalék közötti visszaesését jósolta az idei harmadik negyedévre a kilépést pártolók győzelmével végződött júniusi referendum azonnali következményeként. Az akkori hivatalos prognózis a negyedik negyedévre további visszaeséssel számolt, vagyis ennek alapján a brit gazdaság az idei év második felében technikai recesszióba süllyedt volna.

Ezzel szemben a harmadik negyedévben 0,5 százalékos éves növekedést mértek; ez pontosan megfelelt a 2009-ben véget ért legutóbbi recesszió utáni időszak negyedéves növekedési átlagának. Az előzetes jelzőszámok a negyedik negyedévben is hasonló ütemű növekedésre vallanak - hangsúlyozzák az Oxford Economics londoni elemzői.

A ház szerint több okkal magyarázható, hogy a reálgazdasági aktivitás élénk maradt a népszavazás után is. Az egyik az, hogy egyes várakozásokkal ellentétben nem omlottak össze a tőzsdei árfolyamok és nem emelkedtek érdemben a hitelköltségek, legalábbis az első néhány nap heves piaci reakciói után.

A legfontosabb tényező az Oxford Economics elemzői szerint azonban az volt, hogy a borúlátó elemzések eltúlzott súllyal vették figyelembe a népszavazás utáni bizonytalansághoz és ennek negatív aktivitási hatásához fűződő félelmeket. Ezek a prognózisok nem vették tekintetbe azt, hogy a kilépésre voksoló 17,5 millió választó között is fogyasztók, üzleti vállalkozások tulajdonosai és befektetők voltak, akik legalábbis "lazán vették" a népszavazási eredményt.

Mindehhez járult, hogy az új brit kormány váratlanul gyorsan összeállt, és a Bank of England - a brit jegybank - augusztusban bejelentett monetáris enyhítési intézkedései is jót tettek a brit gazdaságnak - hangsúlyozzák az Oxford Economics londoni elemzői.

A ház szerint a borúlátók kétségtelenül azzal fognak érvelni, hogy a Brexit - vagyis a brit kilépés az EU-ból - még meg sem történt. Az ő érvelésük azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a várakozások kulcsszerepet játszanak a gazdasági döntésekben, és nincsenek sokan, akik azt várják, hogy az Egyesült Királyság nem fogja elhagyni az Európai Uniót - áll az Oxford Economics csütörtöki elemzésében.

A cég az idei év egészére 2,1 százalékos növekedést vár a brit gazdaságban, de elismeri, hogy 2017-re ennél jóval lassabb ütemű növekedés valószínűsíthető, mindenekelőtt a gyengülő font inflációemelő hatása és a reálbérek ebből eredő eróziója miatt. A ház kiemeli, hogy kereskedelmi súlyozású bázison a font 14 százalékkal gyengült a népszavazás óta, és ennek következtében a tizenkét havi infláció az idei év végén várhatóan eléri a 1,5 százalékot az év elején mért 0,3 százalék után.

Mindezt egybevetve az Oxford Economics 2017-re 1,5 százalékos növekedést vár a brit gazdaságban. A cég elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ez a prognózis meghaladja a konszenzust, mivel várakozásuk szerint a gyenge fontból eredő külső versenyképességi előny ellentételezi a hazai fogyasztásra gyakorolt hatást. Más nagy londoni házak ugyanakkor jelentős inflációs kockázatokat látnak a font meredek gyengülése miatt.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics prognózisa szerint az éves brit infláció már a jövő év első felében átlépi a Bank of England számára a kormány által előírt 2 százalékos célt, és 2018-ban 3,2 százalékon tetőzik.

A cég modellszámításai szerint azonban ha a font további 5-10 százalékkal gyengül, az infláció 3,5-4 százalékon is tetőzhet a következő években, és egy ilyen mértékű további árfolyamzuhanás már fontválságot is jelezhet.

