Milliárdokat spórolhatnánk

Publikálás dátuma
2016.12.17. 06:10
Az autósok rémálma, a felszerelés nélküli kerékpár FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Akár évi 6–10 milliárd is megtakarítható lenne a szabálysértési szankciórendszer részleges átalakításával. Ráadásul az új szisztéma igazságosabb lenne a szabálysértések elkövetőinek és a károsultaknak is, mint a mostani – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság koordinálta civil munkacsoport kutatásaiból.

Évente mintegy 700–900 ezer szabálysértési szankciót szabnak ki a hazai hatóságok, de a szigorodó szankciók egyelőre nem vezettek a szabálykövetés látványos javulásához. A társadalmilag nem vagy igen kevéssé veszélyes normasértések viszont jelentős állami forrásokat kötnek le, miközben a szabálysértési eljárásokkal szemben az az elvárás, hogy gyorsak és olcsóak legyenek, vagyis hatékonyan tükrözzék az állami akaratot. Becslések szerint a járőröző rendőrök a munkaidejüknek mintegy 20 százalékát töltik a szabálysértőkkel szembeni fellépésre és az ilyen ügyek adminisztrálására.

Az új szabálysértési törvény 2012 áprilisi hatályba lépése óta megháromszorozódott az olyanok száma, akik – mivel nem képesek befizetni a sokszor irreálisan magas bírságokat – szabálysértések miatt kerülnek börtönbe. Ma már átlagosan naponta négyszázan vannak börtönben ezért. Abban mindenki egyetért, ez a legdrágább és legigazságtalanabb „rendezése a számlának”. Az állam nem csupán a szabálysértési bírság bevételétől esik el, de a rabtartás napi 6–8 ezer forintos költségeit is maga kénytelen állni. Akiket pedig elzárnak, azokat többnyire szegénységük miatt büntetik a lehető legsúlyosabb szankcióval, a szabadságvesztéssel.

Civil szervezetek munkacsoportja éppen azért alakult tavaly, hogy közösen vizsgálják meg a szabálysértési rendszer működését, illetve javaslatokat tehessenek igazságosabbá és hatékonnyá tételéhez. Egy, a Budapest Intézet által készített kalkuláció kimutatta például, hogy számos tényállás esetében az állam pénzt, egyben időt takaríthatna meg, ha a hatóságok nem egyből bírságolnának, hanem a szankciókban fokozatosság érvényesülne.

Három szabálysértési tényállást vizsgáltak, amely romák, hajléktalanok és szexmunkások esetében gyakran fordul elő. A közlekedési szabályok kisebb fokú nem gépjárművel elkövetett megsértése (például ha valaki nem a zebrán megy át, vagy hiányzik a prizma a bicikliről), kisebb köztisztasági szabálysértések, illetve tiltott prostitúció miatt indított eljárásokban évi mintegy 413 milliót lehetne megtakarítani, ha nem rögtön pénzbüntetéssel szankcionálnák a kihágást. Ezeknél a tényállásoknál a pénzbírságot megelőzné szóbeli és írásbeli figyelmeztetés, valamint lehetővé tennék, hogy a szabálytalankodó például hiányzó kerékpárprizma pótlásával mentesüljön a szankció alól. A Budapest Intézet kutatása szerint lépcsőzetes, a szabálytalanság javítására módot biztosító rendszer felállításával évi 6–10 milliárd anélkül is megtakarítható lenne, hogy a szankcionált magatartások köre nem szűkülne.

A civil munkacsoport szerint a szabálysértési eljárások során gondot jelent a közérthető tájékoztatás hiánya. A közérthetőség nemcsak a szabályszegő állampolgár számára fontos, hanem a hatóságoknak is. A rendszert ugyanis feleslegesen megterhelik és bonyolítják azok a kommunikációs zavarok, amelyek elkerülésével hamarabb megnyugtató eredménnyel zárulhatna az eljárás, valamint megelőzhetőek lennének az ismételt kihágások. Feltűnően kevesek számára világos például, hogy a pénzbírság legtöbb esetben kiváltható közérdekű munkával, és nehezen érthetőek a végrehajtás szabályai. A Helsinki Bizottság egy közérthető tájékoztatón dolgozik, amelyet a szabálysértéssel gyanúsítottak kapnának kézhez, hogy mit kell tenni az elzárás elkerülése és a közérdekű munka érdekében.

