Előfizetés

Miért nincs Romániának Jobbikja?

Gál Mária
Publikálás dátuma
2016.12.14. 06:31
Klaus Johannis megválasztását a Facebook-forradalom segítette FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
A vasárnap megrendezett romániai parlamenti választások eredményei kapcsán felmerül néhány olyan kérdés is, amely inkább régiós problémaként, mintsem sajátos román jelenségként értelmezhető. Ilyen a nyíltan szélsőséges ideológiát képviselő pártok parlamenten kívülre szorulása, a nagy tömegpártok távolodása a hirdetett ideológiától, valamint a külföldi szavazatok kérdésköre is.

Romániában 2008 óta nyíltan szélsőséges ideológiát képviselő párt nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt. Ami első látásra jó, üdvözlendő és örvendetes jelenség. Azt sugallja, hogy a xenofóbiának, idegenellenességnek, a másságellenességnek és intoleranciának nincs elegendő híve az országban, miközben Nyugat-Európában virágkorukat élik az ilyen formációk. Romániának nincs Jobbikja/Nemzeti Frontja/Szabadságpártja/Mi Szlovákiánk Néppártja (és még sorolhatnánk az európai példákat) a törvényhozásban.

Olyan párt sincs, amely Európai Unió-ellenes retorikával próbálna híveket toborozni, vagy migránsozással jeleskedett volna, vagy akár a magyarellenességet tűzte volna zászlajára, mint annak idején Gheorghe Funar Vatra Romaneasca elnevezésű, vagy Corneliu Vadim Tudor Nagyrománia Pártja.

Ez önmagában örvendetes dolog, csak sajnos nem azt jelenti, hogy ezek az eszmék egyáltalán nincsenek jelen, hanem inkább azt, hogy a nagy pártok pillanatnyi érdekeik mentén kacérkodnak a szélsőséggel is. Az, hogy nincs szélsőséges párt a parlamentben, egyben azt is jelenti, hogy azt a szavazótábort, amely igényelné, valamelyik nagy tömegpárt megnyerte magának, nyilván ezirányba tett kompromisszum árán. Az ideológiai választóvonalak egyáltalán nem valósak, mint ahogy a pártoknak a vállalt ideológiához való tartozása sem.

A jobboldal gyűjtőpártja jelenleg a magát jobbközép-konzervatívnak valló Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek hovatovább a liberalizmushoz lesz a legkevesebb köze. A PNL megtartotta történelmi nevét (19 századi gyökerű román királyságbeli „úripárt”, annak idején a Parasztpárt volt az ellenfele), de kilépett a Liberális Internacionáléból és csatlakozott az Európai Néppárthoz. Nos, ez az úri gyökerű, nevében liberális néppárt, amelynek Klaus Johannis államfő volt az elnöke, a lehető legszélsőjobboldalibb, neofasiszta román közszereplőt, az egykori diákvezér Marian Munteanut akarta indítani a bukaresti főpolgármesteri címért. Az ötlettől csak azért álltak el, mert számos tekintélyes román civil szervezet követelte ezt.

A vasárnap történelmi jelentőségű győzelmet arató Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi elnöke, Victor Ponta volt miniszterelnök, Románia legnépszerűbb politikusa nem határolódott el a szélsőségesen nacionalista Bogdan Diaconu Egyesült Románia Pártjától (PRU), amely azzal kampányolt, hogy Ponta legyen a miniszterelnök. És nyilván a PSD sem határolódott el soha ettől a párttól, amely viszont 2015-ben létrehozta a maga „Magyar Gárdáját”, (a Dracula fejedelem) Vlad Tepes Őrjáratát. Ez a gárda buzdított vasárnap magyarellenes sms-ekkel, ami végül a késő délutáni órákban visszájára fordult és nagy számban mozgósította az addig sokkal passzívabb erdélyi magyarokat.

Ezen példák alapján merül fel a kérdés – mi a jobb, ha a bármilyen nemzetiségű Jobbik bent van az adott ország parlamentjében vagy ha hívei megszerzéséért a nagy tömegpártok versenyeznek? Ha bent van, akkor legalább adott helyzetekben el kell határolódnia ezektől a pártoktól a középpártoknak, bármely oldalhoz tartozzanak is, „vészhelyzet” esetén, – mint például a franciaországi választások –, összefogásra kényszeríti a demokratikus oldal egymással marakodó aktorait.

