Érezteti hatását a munkaerőhiány

Az augusztus-októberi időszakban a munkanélküliségi ráta a korábbi 4,9 százalékról 4,7 százalékra mérséklődött, ami 1,7 százalékponttal alacsonyabb adat, mint az egy évvel korábbi. A munkanélküliek száma ez idő alatt 220 ezer fő alá csökkent, ami szintén új rekordot jelent, az egy évvel ezelőttihez képest 70 ezerrel kevesebb munkanélkülit számlált a KSH. 

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyéni regisztráción (és nem becslésen) alapuló nyilvántartott álláskeresői statisztikája ugyanebben az időszakban körülbelül 280 ezer álláskeresőt tartott számon átlagosan, ez is rekord alacsonynak számít. A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,6 százalékponttal, 12,6 százalékra csökkent, de a munkanélküliek ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap, a munkanélküliek 46,2 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A KSH tegnapi jelentésében összesen 4 millió 404 ezer foglalkoztatottról számolt be, ebből 221 ezer fő közfoglalkoztatott, 115 ezer fő külföldi telephelyre ingázik, és 4 millió 68 ezer fő a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozik. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2,5 százalékponttal 67,4 százalékra emelkedett. A dolgozók száma legfőképp a hazai elsődleges munkaerőpiacon bővült, ahol az előző időszaknál 16 ezer fővel többen vállaltak munkát. Közmunkások nélkül számítva egy év alatt a KSH szerint 148 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma, és 11 ezerrel kevesebben vallották magukat közmunkásnak. A külföldön dolgozók létszáma ezer fővel növekedett egy év alatt, ami lassulást jelent az előző évekhez képest.

A munkaerőpiac még feszesebbé válhat jövőre, az átlagos munkanélküliségi ráta 5 százalék alatt maradhat. Idén átlagosan a munkanélküliségi ráta 5,2 százalék lehet, jövőre pedig átlagosan 4,5 százalék körül alakulhat, ha folytatódik az idén látott tempó. Azonban nagy kérdés, hogy a gazdaság miként tud alkalmazkodni a bejelentett minimálbér- és garantált bérminimum emeléshez, így az előrejelzési bizonytalanság megnőtt 2017 kapcsán - véli az Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.

Szerző
Témák
munkaerőhiány

Korrigált nyugdíjszámítás

Publikálás dátuma
2016.11.30. 06:00
Orbán Viktor a maga választotta Idősek Tanácsa gyűrűjében bejelentést tesz. (Tőle jobbra Novák Katalin államtitkár) FOTÓ: MTI/KO
2017. január 1-jétől az öregségi nyugdíj összege 1,6 százalékkal emelkedhet a korábban jelzett 0,9 százalék helyett, és emellett még az idén minden nyugdíjasnak egy 10 ezer forintos Erzsébet utalványt is kézbesítenek. Ez nyilvánvaló beismerése annak, hogy a tavasszal elfogadott jövő évi költségvetésben az infláció mértékét alulbecsülték.

A kormányfő elébe ment a kormánya döntésének és már tegnap kihirdette: jövőre az eredetileg tervezett 0,9 százalék helyett 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A mintegy 2,7 milliónyi szépkorút érintő bejelentés helyszíne az Idősek Tanácsa keddi ülése volt. Emellett - és ez az igazi meglepetés - még az idén minden nyugdíjas kap 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt. A kormányfő erről úgy nyilatkozott, "ez egy gesztus, a nyugdíjasok iránti tisztelet kifejezése." Orbán Viktor ezzel kapcsolatban megjegyezte: mint minden év végén, így 2017 novemberében is szükség esetén korrigálják majd a nyugdíjakat, hogy mennyivel az a tényleges inflációtól függ.

