Magas nyomású lesz a gazdaság?

Publikálás dátuma
2016.12.10. 06:21
A jegybank tele van meglepetésekkel és új fogalmakkal: most a költégvetéstől vár lazítást FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Mind a gazdasági növekedés, mind a vállalati hitelezés akadozik a mai Magyarországon, ennek ellenére a jegybank már fordulatot sejtet a hazai kkv-k beruházásainál, amit a saját programjaik sikereként könyvelnek el. Azonban az MNB-nél ezzel sem elégedtek meg, a Növekedési jelentésük tegnapi bemutatóján új közgazdasági fogalmat vezettek be: a magas nyomású gazdaságot, amelytől tartósan 3 százalék körüli éves növekedést várnak.

Magyarország a Matolcsy György által 2010-től előbb nemzetgazdasági miniszterként, majd 2013 tavaszától jegybankelnökként deklarált unortodox, a gazdasági növekedést minden más elé helyező gazdaságpolitikája sikeresnek bizonyult - legalábbis Virág Barnabás álláspontja szerint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatójának az a meggyőződése, hogy amikor ezt az új gazdasági eszköztárat alkalmazni kezdték, akkor egyedül voltunk vele, manapság azonban már ez a fő irány. Szakértők szerint ez az állítás aligha állja ki a valóság próbáját, a magánpénztárak és ezzel együtt a hosszú távú nyugdíjrendszer szétverésére, a bankszféra különadóztatására, az állami tulajdon újbóli elsődlegessé tételére szerencsére másutt csak elvétve akad példa.

A jegybanknál időközben felismerni vélték, hogy egy olyan kis, nyitott gazdaság számára, mint Magyarország, a hosszabb távú növekedési kilátásokat érdemben befolyásolja, hogy a válságot követően hogyan áll helyre a világgazdaság. Ez a folyamat sokkal lassabban és elnyújtottabban megy végbe, mint amire a közgazdász szakma számított - emlékeztetett Balatoni András. A jegybank igazgatója ennek kapcsán kifejtette, hogy a lassú kilábalás a recesszióból sokkal inkább általános, mintsem ritka kivétel.

Szinte mindenütt nulla közeli a jegybanki alapkamat. Bár erről Balatoni András nem beszélt, az MNB növekedést támogató programjai alapvetően eltérnek a jegybankok gyakorlatától. A jól érzékelhető különbség nem más, mint hogy a többi jegybank a törvényben előírt feladatát teljesíti, vagyis a pénzügyi stabilitás elérését és az inflációs folyamatok kontrollját. Ezzel szemben az MNB aktív szereplője a gazdasági növekedésnek, amelyet egymásra épülő, kamattámogatáson alapuló hitelprogramjával ér el. Ezekről a programokról sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy érdemben hozzájárultak volna a gazdasági növekedéshez. Ezt a Balatoni András úgy fogalmazta meg, hogy a monetáris politika önmagában nem képes tartósan növekedési pályára állítani a gazdaságot, ezért a kialakulóban lévő új gazdaságpolitikáknak erősebben kell támaszkodniuk a rendelkezésre álló fiskális mozgástér kihasználására.

Ez magyarán azt jelenti, hogy az MNB fokozatosan kivonul az elsősorban a kis- és közepes vállalkozók hitelezését szolgáló akciózásából, bár a növekedési hitelprogramot Balatoni András sikeresnek ítélte meg. Tette ezt annak ellenére, hogy maga is elismerte: egy vállalkozás számára az igazi siker, ha magasabb méretkategóriába tud lépni, a mikrovállalkozásból kis- majd közepes vállalkozás lesz. Magyarországon ez a folyamat hosszú idő óta lelassult, illetve romlik.

Amiből az MNB igazgatója azt a következtetést vonta le, hogy a vállalkozások nem képesek kihasználni a mérethatékonyságból származó előnyöket. Ebből egyértelműen következik az a Növekedési jelentésben is szóvá tett tény, hogy a vállalati szektor folyamatosan elöregszik. azaz arányaiban egyre nő a legalább 15 éves cégek száma az ennél fiatalabbak kárára. Az is gond, hogy a megszűnők között folyamatosan növekszik a fiatal cégek aránya.

Azonban a gazdasági növekedés megszállottjai Matolcsy György környezetében ezúttal sem csüggedtek. A Növekedési jelentésben bevezettek egy olyan fogalmat, a magas nyomású gazdaságot, amelyről minden bizonnyal még sokat fogunk hallani.

