Előfizetés

7-en a 7-ről - Ön szerint sem telefon a magyar büntető törvénykönyv?

Arató András, Klubrádió

Ezúttal a beléptető rendszerek nemzeti főszakértőjének (BRNFsz) teljesen igaza van. Amennyiben a telefonkönyvek kellékszerűségéhez telefonszámok is tartoznak, akkor a Btk. nem telefonkönyv. Hasonló megközelítésben az Alaptörvény nem Alkotmány, legfeljebb alkotmány. Az egészségügyet is csak kitágított értelmezésben lehet az egészség ügyének, a stadionokat futballpályának tekinteni. A fő kérdés mégiscsak ez: a hazai ítélkezésben mértékadó-e az Iszlám Állam telefonkönyve?

Avar János, újságíró

Tényleg nem telefon, már azért is, mert abba nemcsak belebeszélni lehet, hanem van fülhallgatója is, amelyen akár utasítások is érkezhetnek. S bár a bíró a Btk. alapján ítél, köti a vádelvűség is, vagyis az ügyész vádja. S ha netán az ügyészt a politika utasítja e vádemelésre, a bűn kategóriáját is megjelölve, akkor nem csoda, ha az óceánon túl meglepődnek egy ítéleten. Bár a telefonnál megbízhatóbb az ilyesmit négyszemközt megbeszélni, egy étteremben, egy stadion páholyában.

Bolgár György, rádiós újságíró

Sőt, a vakvilág sem telefon: abba sem beszélünk bele, ahogy Deutsch Tamás szokta. Különben is, tartsuk magunkat ahhoz az örökké érvényes szabályhoz, hogy a büntető törvénykönyvbe csakis a Fidesz beszélhet bele. Mi több, olyan Btk.-t csinálhat magának, amilyet csak akar, mindenki másnak pofa be! Büntetés terhe mellett.

Farkasházy Tivadar, Hócipő

Majd ha egyszer 15 évet kap egy stróman, tízet egy kaszinós, ötöt egy kötélbarát, az összegét meg a főnökük, és Amerikából szólnak, hogy egy kicsit sok, pláne, ha a bíróság hozzácsap pár stadiont beléptetőkapuval, akkor más lesz erről a mai urak véleménye. Amúgy tényleg nem szerencsés beleszólni egy ítéletbe, a Hóman-szobor egyszerűbben megoldódott, egy elég világos házból valaki informálisan telefonált, hogy túl keveset fizetünk be a NATO-ba és azonnal megváltozott a hívott fél véleménye.

Horváth István, hírlapíró

Imádunk üzenni. Üzenünk Brüsszelnek, Merkelnek, migránsoknak, románoknak, külügyminisztériumoknak, nemzetközi szervezeteknek, civileknek, norvégoknak, osztrákoknak, külföldön munkát vállalóknak. Magyarország egy hatalmas üzenőfüzet lett, ami lassan kiürül, mire betelik.

Horváth Zoltán, újságíró

Deutsch úr és a telefon együttes emlegetéséről Karinthy örökbecsű be(le)szólása jut eszembe: "Így képződik az igazgyöngy: egy kis piszok a kagylóra tapad..."

Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa

Nem telefon továbbá a magyar emberek élete sem, pedig abba nagyon szeretnek belebeszélni. A Btk.-ba pedig kizárólag a kormányzat beszél bele, mert neki van rá lehetősége, amivel szeret is élni nagyon.

A magyarok fele ellenzi a melegházasságot

Publikálás dátuma
2016.12.10. 06:08
Holtomiglan, holtodiglan... FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ CHARLES MCQUILLAN
A magyar lakosság harmada támogatja, míg több mint fele ellenzi az azonos nemű párok házasságkötését a Budapest Pride és az Integrity Lab kutatása szerint. Az eredmények ugyanakkor cáfolják a sokakban élő konzervatív képet a házasságról: a válaszadók túlnyomó többsége nem talál kivetnivalót abban, hogy egy pár házasság nélkül éljen együtt.

A magyar társadalom többsége, mintegy 60 százaléka szerint a meleg, leszbikus és biszexuális embereknek ugyanolyan jogokkal kéne rendelkezniük, mint mindenki másnak, ennek ellenére csak 36 százalékuk támogatja az azonos nemű párok házasságkötését - derült ki a Budapest Pride és az Integrity Lab legújabb, országos reprezentatív közvélemény-kutatásából. A magyarok több mint fele (56 százalék) pedig kifejezetten ellenzi a melegházasságot. Ugyanakkor az örökbefogadáshoz való jog támogatása számottevően magasabb, mint korábban: a megkérdezettek 46 százaléka nem zárná ki az azonos nemű párokat ebből a lehetőségből.

