Előfizetés

A bíróság dönt az ajkai pernyeháborúról

Publikálás dátuma
2016.12.15. 06:22
FORRÁS: AJKAI ÖNKORMÁNYZAT
A környezetszennyezéssel kapcsolatos jelentéseit feltehetően meghamisította az Ajkán működő Bakonyi Erőmű Zrt. - ezt állította tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Schwartz Béla a város polgármestere. A bűncselekmény megállapítására az önkormányzat feljelentést tett a Veszprém Megyei Rendőrkapitányságon, amely el is rendelte a nyomozást.

Ajka és az erőmű háborúskodásának oka - mint arról lapunkban már többször beszámoltunk - nem más, minthogy a cég évek óta környezetszennyező tevékenységet folytat azzal, hogy különböző hulladékokat is eltüzel, míg korábbi csak szenet használt.

A technológiaváltás után a kazánokban a tűz begyújtásakor jelentős mennyiségű gőz keletkezik. Mivel a gőz károsítaná a levegőszennyezést megakadályozó filtereket, ezért azokat csak azt követően kapcsolják be, amikor már a környezetet súlyosan károsító mennyiségű égéstermék távozott a kéményekből. A levegőbe került szennyezőanyag, pernye Ajka város egész területét beteríti. Schwartz Béla szerint a számos lakossági panasz és önkormányzati felhívás ellenére a Bakonyi Erőmű Zrt. nem változtatott a tevékenységén.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy számos helyi lakos fordult a Fejér Megyei Kormányhivatalhoz, mint elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz. A panaszok nyomán elvégzett mérések azt mutatják, hogy a környezetet sújtó szennyező anyagok kibocsájtása többszöröse a Bakonyi Erőmű Zrt. által jelentett mennyiségeknek - közölte a polgármester.

Az erőmű szerepe meghatározó a város távfűtésének ellátásában. Schwartz Béla úgy tudja, hogy jelentkezett egy befektető a cég megvásárlására, s talán a jövő esztendőben létrejön az üzlet. A potenciális tulajdonos vállalná, hogy a pernyekibocsátás megszűnik.

Az MTI megkeresésére a Bakony Erőmű Zrt. vezérigazgatója azt válaszolta, hogy az ajkai önkormányzat feljelentése nélkülözi a szakmai megalapozottságot, hiszen az erőmű, folyamatosan korszerűsödik. Működése nemhogy környezetszennyező lenne, de egyre inkább igyekeznek áttérni a környezetkímélő technológiákra - mondta. Többek között az elmúlt három évben összesen 700 millió forintot fordítottak a környezetvédelemre, a kibocsátott nitrogéngázok csökkentése érdekében két kazánt korszerűsítettek, három filtert felújítottak - tette hozzá a vezérigazgató.

Agrárfüggő lett a GDP

Publikálás dátuma
2016.12.15. 06:20
Az ipar és a beruházások az év egészében gyengén teljesítettek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A jövő esztendei növekedési jóslataikkal a Takarékbank mindig optimista elemzői csatlakoztak Matolcsy György MNB-elnökhöz, aki 2017-re 3,5-4,0 százalékos GDP bővülést sem tart kizártnak. A már szinte kárpáti "kistigrist" vagy "pannon pumát" vizionáló előrejelzést az ipar és építőipar októberi adatai nemigen támasztják alá, az agrárszférára viszont idén jól teljesített.

Nem lesz a magyar gazdaság kiemelkedő éve 2016, annak ellenére, hogy Magyarországot már mind a három, mértékadó hitelminősítő a befektetésre ajánlott országok között tartja a számon. A beruházási tevékenység zuhan, annak bizonyítékául, hogy az uniós források ütemes érkezése nélkül mindössze erre vagyunk képesek. A strukturális munkanélküliség elérte a mélypontját, vagy legalábbis annak a közelében jár, ugyanakkor új jelenség, hogy már nemcsak az orvosok, egészségügyi dolgozók, informatikusok hiánya okoz gondot, hanem egyre súlyosabb a helyzet az iparban és a kiskereskedelemben is. Mindez lefékezheti a még oly optimista növekedési kilátások teljesülését is.