Ez egy csodafegyver, amely egyszerre támogatja a munkapiaci aktivitás erősödését, valamint ösztönzi a termelékenységnövekedéshez szükséges új technológiák átvételét és a beruházások megvalósítását. A nagyravágyó célok eléréséhez egyaránt számítanak a költségvetés támogatására és arra, hogy a munkaadók ezt támogató jövedelempolitikát folytatnak. Ezzel kapcsolatban Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lapunknak kifejtette: a költségvetésnek most valóban lenne mozgástere a gazdaság támogatására. Azonban emlékeztetett arra is, hogy a 2000-es években a költségvetési lazításra már számos példa volt. Elég csak a 2001-2002-es lakástámogatásra, a nagymértékű infrastrukturális fejlesztésekre gondolni. Azonban mindez nem eredményezett tartós gazdasági növekedést, ám a költségvetési hiány rendre "elszállt". Ezt a Növekedési jelentés egyébként úgy fogalmazta meg, hogy 2002 és 2008 között felelőtlen és rossz szerkezetű hitelezés folyt. (Arról nem szólnak az MNB szakértői, hogy a kedvezményes lakáshitelezés megszüntetését még hosszú évekig rosszallta a Fidesz.)

A gazdaságba folyó tőkét - mindenfajta csodafegyver nélkül - más országok jobban tudták kihasználni, 2005 és 2015 között ugyanis Lengyelország közel 28 százalékos növekedést ért el, míg Szlovákia 17, Csehország pedig nyolc százalék körüli fejlődésre volt képes, ezzel szemben Magyarország mindössze három-négy százalék körüli előrelépést ért el.

Nőhet az infláció
Rövid és közép távon is az infláció emelkedésével számol az MNB, a fogyasztói árak emelkedését a kiskereskedelmi forgalom élénkülése és a béremelések is befolyásolhatják - mondta Várhegyi Judit, a jegybank főosztályvezetője az állami televízióban. A KSH közlése szerint a fogyasztói árak novemberben átlagosan 1,1 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz viszonyítva az árak 0,1 százalékkal nőttek. A jegybank főosztályvezetője felidézte az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) termeléscsökkentésre vonatkozó döntését, amelynek hatására emelkedett az olaj ára, ami az üzemanyag árakon keresztül az infláció emelkedésének az irányába hat. Várhegyi Judit hozzátette: a jegybank által kitűzött 3 százalékos inflációs célt a magyar gazdaság majd csak 2018 közepére fogja megközelíteni.

Szerző

Fordulatról beszélt Varga Mihály

Publikálás dátuma
2016.12.09. 21:25
FOTÓ: Népszava
Az építőipar teljesítményének növekedése ugyan az idén megtorpan az előző uniós költségvetési ciklus forrásainak kifutása miatt, jövőre azonban már fordulat várható - hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ünnepi évzáró közgyűlésén pénteken Budapesten.

A miniszter kiemelkedőnek nevezte az építőipar magyar gazdaságban betöltött szerepét, amelynek súlya a tavaly a GDP-ben elérte a 6,4 százalékot. Hozzátette, hogy az ágazat versenyképességének javulásában komoly potenciál van.

A gazdaság növekedése, a vállalkozások fejlesztései, az állami és az önkormányzati beruházások alakulása és a lakosság jövedelmi helyzetének javulása segítik a szektor fejlődését - hangsúlyozta.

A magánberuházások főként a lakásépítési programok miatt már ebben az évben is nőnek. A kormány építőipart érintő intézkedései várhatóan 2017-től fejtik ki igazán a hatásukat, a kormányzati ciklus végéig 40 ezer lakás épülhet - közölte Varga Mihály.

Szerző

A Népszabadság volt kiadója az FHB-ból is kiszállt

Megvált az FHB Jelzálogbank Nyrt.-ben levő 24,2 százalékos részesedésétől a Vienna Capital Partners magyarországi leánycége. Az üzletrésze a Takarékbank Zrt.-re száll. Ezzel gyakorlatilag megszűnik Heinrich Pecina utolsó érdekeltsége is Magyarországon - értesült a hvg.hu.

A 66 éves osztrák üzletember az elmúlt hónapokban a Mediaworks tulajdonosaként került reflektorfénybe. A 2014 októberében alapított médiabirodalom augusztus végén megvásárolta a több dunántúli helyi lapot kiadó PLT-t, október nyolcadikán - a tulajdonos döntése alapján - felfüggesztette a legnagyobb közéleti napilap, a Népszabadság kiadását, alig két héttel később pedig eladta a kiadót az Opimus Pressnek, amely így áttételesen Mészáros Lőrinc tulajdonába került.

Szerző