Washingtonra vár a NATO

Publikálás dátuma
2016.12.08. 06:32
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Az új amerikai elnök hivatalba lépése előtti utolsó külügyminiszteri találkozóját tartotta kedden és szerdán a NATO. Az észak-atlanti szövetség megerősítette együttműködési szándékát az Európai Unióval, hét fő területen mintegy 40 közös célt határoztak meg. Utolsó NATO-tanácskozásán John Kerry amerikai külügyminiszter nem csupán az európai szövetségeseknek, hanem Donald Trumpnak is üzente, az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO mellett átível pártokon, adminisztrációkon.

Donald Trump hivatalba lépésére vár a világ, s úgy tűnik, számos területen addig nem várható előrelépés, ameddig ki nem derül, milyen külpolitikai irányvonalat képvisel majd a Fehér Ház új lakója. A NATO és az Európai Unió tegnap szimbolikusan megerősítette, hogy mindkét szervezet elkötelezett az együttműködés kibővítése mellett. Régi vita, hogy a NATO mellett az Európai Uniónak is szüksége van-e külön védelmi képességekre, hogyan lehet elkerülni a párhuzamosságot, s ha az EU saját katonai arculatot épít ki, nem von-e az el forrásokat a NATO-kötelezettségek teljesítéséről.

A NATO varsói csúcsértekezletén, idén júliusban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatot írt alá, amelyben leszögezték: „egy erős Európai Unió erősíti a NATO-t, ahogy egy erősebb NATO is erősíti az Európai Uniót”. A két szervezet forrásai, képességei kiegészítik egymást. Egy sor területet határoztak meg, ahol ki lehet használni az együttműködésből fakadó előnyöket. Ezt az elvi kötelezettségvállalást öntötték gyakorlati formába, s konkrét együttműködési területeket határoztak meg.

Stoltenberg és Federica Mogherini közös sajtóértekezletén mindketten hangsúlyozták: a transzatlanti partnerség fontosabb, mint valaha, nem utolsósorban az új típusú fenyegetések miatt. A NATO-főtitkár üdvözölte, hogy az EU lépéseket tesz védelme megerősítésére. Az elfogadott dokumentum emlékeztetett, a 28 NATO tag közül 22-en az Európai Uniónak is a tagjai, s a két szervezet források, védelmi eszközök széles skáláját tudja mobilizálni, hogy megválaszoljon a kihívásokra. A hét terület, ahol erősítik az együttműködést, a hibrid fenyegetések elleni küzdelem, hadműveleti együttműködés, nem utolsósorban a tengeri műveletekben, a kiberbiztonság megerősítése, védelmi képességek fejlesztése. A NATO és az EU összehangolja védelmi kapacitásait, a védelmi ipart, kutatást és fejlesztést, a hadgyakorlatokat, erősíti a partnerek védelmi és biztonsági képességeit.

Csak néhány kiragadott példa: 2017-re európai központ jön létre a hibrid fenyegetések elleni fellépésre, javítani fogják a NATO megfelelő szerveivel az információcserét. Közösen elemzik a hamis információk terjedését, például a közösségi médiában, stratégiai elemzéseket végeznek. Összehangolják a két szervezet válságkezelő mechanizmusait, segítik egymást a védelmi tervezésben. Keresik a további együttműködést a földközi-tengeri műveletekben, kicserélik a kalózok elleni fellépésben szerzett tapasztalatokat, közös kibervédelmi tréningeket tartanak, kihasználják az „okos védelemben” rejlő lehetőségeket, közös légi utántöltési, légi szállítási kapacitás, műholdas kommunikáció, drónok. A NATO megfigyelőként meghívja az EU védelmi illetékeseit a hadgyakorlataira, s ugyanezt teszi az EU is. Segítik egymás keleti, déli, illetve nyugat-balkáni partnerségi programjait.