A kutatás szerint a nők és a diplomások jóval támogatóbbak: a nők mintegy negyven százaléka támogatja az egyenlő házasságot, szemben a férfiak egyharmados arányával. Mellettük a felsőfokú végzettségűek között átlag feletti a támogatók aránya: a diplomások 43 százaléka helyeselné, ha az azonos nemű párok is házasodhatnának. A válaszokból kiderült, hogy a vallásosság polarizáló hatású: a magukat egyházian vallásosnak tartók utasítják el a legmagasabb arányban az azonos nemű párok házasságának lehetőségét, háromnegyedük nem adná meg ezt a jogot. Ezzel szemben a határozottan nem vallásosok körében kimagasló, 47 százalékos a támogatottság - ebben a körben összeér a támogatók és ellenzők aránya.

A válaszadók között egyértelműen érezhető volt a jobb-bal törésvonal, vagyis a különbség a jobb és baloldali-liberális pártok szimpatizánsai között: előbbiek elutasítóbbak, míg utóbbiak támogatóbbak az azonos nemű párok házassága kapcsán. Az ellenzők a Fidesz-szavazók között vannak a legnagyobb arányban (71 százalék). Az Együtt, Párbeszéd, Liberálisok, valamint az LMP és a DK szavazóinak abszolút többsége helyeselné az egyenlő házasságot. Az MSZP szavazói a leginkább megosztottak, bár körükben is az országos átlagot meghaladó a támogatók aránya.

Érdekes, hogy az eredmények alapvetően cáfolják a házasság kiemelt fontosságát egy kapcsolatban: a magyarok 80 százaléka szerint rendben való együtt élni házasság nélkül, és kétharmaduk a házasságon kívüli gyermekvállalást is elfogadhatónak tartja. A megkérdezettek 60 százaléka elutasítja azt - az ellenzők körében gyakran felmerülő érvet - is, hogy az azonos nemű párok házassága veszélyeztetné a magyar családokat és gyermekeket. Ugyanakkor a válaszadók döntően nem politikai mozgalomnak látják az egyenlő házasságért való kiállást: mindössze 13 százalék vélte úgy, hogy politikai állásfoglalás lenne a motivációjuk. Ezzel szemben a magyarok kétharmada válaszolt úgy, hogy az azonos nemű párok azért szeretnének megházasodni, hogy szeretetüket és elköteleződésüket kifejezzék.

A megkérdezettek mintegy 26 százaléka válaszolta, hogy van leszbikus, meleg vagy biszexuális ember az ismeretségi körében. Ők a teljes társadalomhoz képest jelentősen, 10 százalékponttal nagyobb arányban, 46 százalékban támogatják az azonos nemű párok házasságát. Ez hazánkban is igazolja azt az összefüggést, hogy aki személyesen ismer LMBTQ embereket, az támogatóbb lesz akár a házasság, akár más jogegyenlőségi, jogkiterjesztési kérdésekben. A válaszadók abszolút többsége szerint a meleg, leszbikus vagy biszexuális embereket ma rendszeresen éri hátrányos megkülönböztetés - minden második ember értett ezzel egyet. Ugyanakkor bár a társadalom hatoda szerint rendszeres az LMB emberek hátrányos megkülönböztetése, mégsem támogatják az azonos nemű párok jogegyenlőségét.

Szabadon házasodni egész Európában
Az azonos nemű párok házasodásának kérdését 2015 tavaszán Eurobarometer kutatás is vizsgálta. Az EU-s fókuszú kutatás nemcsak a felmérésben részt vevők saját országára, hanem általában Európára kérdezett rá (Az azonos nemű emberek házasságkötését engedélyezni kellene egész Európában). Akkor a magyar megkérdezettek 39 százaléka felelt igennel (a kutatásban szereplő 28 ország közül a 18. helyre kerültünk), ez nagyságrendileg megegyezik a most mért 36 százalékkal. Ezzel a 39 százalékos eredménnyel a régió több országát is megelőzzük (Szlovákia például 24, Románia 21 százalékon áll), de a nagyobb ugrás csak utánunk jön: Magyarországot követően csak olyan országok vannak, ahol az engedélyezés a többségi álláspont. A legtámogatóbb ország Hollandia (91 százalék), Svédország (90 százalék) és Dánia (87 százalék). Az EU-átlag 61 százalék.



A magyarok fele ellenzi a melegházasságot

Publikálás dátuma
2016.12.10. 06:08
Holtomiglan, holtodiglan... FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ CHARLES MCQUILLAN
A magyar lakosság harmada támogatja, míg több mint fele ellenzi az azonos nemű párok házasságkötését a Budapest Pride és az Integrity Lab kutatása szerint. Az eredmények ugyanakkor cáfolják a sokakban élő konzervatív képet a házasságról: a válaszadók túlnyomó többsége nem talál kivetnivalót abban, hogy egy pár házasság nélkül éljen együtt.