Ha nincs bent, akkor, amint a román példa is mutatja, a lehetőség mérgezi és csábítja a középpártokat, amelyek egyre nagyobb engedményeket tesznek e szavazók megszerzéséért. Ha viszont bent van a parlamentben valamely szélsőjobb-szélsőbal párt, akkor olyan kommunikációs lehetőségek nyílnak meg számára eszméi terjesztésére, ami kormány- és hatalomközelbe röpíti őket, mint a Jobbikot Magyarországon vagy a Nemzeti Frontot Franciaországban.

Van-e megoldás? A román példában erre is találunk választ. A liberálisok próbálkozása az újfasiszta diákvezérrel azt jelzi, hogy a civil társadalom, ha akar, ha időben lép, megelőzheti azt, hogy szélsőséges közszereplők szivárogjanak be a középpártokba és talán azt is, hogy szélsőséges pártok parlamenti mandátumhoz jussanak.

A külföldi szavazatok kérdése Magyarországon évek óta vihart kavar. Pedig nem valamiféle magyar jelenségről van szó, sem a tömeges külföldi munkavállalás, sem az egyszerűsített honosítással állampolgárságot szerző szavazók léte nem hungaricum. A legtöbb régióbeli országra jellemző, de talán leginkább Romániára. Keleti szomszédunkból becsült adatok szerint mintegy 4-5 millió román állampolgár távozott nyugatra munkavállalási céllal. Ugyanakkor a határon túli románok száma is jóval magasabb, mint a határon túli magyaroké, csak Moldova Köztársaságban él 3 millió potenciális román állampolgár. A román szavazások történetében már kétszer döntöttek a külföldi voksok – Traian Basescu második elnöki mandátumánál, és Klaus Johannis jelenlegi államfő megválasztásakor.

Basescu minimális pluszszavazata egyértelműen külföldről érkezett, Johannist pedig a külföldi szavazások körüli Facebook-forradalom röpítette a Cotroceni-palotába. Ez a kérdés mégsem kérdés Romániában. Nincs kettős mérce a szabályozásban, a levélben szavazás joga mindenkit megillet, aki regisztrál, nemcsak a honosított állampolgárokat, azaz a moldovaiakat, de az is élhet alapvető állampolgári jogával, aki nem regisztrál. A szavazás napján elmehet az adott külképviseletre és leadhatja voksát. Parlamenti választás mindeddig nem állt vagy bukott a külföldi szavazókon, hiszen az ottani voksok nem folynak be automatikusan a nagy közösbe, ők egy számukra kialakított 43. választókerület jelöltjeire voksolhatnak.

Ennek ellenére vasárnap is csupán 106038 román állampolgár adta le voksát külföldön. Moldova Köztársaságban tarolt Traian Basescu volt államfő pártja, lévén az egyetlen román formáció, amely nyíltan felvállalta a két ország egyesítésének kérdését. A PMP szerezte meg a moldovai szavazatok több mint felét, de ez így is kevesebb, mint 20 ezer voksot jelentett.

Fél év haladékot kapnak az adócsalók

Egy nap alatt átzavarták a parlamenten az idei utolsó adócsomagot, amely a külföldre menekített jövedelmek utáni adózásról rendelkezik. 

A kivételes eljárásban meghozott törvénymódosítás a jövő nyárig utolsó esélyt biztosít arra, hogy pótlólagos adófizetéssel hazahozzák külföldön tartott jövedelmüket. (Ugyanebben a csomagban szavazták meg a képviselők azt is, hogy nem összeférhetetlen, ha politikai vezetők sportszövetségek irányításában is részt vesznek. Erről részletesebben a 14. oldalon írunk.)

A képviselők 122 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő törvények módosításait a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére. A kormány a javaslat indoklásában emlékeztetett, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket. A NAV esetükben az eltitkolt adó mellett adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékot szabhat ki, amennyiben az érintettek 2017. június 30-ig nem fizetik be önkéntesen az ekkor választható 10 százalékos közterhet.