A NATO és EU együttműködés annak ellenére is előre halad, hogy komoly akadályozó tényezőt jelent Ciprus kérdése. Törökország és Görögország is korlátozná a másik állam felé irányuló információ megosztást. Mindkét szervezet üdvözölte ezért az ENSZ erőfeszítését a ciprusi görög és török közösség közötti konfliktus megoldására.

John Kerry, a távozó amerikai külügyminiszter brüsszeli búcsú-sajtóértekezletén minden szót rendkívül megfontolt. „A béke megőrzésének záloga az erő és az egység felmutatása, a célok és szándékok világos meghatározása. Ezek nem új elvek, hanem e szervezet alapértékei” – mutatott rá, hangsúlyozva, robbanásveszélyes elegyet alkot, ha az instabilitás és a politikai szélsőség ellenőrizetlenül eluralkodik, ha a gyűlölet, a területi ambíciók, a radikalizmus gazdasági kihívásokkal és nacionalizmussal keveredik.

„A NATO alapító atyái tanúi voltak a háború szörnyűségeinek, s megértették a liberális világrend védelmének és megerősítésének fontosságát” - emlékeztetett Kerry, erőteljes fellépést sürgetve az autoritarizmus, a szélsőséges nacionalizmus, a nemzeti szuverenitás durva megsértése ellen. A jövő januárban hivatalba lépő Trump kampányfenyegetéseire reagálva Kerry aláhúzta, az Egyesült Államok mindkét nagy pártjának többsége elkötelezett a transzatlanti szövetség mellett, ez átível politikai pártokon, egymást váltó adminisztrációkon.

Jens Stoltenberg kérdésre válaszolva elmondta, biztos benne, hogy az Egyesült Államok fenntartja a NATO iránti elkötelezettségét. Ő is beszélt telefonon Donald Trumppal, s a megválasztott amerikai elnök ezt neki is, több más európai vezetőnek is megerősítette. Biztató jelnek tartja, hogy a washingtoni kongresszus a nemrégiben jóváhagyott védelmi költségvetésében megnégyszerezte az európai katonai jelenlétre, új eszközökre szánt összeget, s ezt kétpárti támogatással fogadták el.

Washington már korábban is számos alkalommal szóvá tette a védelmi teherviselésben fennálló aránytalanság kérdését. A NATO-tagállamok éves védelmi kiadásainak majd 70 százalékát az Egyesült Államok adja, s a 22 EU-tagállam közül kevesebb, mint fél tucat teljesíti az atlanti szövetségben vállalt kötelezettségét, amelynek értelmében éves GDP-jének 2 százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítani. A megválasztott amerikai elnök kampányretorikája, a fenyegetés, hogy a védelmi vállalásokat nem teljesítő tagállamokra nem terjedne ki az amerikai védőernyő, azonban nyugtalanságot keltett az európai szövetségesek körében. Kerry a tanácskozáson úgy vélekedett, a közös védelemről rendelkező 5. cikkely nem lehet „túsza” a védelmi kötelezettség teljesítésének vagy nem teljesítésének.

Oroszországról és az ukrán helyzetről is tárgyaltak a Huszonnyolcak, e téren is csak találgatják, Trump hivatalba lépése milyen változásokat hozhat. A NATO-főtitkár szerint egyetértettek a komplikált orosz kapcsolat megítélésében, a védelem megerősítése és a párbeszéd fenntartása a kettős cél. Az atlanti szövetség szükségesnek tartja a párbeszéd fenntartását, de, mint Stoltenberg fogalmazott, ez nem a gyengeség jele, a NATO arányos választ ad az évek óta folyó orosz katonai felvonulásra a balti térségben, nem keresi azonban a konfrontációt Oroszországgal. Stoltenberg a növekvő nyugat-balkáni orosz „jelenlétre” is utalt. A NATO-Ukrajna tanács ülésén újfent leszögezték, hogy az atlanti szövetség nem ismeri el a Krím annektálását, s sürgették a minszki megállapodásban vállaltak teljesítését.

