Előfizetés

Republikon: egyre nagyobb az esély az előválasztásra

Az előválasztás lehet a baloldali és liberális ellenzéki együttműködés egyik technikai megoldása – erre utal, hogy az elmúlt időszakban egyre több párt vetette fel ennek lehetőségét. A Republikon Intézet már 2015 májusában bemutatta részletesen kidolgozott javaslatát, amelynek célja a közös gondolkodás és a vita volt, illetve az, hogy módszertani segédletet nyújtson az előválasztásról gondolkodó a pártoknak és civileknek - írja az intézet közleményében.

A Republikon Intézet öt pontban fogalmazta meg álláspontját az előválasztásról szóló legújabb események tükrében: 

1. Az előválasztás megvalósulására egyre nagyobb az esély, miután a Párbeszéd és az Együtt után az MSZP is elkötelezte magát. Az előválasztás melletti kiállás a baloldali és liberális pártok közötti együttműködés első lépése. 

2. Fontos a részletek ismerete, hiszen az előválasztás sikere vagy kudarca ezeken múlik. Az előválasztás lényege, hogy a baloldali-liberális térfél nyitott legyen mind a szavazók, mind a jelöltek szintjén, ezért a túl magas belépési küszöbök, illetve a vétók nem szerencsések.

3. A tárgyalások jelenlegi szintjén érthető, hogy az egyes pártok javaslatai leginkább a saját érdeküket szolgálják, ez igaz az MSZP és a Párbeszéd által megfogalmazott javaslatokra egyaránt. Az egyeztetések épp azt célozzák, hogy a még eltérő álláspontok közelebb kerüljenek egymáshoz. A kérdés az, hogy e folyamat során kinyílik vagy összezár-e a baloldali-liberális oldal.

4. A Fidesz vélhetően megpróbál majd beavatkozni és meghatározni a 2018-as országgyűlési kampány témáit, ez azonban az előválasztástól függetlenül is így történik majd. Ugyanakkor a baloldali és liberális ellenzék jelenlegi állapotában különösen fontos, hogy 2017-et legalább részben egy, a baloldal által kitalált és végig vitt folyamat dominálja.

5. Pártok nélkül nincs előválasztás, de az előválasztáshoz nem csak pártok kellenek: hitelességet és transzparenciát akkor lehet adni a folyamatnak, ha az előválasztási bizottságokban, szervekben a szakmai műhelyek, a független civilek is részt vesznek.

Sokaknak csak álom a pihentető alvás

Publikálás dátuma
2016.12.02. 13:02
Fotó: Thinkstock
Nem csupán áldás a mesterséges fény, és a technika számos vívmánya. Az élet megszokott ritmusának felborulásához vezetett, hogy éjszaka is tudunk olvasni, tanulni, szórakozni, vagy éppen dolgozni, ha munkahelyünkön több műszakos rend van.

Nem szabadna legyinteni, bár sokan ezt teszik. A számok azonban önmagukért beszélnek. Elvileg életünk nagyjából egyharmadát töltjük pihentető, regeneráló alvással, csakhogy minden harmadik embernek van valamiféle alvászavara. A legtipikusabb az elalvási nehézség, illetve az úgynevezett átalvási zavar, amikor az éjszaka közepén ébredünk fel. Kórossá ez akkor válik, ha rendszeresen ismétlődik. A kialvatlanság, a fáradtság nem csupán a másnapi, vagy hosszú távú teljesítményben jelentkezik, hanem számos közvetlenül vagy szövődményes formában jelentkező egészségromlással is jár.

Tudjuk, hogy a megzavart cirkadián ritmus fontos szerepet játszik legalább három nagy népegészségügyi jelentőségű betegségben, az inszomniában, a depresszióban és a 2-es típusú cukorbetegségben - mondja dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese.

A test ritmusait a „belső óra” határozza meg, amely mindannyiunk mindennapi életében nagy szerepet játszik. Ilyen jellegű belső órával valamennyi élőlény rendelkezik. A cirkadián ritmusnak (latin: circa = körül, dia = nap) is nevezett napi ritmust az emberben az agyban lévő agyalapon elhelyezkedő mag irányítja. Ennek a belső órának megvan a maga sajátságos élete. Genetikai adottságainktól függően a napszaktól függően eltérő jelzéseket ad a testnek. Reggel például gátolja az alváshormon, a melatonin termelődését, viszont megnöveli olyan serkentő jellegű vegyületekét, mint a kortizol vagy a szerotonin. Belső irányítású napunk valóban nagyjából 24 órát tart. Másfelől azonban ennek a központnak újra és újra össze kell hangolódnia a külső idővel, hogy pontosan be tudja állítani a napi ritmust. Ezt a behangolást az agyba a szemen keresztül eljutó fényjelek végzik.

Érthető hát, hogy miért okoz gondot a több műszakos munkavégzés, illetve azok a repülőutak, amelyek során öt-hat időzónát is átlépünk. Sőt, a fényszennyezés is manapság már komoly veszélyforrás, lévén, hogy a legújabb tabletek, laptopok közvetlen közelre erős fényt képesek kibocsátani. Ezek nehezen befolyásolható körülmények, ugyanakkor van más pont, ahol lehet segíteni. Éppen a már említett alváshormon, a melatonin mennyiségének külső szabályozásával.

Sajátos hatásainál, szabályozó szerepénél fogva a melatonin kiváló kronobiotikum - mondja dr. Bódizs Róbert az SE Magatartástudományi Intézet kutatási igazgatóhelyettese. - Például az alvás-ébrenlét ciklusra gyakorolt hatása alapvetően függ az adagolás időpontjától. Délután bejuttatva a szervezetbe előrehozza, délelőtt beszedve hátratolja a cirkadián fázist.

Ráadásul nem csupán alternatívát jelenthet meghatározott esetekben az altatókhoz képest, hanem kifejezetten kedvező, hogy minimális mellékhatással kell számolni, illetve gyakorlatilag mérhetetlenül alacsony a hozzászokás, függővé válás veszélye.

Nem érdemes tehát bagatellizálni az alvászavarokat, és nem szabad azt gondolni, hogy úgysincs segítség a problémára.

Havazás, vihar - 60 ezer háztartás maradt áram nélkül

Az éjjeli havazás miatt 63 ezer háztartás áram nélkül maradt Lengyelországban, a hó és az erős szél faágakat tört le és áramvezetéket rongált meg, a tűzoltókat több mint 1200-szor riasztották - jelentette péntek reggel a TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízió.

Pawel Fratczak, a lengyel országos tűzoltó-parancsnokság szóvivője elmondta, hogy a nyugati vajdaságokban volt a legerősebb a szélvihar, fákat döntött ki, működésképtelenné tett transzformátor-állomásokat, és áramvezetékeket rongált meg.

A legintenzívebb havazást pedig Délkelet-Lengyelországban, valamint a közép-lengyelországi Mazóviai vajdaságban tapasztalták, itt a vizes hó faágakat is letört. A lengyel országos közúti főigazgatóság jelentése szerint a havazás ellenére a közutak és autópályák többsége járható, nem voltak nagyobb közlekedési fennakadásokat. A légi közlekedésben viszont a havazás késéseket okozott, az észak-lengyelországi Gdansk kikötőváros repülőterén néhány induló járatot töröltek, a varsói Chopin repülőtérre érkező gépek pedig késnek.