Pazarlásra ösztönöz a rezsicsökkentés

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2016.12.14. 06:20
A panelprogramokra szükség van, de kevés energiamegtakarítást hoztak FOTÓ: NÉPSZAVA
Nem tudja majd teljesíteni Magyarország az uniós energiatakarékossági vállalását a kormányzat kontraproduktív "rezsicsökkentése" miatt. Az embereket ugyanis az olcsó háztartási energia pazarlásra ösztönzi. A lakossági energiahatékonysági beruházásokra szánt uniós forrásokat pedig a kormányzat az állami ingatlanokra költi. A háztartások jelentős része még így is hajlandó lenne energiahatékonysági beruházásra költeni.

A kormányzat úgynevezett rezsicsökkentési programja a szakemberek szerint kontraproduktív és pazarlásra ösztönöz. Miközben igen jelentős energiahatékonysági beruházások történtek már eddig is, a lakossági energiafelhasználás ennek ellenére növekedett. További ellentmondás, hogy a rezsicsökkentés ellenére egyre többen leválnak a földgáz szolgáltatásról, vagy csak időnként kapcsolják be a gázkazánjukat. Egyre többen álltak, illetve állnak át a vegyes, vagyis szilárd tüzelőanyagok felhasználására. Ennek az lett a következménye, hogy míg néhány éve még a közlekedés volt az első számú felelős a hazai légszennyezésért, ma már a lakossági vegyes tüzelés adja a légszennyezés 70 százalékát. Becslések szerint évente mintegy 8-14 ezer ember halálát okozza a légszennyezés. A 2011. óta eltelt időszakban az újonnan beszerzett kazánok 22 százaléka volt vegyes tüzelésű kazán.

Mindezek, valamint az energiatakarékosság, a hatékonyság növelése indokolja a háztartások fűtési rendszerének, a szigetelésnek a korszerűsítését. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) felmérése szerint az elmúlt időszakban a megkérdezett 2500 ember 41 százaléka végzett valamilyen energiahatékonysági beruházást. (A teljes, országos reprezentatív felmérés kizárólag felújításra, korszerűsítésre vonatkozott, az új építésű ingatlanokra nem kérdeztek rá.) A vizsgálatból az is kiderült, hogy a lakosság elsősorban a nyílászárók cseréjét, szigetelését végeztette el - említette Szalay Gabriella, a MEHI ügyvezető igazgatója. Csak ezeket követte a kazán, illetve bojler csere. Az elkövetkező 5 évben a lakosságnak már csupán 24 százaléka tervez energiahatékonysági beruházást. Ám még ez is nagyjából 921 ezer lakás energetikai korszerűsítését jelenti, igaz, többnyire nem az épületek telkes energiarendszerét érintik a beruházási tervek, csupán annak egyes elemeit. Ez a visszafogott érdeklődés is 2022-g legalább 1200 milliárd forintos piacot jelent az energiahatékonysághoz elengedhetetlen építőipari termékek esetében.

Érdekes módon a többség a nyílászáró cserét, illetve a hőszigetelést tudatos energia megtakarítási szándékkal végezteti el, de az épületgépészeti berendezéseket, kazánt, bojlert csak akkor cserélnek a háztartásokban, ha már végleg felmondják a szolgálatot, vagy nagyon elöregedtek.

Az úgynevezett rezsicsökkentés ellenére, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a magyarok az összkiadásuknak még mindig nagyjából 25 százalékát költik lakás fenntartásra az energiaszámlák kiegyenlítésére - jegyezte meg Szalay Gabriella. Mégis sokan, a MEHI felmérése szerint az emberek 84 százaléka, forráshiány miatt nem vág bele energiahatékonysági beruházásba. Ennek oka, hogy nem rendelkeznek megtakarítással, nem kapnak hitelt, vagy támogatást. Egyértelmű, hogy a korszerűsítést anyagi okokból nem tudják vállalni az emberek. A legfontosabb szempont a saját forrás hiánya, mert a lakosság döntő többsége nem akar eladósodni, vagyis hitel nélkül korszerűsítené a hőszigetelést, illetve végezne egyéb energiahatékonysági beruházásokat. Azoknál a háztartásoknál, ahol nagyobb megtakarítást sikerül fölhalmozni, jóval nagyobb esélye van a háztartási energiarendszer korszerűsítésének, mint a csekélyebb tartalékokkal, vagy megtakarítás nélküli családok esetében.