 Új szankciók

Mivel a szabálysértések veszélyessége a társadalomra kicsi, az új szankciórendszer megtervezésekor elsődleges a fokozatosság elvének teljes körű érvényesítése - áll a Budapest Intézet tanulmányában. A jelenlegi eljárást felváltó alternatív szankciórendszer a következő, kötött sorrendben alkalmazható elemekből állna: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, pénzbírság vagy helyszíni bírság, közérdekű munka, feltételes elzárás.

Szóbeli figyelmeztetés

A jelenlegi rendszerben is létező szóbeli figyelmeztetés intézménye változatlan formában továbbra is megmaradna, miközben azt szerencsés lenne minél több, a szabálysértéssel való felhagyást segítő információval (például tiltott prostitúció esetén a rendőrkapitányságok által készített térképekben foglalt védett övezetek pontos megjelölésével) kiegészíteni.

Írásbeli figyelmeztetés

A szóbeli figyelmeztetést követő újabb szabálysértés esetén, illetve ha a járőr a magatartást ennél súlyosabbnak ítéli meg, írásbeli figyelmeztetést szabna ki. Az elkövető írásbeli határozatot kap, amiben felhívják a figyelmet az újabb szabálysértés elkövetésének következményeire. A figyelmeztetéshez a szabálysértés elkerülését megkönnyítő, fent már említett információkat is szerencsés lenne csatolni. Az írásbeli figyelmeztetés esetén az eljárás a jelenlegi feljelentés vagy helyszíni bírság adminisztrálásához hasonlóan történne azzal a különbséggel, hogy a járőr a feljelentést nem az illetékes szabálysértési hatóságnak, hanem az elkövetőnek postázza. Ha az elkövetőnek nincs értesítési címe vagy lakcímkártyája, a helyszínen állítják ki az írásbeli figyelmeztetést. Három írásbeli figyelmeztetés után alkalmaznák a helyszíni bírságot vagy a feljelentést az intézkedő járőr megítélése szerint, és a jelenlegi rendszerhez hasonlóan elindul a hatósági, bírósági és végrehajtási szakasz. Az írásbeli figyelmeztetés esetén lehetőség lenne jóvátételre. A határozat kézbesítését követő 30 napon belül - ha a szabálysértés jellege lehetővé teszi - lehetőség lenne helyreállítással orvosolni a jogszerűtlen állapotot. Ilyen például a kerékpár kötelező, de hiányzó kellékeinek bemutatása. Ha a jóvátétel sikeres, az adott írásbeli figyelmeztetés hatályát veszti.

Pénzbírság, helyszíni bírság

Három írásbeli figyelmeztetés után a negyedik szabálysértés elkövetése esetén az intézkedő járőr vagy helyszíni bírságot szabna ki, vagy feljelentést tenne, és a cselekmény adminisztrálását követően az ügy iratait az illetékes szabálysértési hatóságnak küldi meg, amely a jelenlegi eljárási rend szerint pénzbírságot szab ki, illetve regisztrálja és nyomon követi a szankció végrehajtását. A tiltott prostitúció esetén nem lehetne megvonni szabadságától az elkövetőt, így nem lenne szükség a gyorsított eljárás keretében alkalmazott rendőrségi fogdában való őrzésre.

Közérdekű munka

Abban az esetben, ha az elkövető a pénzbírság vagy helyszíni bírság összegét közérdekű munkával kívánja megváltani, továbbra is a jelenlegi három plusz harminc napos határidő állna az elkövető rendelkezésére. Közérdekű munka továbbra is 5000 forint/nap átváltási aránnyal számolódik, azonban méltányossági megfontolásból és a közérdekű munka ösztönzéseként 500 vagy 1000 forintos napi ételutalvánnyal lenne biztosított a napi étkezés. Egy ilyen konstrukció a hajléktalanoknak is vonzóbbá tehetné a közérdekű munkát. Ugyancsak megfontolandó egy olyan opció bevezetése, mely a közérdekű munka előfeltételeként megszerzendő orvosi igazolás díját is megválthatóvá tenné – ez megakadályozhatná, hogy az álljon a közérdekű munka végrehajtása útjába, hogy az érintett ezt az összeget nem tudja kifizetni.

