Előfizetés

Nincs veszélyben a török-orosz barátság

Letartóztatták annak a merénylőnek a családtagjait is, aki hétfőn este Ankarában végzett a török-orosz fotókiállításon megnyitó beszédet mondott orosz nagykövettel, Andrej Karlovval. A merénylő, aki a gyilkos lövés leadása után azt kiabálta fegyverrel a kezében, „ne felejtkezzetek el Szíriáról”, egy 22 éves rendőr volt, aki rendőri igazolványával jutott be a rendezvény színhelyére. A férfit lelőtték a török biztonsági erők.

Aydin tartományban, Nyugat-Törökországban tegnap az orosz diplomata merénylőjének több családtagját is őrizetbe vették, köztük szüleit, húgát és egy nagybátyját.

Egy 18 tagú orosz delegáció is a terrorakció hátterét vizsgálja. Az orosz szakértők Törökországába küldéséről személyesen állapodott meg Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Erdogan a merénylet után azonnal felhívta Putyint, s együttérzését fejezte ki.

A török elnök azt közölte, hogy a gyilkosság „nyilvánvaló provokáció” volt, arra tett kísérlet, hogy megakadályozzák a két ország közeledésének további folyamatát. A kormány azonban „nem dől be” ezeknek a lépéseknek – tette hozzá. Mevlüt Cavusoglu török kormányfő, aki tegnap Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével tárgyalt Moszkvában, azt közölte, mindkét fél tisztában van azzal, hogy a gyilkossággal a két ország kapcsolatainak akartak ártani. A legelső török reakciókban is azt emelték ki, „nem engedik” meg azt, hogy a terrorakció „beárnyékolja” a két ország viszonyát. Mennyire más ez a hangnem, mint ami még tavaly novemberben, a török légteret állítólag megsértő orosz gép lelövése kapcsán volt hallható Ankara részéről.

Politikai szempontból a lehető legkellemetlenebb időszakban gyilkolták meg Andrej Karlovot. Törökország ugyanis az eltelt hónapokban számos lépést tett azért, hogy jelentősen javuljon Ankara és a Kreml viszonya. Recep Tayyip Erdogan elnök az év első felében hirtelenjében rájött arra, hogy az igazi szövetségese nem a Nyugat, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök, s gazdasági tekintetben is az orosz szál a legfontosabb.

Az azonban az eddigi reakciók alapján egyértelművé vált, hogy Moszkvának nem áll érdekében az egyre javuló viszony veszélybe sodrása, a közeledés folyamatának visszafordítása. Putyin hiúságának kifejezetten jót tehet, hogy egy olyan állammal került közeli kapcsolatba, amely a NATO legfontosabb láncszemei közé tartozik, s kulcsszerepet játszhat a szíriai rendezésben is.

Mind Vlagyimir Putyin elnök, mind Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök politikai szempontból semleges nyilatkozatokat adott ki. Az orosz elnök kiemelte, a legjobb válasz a merényletre az, ha Oroszország felgyorsítja „terrorellenes harcát”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a merénylet nem akadályozza meg a „szíriai békéért” tett erőfeszítéseket.

A sors fintora, hogy Karlov, aki egy török-orosz fotókiállításon beszélt, közvetlenül a halála előtt a következőket mondta: „Mindig könnyű volt rombolni, az építkezés viszont annál nehezebbnek bizonyult”. Tehát épp olyan kulcsmondat hangzott el, amely 2015 novembere, a gép lelövése óta annyira híven jellemzi a két állam viszonyát. A jó egy évvel ezelőtti incidenst követően kemény üzenetváltás zajlott a két ország között, fagypontra került a két állam kapcsolata. Moszkva gazdasági megtorló intézkedések egész sorát vezette be Ankara ellen, köztük importtilalmat rendelt el Törökországból származó mezőgazdasági termékekre, nyersanyagokra és élelmiszerekre, felfüggesztették legnagyobb befektetési projekteket, így a Török Áramlat gázvezeték és az Akkuyu atomerőmű megépítését célzó terveket is.

Ankarát kellemetlenül érintették a gazdasági intézkedések. Moszkva azonban ragaszkodott a török bocsánatkéréshez, s ahhoz, hogy az ország kártérítést fizessen. A tengerparti településen májusban az előző év azonos időszakához viszonyítva 98, júniusban pedig 99 százalékkal (!) kevesebb turista foglalt szállást.

Ha még hozzávesszük azt, hogy a nyugati befektetők bizalma is megrendült az országban Erdogan önkényes intézkedései, majd a július 15-én végrehajtott puccskísérletet követő egészen brutális fellépés miatt, megérthetjük azt, miért vált hirtelen annyira fontossá az orosz vonal Ankarának.

A kapcsolat gyors javulása nyáron kezdődött el. A török elnök júliusban levelet írt, amelyben sajnálkozását fejezte ki a török gép lelövése miatt. Aztán a katonai hatalomátvétel kísérletét követően már a puccsista csoport tagjának nevezte azt a pilótát, aki lelőtte a gépet. Ezzel Erdogan részéről minden el volt intézve, úgy tett, mintha semmi köze sem lett volna a terrorakcióhoz. A török elnök ráadásul a Nyugatot nevezte meg a puccskísérlet bűnbakjának, amely – megfogalmazása szerint – az Iszlám Államot (IS), illetve a Kurd Munkáspártot (PKK) segíti.

Ezután helyreálltak a gazdasági kapcsolatok a két ország között. Augusztus 9-én a kétoldalú viszony helyreállításáról és a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről állapodott meg Putyin és Erdogan. Ezzel hivatalosan is szent lett a béke, olyannyira, hogy október közepén aláírták a Török Áramlat gázvezeték építésének folytatásáról szóló kormányközi megállapodást.

Bár a nem túl régi múltra visszanyúló török-orosz barátság aligha ér véget a diplomata meggyilkolásával, a merénylet rámutatott arra, a török lakosság egy része nem nézi jó szemmel a közeledés folyamatát, mert úgy vélik, Ankara nem lépett fel kellőképpen a szíriai török ajkú lakosság érdekében.

Válaszol: Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója

Nyert per után, hogyan tovább?

Megnyertük a pert, amit az állam, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő indított ellenünk azért, hogy kitehessenek bennünket saját irodáinkból. Ezzel elhárult az akadály az elől, hogy a Kossuth téri épület használatáról megállapodjon a PTI és a kormány. a történtek világosan mutatják, hogy politikai nyomásra cselekszik az államigazgatás, ahelyett, hogy keresné a békés megoldást. Ezt a pert is politikai nyomásra indították.

Válaszol: Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója

Nyert per után, hogyan tovább?

Megnyertük a pert, amit az állam, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő indított ellenünk azért, hogy kitehessenek bennünket saját irodáinkból. Ezzel elhárult az akadály az elől, hogy a Kossuth téri épület használatáról megállapodjon a PTI és a kormány. a történtek világosan mutatják, hogy politikai nyomásra cselekszik az államigazgatás, ahelyett, hogy keresné a békés megoldást. Ezt a pert is politikai nyomásra indították.