A magyar társadalom többsége, mintegy 60 százaléka szerint a meleg, leszbikus és biszexuális embereknek ugyanolyan jogokkal kéne rendelkezniük, mint mindenki másnak, ennek ellenére csak 36 százalékuk támogatja az azonos nemű párok házasságkötését - derült ki a Budapest Pride és az Integrity Lab legújabb, országos reprezentatív közvélemény-kutatásából. A magyarok több mint fele (56 százalék) pedig kifejezetten ellenzi a melegházasságot. Ugyanakkor az örökbefogadáshoz való jog támogatása számottevően magasabb, mint korábban: a megkérdezettek 46 százaléka nem zárná ki az azonos nemű párokat ebből a lehetőségből.

A kutatás szerint a nők és a diplomások jóval támogatóbbak: a nők mintegy negyven százaléka támogatja az egyenlő házasságot, szemben a férfiak egyharmados arányával. Mellettük a felsőfokú végzettségűek között átlag feletti a támogatók aránya: a diplomások 43 százaléka helyeselné, ha az azonos nemű párok is házasodhatnának. A válaszokból kiderült, hogy a vallásosság polarizáló hatású: a magukat egyházian vallásosnak tartók utasítják el a legmagasabb arányban az azonos nemű párok házasságának lehetőségét, háromnegyedük nem adná meg ezt a jogot. Ezzel szemben a határozottan nem vallásosok körében kimagasló, 47 százalékos a támogatottság - ebben a körben összeér a támogatók és ellenzők aránya.

A válaszadók között egyértelműen érezhető volt a jobb-bal törésvonal, vagyis a különbség a jobb és baloldali-liberális pártok szimpatizánsai között: előbbiek elutasítóbbak, míg utóbbiak támogatóbbak az azonos nemű párok házassága kapcsán. Az ellenzők a Fidesz-szavazók között vannak a legnagyobb arányban (71 százalék). Az Együtt, Párbeszéd, Liberálisok, valamint az LMP és a DK szavazóinak abszolút többsége helyeselné az egyenlő házasságot. Az MSZP szavazói a leginkább megosztottak, bár körükben is az országos átlagot meghaladó a támogatók aránya.

Érdekes, hogy az eredmények alapvetően cáfolják a házasság kiemelt fontosságát egy kapcsolatban: a magyarok 80 százaléka szerint rendben való együtt élni házasság nélkül, és kétharmaduk a házasságon kívüli gyermekvállalást is elfogadhatónak tartja. A megkérdezettek 60 százaléka elutasítja azt - az ellenzők körében gyakran felmerülő érvet - is, hogy az azonos nemű párok házassága veszélyeztetné a magyar családokat és gyermekeket. Ugyanakkor a válaszadók döntően nem politikai mozgalomnak látják az egyenlő házasságért való kiállást: mindössze 13 százalék vélte úgy, hogy politikai állásfoglalás lenne a motivációjuk. Ezzel szemben a magyarok kétharmada válaszolt úgy, hogy az azonos nemű párok azért szeretnének megházasodni, hogy szeretetüket és elköteleződésüket kifejezzék.

A megkérdezettek mintegy 26 százaléka válaszolta, hogy van leszbikus, meleg vagy biszexuális ember az ismeretségi körében. Ők a teljes társadalomhoz képest jelentősen, 10 százalékponttal nagyobb arányban, 46 százalékban támogatják az azonos nemű párok házasságát. Ez hazánkban is igazolja azt az összefüggést, hogy aki személyesen ismer LMBTQ embereket, az támogatóbb lesz akár a házasság, akár más jogegyenlőségi, jogkiterjesztési kérdésekben. A válaszadók abszolút többsége szerint a meleg, leszbikus vagy biszexuális embereket ma rendszeresen éri hátrányos megkülönböztetés - minden második ember értett ezzel egyet. Ugyanakkor bár a társadalom hatoda szerint rendszeres az LMB emberek hátrányos megkülönböztetése, mégsem támogatják az azonos nemű párok jogegyenlőségét.

Szabadon házasodni egész Európában
Az azonos nemű párok házasodásának kérdését 2015 tavaszán Eurobarometer kutatás is vizsgálta. Az EU-s fókuszú kutatás nemcsak a felmérésben részt vevők saját országára, hanem általában Európára kérdezett rá (Az azonos nemű emberek házasságkötését engedélyezni kellene egész Európában). Akkor a magyar megkérdezettek 39 százaléka felelt igennel (a kutatásban szereplő 28 ország közül a 18. helyre kerültünk), ez nagyságrendileg megegyezik a most mért 36 százalékkal. Ezzel a 39 százalékos eredménnyel a régió több országát is megelőzzük (Szlovákia például 24, Románia 21 százalékon áll), de a nagyobb ugrás csak utánunk jön: Magyarországot követően csak olyan országok vannak, ahol az engedélyezés a többségi álláspont. A legtámogatóbb ország Hollandia (91 százalék), Svédország (90 százalék) és Dánia (87 százalék). Az EU-átlag 61 százalék.