Elzárás

Elzárás csak abban az esetben lenne alkalmazható, ha a pénzbírságot vagy helyszíni bírságot az elkövető nem fizette meg, illetve közérdekű munkával sem váltotta meg.

Szerző

Két lábbal a földön

Publikálás dátuma
2016.12.17. 06:09
Egy brassói klinikán mentették meg Petra lábát - FORRÁS: GYERMEKRÁK ALAPÍTVÁNY
A magyar kórházakban lemondtak róla, végül mégis csak sikeresen meg lehetett műteni azt a kislányt, akinek bal lábában még 2013-ban diagnosztizáltak csontrákot - adta hírül a Gyermekrák Alapítvány.

 A 14 éves Petra évekig a Tűzoltó utcai Gyermekklinikára járt kemoterápiás kezelésekre, az agresszív daganat azonban kiújult, a helyzet egyre kilátástalanabb lett: a sikertelen kezelések után az orvosok úgy gondolták, a daganat elhelyezkedése miatt egyedüli megoldásként a combközéptől történő amputáció jöhet szóba.

Ez sokkolta a kislányt és családját, az amputációt, mint gyógymódot nem tudták elfogadni. Újabb és újabb orvosokat, kórházakat kerestek fel, egy idő után már nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Így jutottak el egy brassói magánklinikáig, melynek igazgatója - egy ortopédiai sebészprofesszor - felajánlotta a segítségét. A műtét azonban még úgy is sokba került, hogy a beavatkozást vállaló orvoscsapat lemondott a munkadíjról: mintegy másfél millió forintot kellett kifizetni a kórházi szakellátásért, ami meghaladta a család anyagi lehetőségét.

A család a Gyermekrák Alapítványhoz fordult segítségért, amely kifizette a szükséges összeget. A brassói orvosok a műtétet sikeresen elvégezték, a kislány októberben két lábon hagyhatta el a romániai magánklinikát.

Egy brassói klinikán mentették meg Petra lábát - FORRÁS: GYERMEKRÁK ALAPÍTVÁNY

Egy brassói klinikán mentették meg Petra lábát - FORRÁS: GYERMEKRÁK ALAPÍTVÁNY

Szerző

Túlhajszolják a postásokat Orbán ajándéka miatt

Publikálás dátuma
2016.12.17. 06:09
Az előrelátó britek az évvégi ünnepek idejére többszáz idénymunkást vesznek a királyi postára, hogy megbirkózzanak a megnövekede
Komoly bajok vannak a postai csomagok szállításával: az ország minden részéről hatalmas késésekről, eltűnt küldeményekről és ideges postásokról panaszkodnak az Indexnek és a 444.hu-nak az olvasók. Utóbbi több olyan nagy magyarországi kereskedelmi cégről is tud, amely az elmúlt hetekben felmondta a postával kötött szerződést, és a továbbiakban magáncégeket bíznak meg a csomagok szállításával.

A postások ugyan nem nyilatkozhatnak helyzetükről, de a portál úgy tudja, hatalmas munkaerőhiány van a cégnél, és ezért esett szét év végére a szolgáltatás (valamint ezért is merülhetett fel korábban, hogy Orbán Viktor ajándékát, az Erzsébet-utalványokat kormányhivatalnokok vigyék ki a nyugdíjasoknak a postások helyett). Már korábban is látszódott, hogy a posta idén sem néz egyszerű feladat elé az ünnepek környékén jelentősen megnövekedett csomagforgalommal, további 2,8 millió küldemény pedig majdhogynem lehetetlen helyzet elé állítja őket.

A Magyar Posta minderre az Indexnek úgy reagált: nincs káosz, a szállításokkal minden rendben, a küldemények kézbesítésének háromnegyedét határidőn belül teljesítik. A fennmaradó küldeményeknél előfordulhatnak csúszások, de ezeket is szinte maradéktalanul, három munkanapon belül eljuttatják a címzettekhez. A 24.hu közben megtudta: a túlhajszolt postásokat a cég 65 ezer forintnyi utalvánnyal kárpótolja.

Szerző