Szerző

Angela Merkel visszatért

Publikálás dátuma
2016.12.08. 06:31
Merkel új stratégiával indul neki a 2017-es parlamenti választásnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
A menedékkérelem szigorításáról tárgyalt a mintegy ezer küldött a CDU tegnapi, esseni kongresszusán. Végérvényesen eldőlt, hogy a párt jobbra tolódik.

Elfogadták a CDU programadó dokumentumát. Az „Iránykeresés nehéz időkben” című szövegben nemcsak azt állapították meg, csökkenteni kell egyebek mellett az elutasított menedékkérők szociális juttatásait, egy baden-württembergi képviselő javaslatára belevették azt is, hogy a menekültek számának további csökkentését a határ közelében létesítendő tranzitzónák felállításával is el kell érni, ahol hamar elbírálhatják a menedékkérelmet.

A CDU-nál uralkodó hangulatot, a „jobbra át” iránti igényt jól illusztrálja, hogy a párt bizonyos eredeti javaslatait is tovább szigorították. A menekülteket érintő passzusok átírását az indokolhatta, hogy így akarják kifogni a szelet az euroszkeptikus Alternatíva (AfD) vitorlájából. A dokumentumban sikerként könyvelik el a balkáni útvonal lezárását, amely hozzájárult a menedékáradat csökkenéséhez. A kancellár néhány hónapja még a Törökországgal kötött megállapodásra vezette vissza azt, hogy a korábbinál jóval kevesebb menekült érkezik német területre.

A dokumentumban a muzulmán női viselet, a burka tilalmára tettek javaslatot a közintézményekben, az állami munkahelyeken, iskolákban, óvodákban, bíróságoknál, de a tüntetéseknél és a közlekedésen is. Felmondják azt a kompromisszumot, amely az SPD-vel született a kettős állampolgárság ügyében.

Ami a pénzügypolitikát illeti, a CDU gazdasági szárnyának javaslatára a dokumentumba belefoglalták, hogy a párt nem kívánja emelni az adókat, beleértve az örökösödési adót, s nem kívánja bevezetni a vagyonadót sem. Egyben csökkenteni akarja a családok adóterheit. A CDU nem támogatja a népszavazások megrendezését. Ezzel szembemegy a tervérpárt, a keresztényszociális CSU politikájával.

Thomas de Maiziere belügyminiszter annak kapcsán, hogy a kancellárt csak 89,5 százalékkal választották újra, s a 90 százalékot sem érte el, azt közölte, az eredmény nem jelenti azt, hogy meggyengült volna Merkel pozíciója saját pártján belül. Szerinte az eredmény jónak is nevezhető, ennél rosszabb arány is elképzelhető lett volna.

Visszafogottan értékelte a német sajtó Angela Merkelnek kedden, a CDU kongresszusán elhangzott beszédét. A tisztújításon a kancellárt 89,5 százalékkal választották újra. A Lausitzer Runschau című lap szerint az a kancellár szerencséje, hogy nincs a jobboldalnak egy Donald Trumpja, csak egy „Frauke Petryje”, aki az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Alternatíva (AfD) elnöke.

A Frankfurter Rundschau megállapította, 11 percen át ünnepelték a kancellárt, bírálat alig hangzott el, alternatívája pedig továbbra sincs. Mint a lap írja, az lehetett az ember benyomása, hogy Merkel politikájának bírálataiból, a CSU-val kapcsolatos vitából már semmi sem maradt. Csak a 89,5 százalékos eredmény (két éve még 97 százalék volt) mutatta azt, hogy a menekültválság nyomokat hagyott a kereszténydemokratáknál. A lap megállapította, a kongresszuson kurzusváltás volt megfigyelhető, melynek jelszava: vissza a konzervatív CDU-hoz.