A lakosságnál önkéntes alapon történik, történhet meg az energiahatékonysági beruházás, ám a magyar állam kötelezettséget vállalt az uniós energiahatékonysági irányelve betartására. Ez azt jelenti, hogy 2020-ig 154 petajoul energia mennyiséget kellene megtakarítani. A tavaly elfogadott energiabiztonságról szóló törvény alapján a kormányzat ezt a vállalást alternatív szakpolitikai megoldásokkal kívánja teljesíteni.

A jelenlegi finanszírozási eszközökkel azonban ezek a szakpolitikai intézkedések nem teszik lehetővé a vállalás végrehajtását - említette Szalay Gabriella. Igaz, az utóbbi hetekben történt némi előrelépés. A vállalatok nagyságuktól függően eltérő mértékben 5 éven keresztül leírhatják a társasági adójukból az energiahatékonyságra fordított költségeiket. Ugyancsak ide sorolható, hogy a nagyobb energiafogyasztóknak kötelező lesz 2017-től energetikust foglalkoztatni, illetve az állam létrehozza az országos energetikusi hálózatot.

Ám az igazán jelentős energiahatékonysági tartalék az ingatlanállomány korszerűsítésében rejlik. Éppen ezért egy jól átgondolt állami ösztönző program nélkül nem várható, hogy elindul az országban egy energetikai korszerűsítési hullám.

Az energiahatékonysági beruházásoknak lehet egy vidékmegtartó hatása is, ha azok nem korlátozódnak a fővárosra, Pest, illetve a nyugat-dunántúli megyékre. Ha a többi régióban is beindulnának a beruházások, új munkahelyeket lehetne teremteni - vélte Vidor Győző a Magyar Építőanyag és Termék Szövetségének elnöke.

A panelprogramok nagyon hatékonyak voltak abból a szempontból, hogy egy adott beruházási összeggel a lehető legtöbb lakás korszerűsítését lehetett megoldani. Energetikai oldalról viszont sokkal hatékonyabb a családi házak felújítása, mert azoknál a legnagyobb az energiapazarlás. Ráadásul a hazai lakosság nagy része ilyen otthonokban él és ez az ingatlan fajta adja ki a hazai lakás állomány nagyobbik részét. Ami a forrásokat illet, éppen erre a szegmensre jut a legkevesebb forrás.

A kormányzat épületenergetikai stratégiájából eddig szinte semmi sem valósult meg. A program szerint évente 116 ezer épületet kellene korszerűsíteni, de ennek a tizede sem történt meg. A rendelkezésre álló összeg - ide értve a széndioxid-kvóta értékesítésből származó forrásokat is - nem fedezik a felújításra váró ingatlanok költség igényét - tette hozzá a szakember.

Nem épül új szélerőmű

Gyakorlatilag változtatás nélkül fogadta el az Országgyűlés a szélerőművek építését szigorító energetikai tárgyú törvénymódosítást, amelyet korábban Áder János államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek. Ezzel az Országgyűlés szigorította és kormányrendeleti körbe sorolta az ipari méretű, vagyis a legalább 1 megawatt teljesítményű szélerőművek és szélerőmű-parkok építésének és használatba vételének szabályozását. A jogszabály módosítást Lázár János azzal indokolta, hogy a szélerőművek teljesítménye nagy mértékben függ a pillanatnyi időjárástól és ez a teljesítményingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyenlíthető ki. Emiatt az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell. A helyzet viszont az, hogy már a szigorítás nélkül se nagyon épültek szélerőművek az országban, az elmúlt öt évben például egyetlen egy új szélerőmű építésére se adtak engedélyt Magyarországon.

A szélerőmű szektorban érdekelt szakemberek szerint viszont ez az érvelés sántít. A mai meteorológiai előrejelzések ugyanis legalább egy hétre előre nagy biztonsággal képesek jelezni a várható szélirányt és erősséget. Így tervezhető a termelés is. Emellett a korszerű szélerőművek a legkisebb fuvallatra is működésbe lépnek és képesek elektromos energiát termelni. Magyarország áramellátását pedig a szélerőművek esetleges "kiszámíthatatlansága" sem veszélyezteti, mert a hazai igények több mint egyharmadát a nemzetközi rendszerből vásárolja az ország és a felesleget tovább adja.