Kicsi az esélye a fehér karácsonynak, és enyhül a hideg

Publikálás dátuma
2016.12.22. 19:43
Getty Images
Nagyon kicsi az esélye a fehér karácsonynak - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. Pénteken hajnalra -2, -5 fokig hűl a levegő, napközben az Észak-Dunántúlon szakadozhat fel átmenetileg a felhőzet. Jelentéktelen mennyiségű hószállingózás, szemcsés hó, ónos szitálás bárhol előfordulhat. Nagyrészt gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás, a csúcshőmérséklet -4 és 0 fok között várható.

Getty Images

Getty Images

karácsonyi hosszú hétvégén többnyire esőre és némi melegedésre lehet számítani. Túlnyomóan borult, párás idő várható zúzmarás ködfoltokkal. Napközben csak hószállingózás, ónos szitálás fordulhat elő. Késő délutántól északkeleten lehet havazás, főként északon havas eső. Másutt eső, ónos eső, fagyott eső alakulhat ki. Mérsékelt marad a légmozgás, csak estétől erősödik meg néhol a szél. 

Szombat este, vasárnap hajnalban az ország keleti, északkeleti részén havazhat ugyan, de napközben ott is enyhül az idő és inkább eső várható. A minimumhőmérséklet -3 és -5, a maximum -4 és -1 fok között valószínű.

Fotó: Getty Images

Fotó: Getty Images

Karácsony első napján, vasárnap is többnyire erősen felhős lesz az ég. Kezdetben még északkeleten havazás, havas eső, ónos eső is lehet. Emellett a nap folyamán többfelé valószínű eső, ónos eső. Sok helyen megerősödik a szél is. A leghidegebb órákban -4 és -1 fok között alakul a hőmérséklet, de már reggel -3 és + 3 fok közé melegszik a levegő. Napközben akár 2-8 fok is lehet.

Karácsony második napján, hétfőn néhol lehet kisebb eső és időnként megerősödik a szél is. A legalacsonyabb hőmérséklet +4 és -1, a legmagasabb 3 és 10 fok között valószínű.

Ilyen még nem volt - Kerekesszékkel érte el a Déli-sarkot

Publikálás dátuma
2016.12.22. 19:37
FOTÓ: Thinkstock
A világon először kerekesszékkel ért el a Déli-sarkra egy svéd férfi, Aaron Anderson 21 nap alatt teljesítette a távot és szerdán ért úti céljához.

A stockholmi fiatalember kerekesszékét sítalpakkal látták el a 640 kilométeres útra. A Déli-sarkvidék jégmezőin naponta 10 órán át haladt, és bár a térségében jelenleg nyár van, a napi átlaghőmérséklet mínusz 30 Celsius-fokos - adta hírül a svéd rádió honlapja. A Remény sarka nevű expedíció része annak a svédországi kampánynak, amely rákbeteg gyermekek kezelését kívánja segíteni.

A Déli-sarkra érkezve Aron Anderson elmondta, hogy számos kihívással kellett szembe néznie az út során. Az első az volt, hogy kijusson a sarki fennsíkra. Ehhez "mintegy kétezer métert kellett emelkedőn haladnia, ami nagyon nehéz volt. Ezután csak kézzel hajtottam a sítalppal ellátott kerekesszéket, a havon csúszás itt nagyon nehéz" - hangoztatta Anderson.

Az időjárásról megjegyezte, hogy elég szeles volt, ezért fagyérzetük akár a mínusz 36 Celsius-fokot is elérte. "Kezünk mindvégig hideg volt, arcunkat állandóan fedni kellett" - jegyezte meg.

A kérdésre, hogy miként ünneplik meg páratlan teljesítményét, azt válaszolta, hogy vittek magukkal "egy kis üveg whiskyt, és valódi ételt is fognak fogyasztani a sok szárított-fagyasztott kaja után".

Anderson örömmel szólt arról, hogy több mint ötmillió svéd koronát (153 millió forint) gyűjtöttek össze a rákbeteg gyerekek alapítványának. "Én is rákbeteg voltam gyerekkoromban, számomra ez egy nagyon fontos ügy" - tette hozzá.