A Süddeutsche Zeitung szerint a kancellár azt akarta demonstrálni, visszatért. Meg akarta mutatni azoknak, akik saját táborában kételkedtek politikájának, valamint a CSU-s „barátoknak”. A Rheinische Zeitung szerint Merkel politikájára jellemző: ha egy mozgalmat nem tud feltartóztatni, akkor annak az élére áll. Így volt ez például a szociáldemokrata külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier elnökké való jelölésével is. A kancellár már nem olyan erős, hogy 2017-ben az „ismernek engem” jelszavával nyerni tudjon – állapítja meg a lap.

Szerző

Kishantos tovább küzd az igazáért

Publikálás dátuma
2016.12.08. 06:20
Fotó: Népszava
Az Európai Bírósághoz fordul Kishantos a Greenpeace Magyarország segítségével, ugyanis nem ért egyet az Alkotmánybíróság (Ab) tegnapi döntésével. 

A zöld szervezet továbbra is osztja a Fővárosi Törvényszék korábbi véleményét, mely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre (NFA) vonatkozó NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe és az ENSZ Korrupció elleni egyezményébe ütköznek - írják közleményükben.

Mint ismeretes a tizenöt éven át bérelt állami földeken működő kishantosi biogazdaság egyetlen földbérleti pályázaton sem nyert, ezért 2013 végén pert indított a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) eljárásának jogszerűtlensége miatt. A perfolyamban a Fővárosi Törvényszék idén október 5-én megállapította, hogy az NFA-törvény és az állami földek hasznosításáról szóló kormányrendelet egyes részei az Alaptörvénybe és az ENSZ Korrupció elleni egyezményébe ütköznek, és a rendelkezések visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A Fővárosi Törvényszékhez hasonlóan az alapvető jogok és a jövő nemzedékek biztosok megállapítása összhangban van az alapvető jogok és a jövő nemzedékek biztosainak korábbi kijelentéseivel is, miszerint Kishantost alkotmányos szintű védelem illeti meg.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa azonban tegnapelőtti ülésén megalapozatlannak találta a Fővárosi Törvényszék indítványát. A döntést előrevetítette az igazságügyi miniszter állásfoglalása, aki többek között felhívta a bírák figyelmét az érintett rendelkezések „gazdasági jelentőségére”. Úgy tetszik két alkotmánybíróra nem hatott a miniszter intelme. Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybírók külön-külön részletesen indokolták, hogy nem támogatja az elutasító határozatot, mivel az nem vizsgálta érdemben az előterjesztés legfontosabb pontjait. Véleményük szerint az AB olyan részkérdésről fejtette ki álláspontját, amely vizsgálatát az indítványozó bíróság egyértelműen jelezte írásban, hogy nem kéri. Viszont más, álláspontjuk szerint valóban Alaptörvénybe ütköző pontok vizsgálatát elmulasztotta. A két alkotmánybíró véleménye szerint az Alkotmánybíróság megalapozatlanul, érdemi vizsgálatok nélkül utasította el a bírói kezdeményezést.

A Quaestor-károsultak Strasbourgba tartanak
Az Alkotmánybíróság tegnap elutasította a Quaestor-kárrendezési törvény elleni indítványokat is. A törvényt csaknem hatvan indítványban támadták meg, ezeket azonban – majdnem egy évnyi vizsgálat után – mai határozatában megalapozatlannak találta a testület. Az indítványozók egy része a kárrendezésből valamilyen okból kimaradt befektető volt.
A károsultak azért támadták a törvényt az Ab előtt, mert úgy gondolják, hogy sokkal több pénzt is visszakaphattak volna, mint amit a jogszabály megadott nekik. A Befektetővédelmi Alap fejenként hatmilliót kifizetett, ebből összesen 88 milliárd forint jött ki, ezen felül viszont a Kárrendezési Alapból csak 36,1 milliárdot kaptak meg, miközben a zár alá helyezett Quaestor-vagyont 44,5 milliárdosra becslik - írta a Hvg.hu.
A károsultak terveik szerint a továbbiakban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak panaszaikkal.



Szerző