Márpedig a Takarékbank elemzői rendkívül optimisták a várható hazai gazdasági növekedést illetően. Oszlay András és Suppan Gergely a tegnapi sajtóbeszélgetésen az idei évre 2,1, 2017-re 3,6, két esztendő múlva, pedig akár 4 százalékos GDP bővülést is el tudnak képzelni. A harmadik negyedévi 1,8 százalékos - éves visszatekintésű - gyenge eredményt átmenetinek tartják, ami azért is érdekes, mert az év utolsó két hetére a GDP-hez nagy mértékben hozzájáruló autógyárak üzemszünetet jelentettek be, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2015. utolsó negyedévében, amelyet bázisnak tekinthetünk, kimagaslóan jó, 3 százalékot meghaladó növekedést mutatott a gazdaság.

Ami az idei államháztartási hiányt illeti, szerda délelőtt a Takarékbank szakértői még ugyancsak optimistán fogalmaztak, amikor kijelentették: a költségvetés mozgástere kibővült, a hiány 2 százalék alatt van, így az adó-, illetve járulékcsökkentések tere is megnövekedett. Délután azonban a szokásos kormányinfón Lázár János alaposan lehűthette ezeket a várakozásokat, ugyanis bejelentette: az idei költségvetési hiány a GDP 2 százaléka felett lesz, de így is alatta marad az Európai Unió 3 százalékos szabályának. A kormány korábban 1,7 százalékos deficitet tervezett. Az a tény, hogy a kancelláriaminiszter a hiány felfelé korrigálásáról beszélt, másfél esztendővel a következő országgyűlési választásokat megelőzően, előrevetíti annak árnyékát, hogy a kormányzati ciklus végéhez közeledve még a mostaninál is nagyobb mértékű költségvetési lazításra lehet majd számítani.

Igen vegyes a kép, hogy mire is költött a kormány az esztendő utolsó két hónapjában. (A felsorolás feltehetően nem teljes, ugyanis a kormány még nem mindent "vallott" be.) Finanszírozták a kórházak elszabadult adósságait, a nyugdíjasoknak juttatott Erzsébet-utalvány akció 2,8 milliárd forintot visz el. Azonban ennél a tételnél illik óvatosan fogalmazni, ez a kiadás nem az idei büdzsét terheli, ugyanis a beváltó kereskedőkkel csak a jövő év első félévének végén számolnak el. Ugyancsak 56 milliárd forintos többletkiadást jelenthet a jövő évi nyugdíjemelés, de ez is csak a 2017-es költségvetést érinti majd.

A gazdasági növekedésre vonatkozó túlzott optimizmust fékezheti az is, hogy a tegnapi, második KSH-becslés szerint az ipar gyengén kezdte az utolsó negyedévet, 2,1 százalékos volt az éves visszaesés, így 2016 egészében nem lesz jelentős növekedés, szakértők szerint 1 százalék körüli bővülésre lehet számítani.

Amiben viszont bízhatnak idén a GDP növekedésében reménykedők: az az agrárszektor. Az első háromnegyed évben a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene 17,9 százalékkal nőtt, ennek köszönhetően 0,6 százalékponttal járult hozzá a 2,1 százalékos GDP-növekedéshez. Így meghaladta például az autógyártást, a gyógyszeripart, az élelmiszeripart, és az elektronikai ipart is magába foglaló feldolgozóipar 0,2 százalékpontos értékét. A szektor teljesítménye 2010 óta 55 százalékkal növekedett.

Magyar foglyok az Arab Emírségekben

Negyedik éve nem tudja elhagyni az Arab Emírségeket egy magyar nő és négy gyermeke, akik mindeddig hiába kértek segítséget a hazai konzulátustól – írta a Délmagyar.hu.

Neisz Tímea 2003 óta élt jemeni férjével az arab országban, 2013-ban azonban elváltak. A Csongrád megyei Csanádpalotáról származó, a Szegedi Tudományegyetemen gyógytornászként végzett nő szerint a férj elvette a család iratait, utcára dobta őket és súlyos adósságot vert rájuk, ami lehetetlenné teszi, hogy elhagyják az országot – ez tavaly a repülőtéren derült ki, amikor a nagykövetség által megvett repülőjegyekkel utaztak volna Budapestre.