A jogszabály azt is megtiltotta, hogy világörökségi és természetvédelmi területeken szélkereket állítsanak fel.

A szigorítást egyszer már október közepén elfogadta a parlament, de Áder János államfő azt nem írta alá. Áder azt kifogásolta, hogy a szabályozás ellehetetleníti a szélerőművek építését, ami nem segíti elő a párizsi klímaegyezmény végrehajtását és ellentétben áll az ország megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervével.

A szélerőművek építése 2010. után már amúgy is szinte lehetetlen volt, mert legalább 5 miniszternek kellett engedélyezni mire a kormány elé kerülhetett egy-egy ilyen beruházási kérelem.

Az országgyűlés elfogadta azt az egyéni képviselői indítványt is, hogy az energiaszolgáltatók rendszerhasználati díját és egyéb költségeket az Energiahivatal rendeletben írhassa elő. Ezzel megszűnt az érintett cégek jogorvoslati lehetősége. Panaszukkal a törvény hatályba lépése után már csak az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulhatnak.

Pótlásra szorulnak a leálló erőművek

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) szakértői évről évre közzéteszik kapacitáselemzésüket. A legfrissebb kiadványban arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar villamosenergia-rendszer teljesítőképességének megtartása érdekében a következő egy évtized alatt legalább mintegy 5300 megawatt erőművi kapacitást kell létesíteni. Számítások szerint 2016 után a magyar gazdaság nettó villamosenergia-fogyasztása évi 1,1 százalék körül bővül, majd a 2020-as évektől 1 százalékra, később 0,9 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy az összes villamosenergia-felhasználás, amely idén még csak 44,2 terawattóra, 2026-ra 48,7 terawattórára, pedig 2031-ben 50,8 terawattórára növekszik.

A Mavir szerint új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban az áramigény növekedése végett.

Nagy részt a nagyerőművek állnak le - a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a rendszerből. A jelenleg meglévő 7000 megawattnyi nagyerőmű-parkból már tíz éven belül is csak mintegy 4800 megawatt maradhat meg. A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, leselejtezésük kisebb mértékben befolyásolja rendszert, bár hosszabb távon a most működőknek csak a harmada maradhat meg. A kieső egységek pótlására részben megoldás lehet a meglévő erőművek élettartamának meghosszabbítása vagy az import.

A befektetők jelzései alapján egyébként elvileg közel 3400 megawatt új kondenzációs, összetett gáz- és gőz-körfolyamatú egység épülhetne a következő tíz év során, amit az atomerőműves blokkok követhetnek a húszas évek második felében. A Paksi Atomerőmű nagyblokkos bővítéséig tehát a földgáz válik a legfontosabb energiahordozóvá. A húszas évek második felében már számolni kell legalább egy nukleáris egységgel. Az erőműpark jelentős többlettét tartalékképzési szempontból ki kellene egészíteni exporttal (szomszédos országok bővítéseinek függvényében) vagy szivattyús-tározós vízerőművel, de a rendszerirányító mindkettőnél sok bizonytalanságot lát. A kiserőmű-létesítések folytatódhatnak, de a fő részarányt képviselő szélerőművek és a hőellátáshoz kötött biomassza-tüzelésű erőművek továbbra sem jutnak meghatározó szerephez - állapították meg a szakértők.

A tanulmányban jelzik: a magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége már nem elegendő a villamosenergia-igények biztonságos ellátásához tisztán hazai forrásokból. A hazai erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2015-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 31,28 százalékát tette ki, és 2016-ban is meghaladta a 28 százalékot.

Energiamegtakarítási potenciál épülettípusonként (PetaJoule)
Épülettípus - Éves energiafogyasztás összesen/ Energiamegtakarítási potenciál
Családi házak -  292 / 128
Nem panel társasházak - 44 / 19
Panel társasházak - 24 / 5
Forrás: Energiaklub