Finanszírozási gondok jöhetnek
2030-tól gondok lehetnek a nyugdíjkassza finanszírozásában, mivel visszavonulnak a Ratkó-korszak szülöttei és utánuk kisebb létszámú korosztályok jönnek. Így kevesebb befizetőre esik majd több nyugdíjas. Sok nyugat-európai országban a nyugdíj-korhatár emelésével reagálnak a társadalom elöregedésére, ám Magyarországon a 2018-as választások előtt erről biztos nem lesz szó - írja a Napi.hu.
Ugyanakkor a minimálbér emelése már jövőre keresztbe tehet azoknak, akik a nyugdíj előtt állnak. Ha a kisvállalkozások egy része nem tudja kigazdálkodni ennek fedezetét, akkor 4-6 órás részfoglalkoztatásról szóló munkaszerződést írathat alá dolgozói egy részével. Ezzel csökkenne a szolgálati idejük, s így a várható nyugdíjuk is.

Ha a Fidesz valóban tisztelné a nyugdíjasokat, ezt az összeget minden hónapban megadná nekik - riposztoltak a szocialisták. Ráadásul az Erzsébet-utalványból rezsit és gyógyszert nem is tudnak fizetni a nyugdíjasok. A jövő évre ígért mikroszkopikus 1,6 százalékos nyugdíjemelés is csak a fele annak, mint amennyit a nyugdíjasok kaphatnának, ha az MSZP által javasolt nyugdíjszámítási módszer lenne érvényben - írták közleményükben.

Farkas András, a Nyugdíjguru.hu portál alapítója az esetleges korrekcióval kapcsolatban a Népszavának elmondta, hogy az az év első nyolc hónapjának tényleges inflációja nyomán történhet. Ha a januári nyugdíjemelés és a tényleges fogyasztói áremelés között 1 százaléknál kisebb a különbség, akkor azt egy összegben januárig visszamenőleg kifizetik a nyugdíjasnak, majd decembertől már a korrigált nyugdíjat fizetik ki. Az 1 százaléknál nagyobb a különbséget a kormánynak jogában áll a több részletben kifizetni. (Ilyesmire még nem volt példa.) Természetesen a nyugdíjasok örülnek a novemberi korrekciónak, de az lenne az ideális, ha erre nem lenne már szükség.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor magára vállalta a hálás szerepet, mert magáénak kívánja betudni a kormány szociális érzékenységét, pedig korántsem erről van szó. Most a 2017. évi költségvetés elhibázott 0,9 százalékos inflációs prognózisát korrigálják 1,6 százalékra, ami még mindig elmarad a kormány gazdaságpolitikáját kritikátlanul támogató Magyar Nemzeti Bank 2,3-2,4 százalékos várakozásától - erről beszélt lapunknak Katona Tamás. Az egyetemi tanár azt sem zárja ki, hogy a jövő novemberi különbözet kifizetését ismét a kormánypropaganda szolgálatába állítják.

Mint emlékezetes Magyarországon a második Orbán-kormány döntött úgy, hogy 2012-től a nyugdíjakat minden januárban az emelés évére a központi költségvetésről szóló törvényben tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. Katona Tamás utalt arra, hogy mivel a Fidesz-kormányok már tavasszal túlesnek a következő évi költségvetés parlamenti megszavazásán, akkor amikor még korai a gazdasági várakozásokat törvénybe iktatni, így arra kényszerülnek, hogy ezt a fontos jogszabályt rendszeresen módosítsák.

A mostani nyugdíjemelési rendszer egyébként nem vált be. A gazdaság fejlődése – különösen a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos jövő évi emelése – miatt előfordulhat, hogy a 2010-ig alkalmazott, és bevált svájci indexálás legalább részleges visszahozatalára szükség lesz. Ez esetben a nyugdíjemelés fele-fele arányban az országos nettó keresetnövekedéstől és az inflációtól függne – és így jobban kötődne az aktív korúak keresetéhez. A svájci indexálás azonban hatalmas terhet róna a költségvetésre. A mostani, inflációhoz kötött korrekció is legalább évi 60 milliárd forinttal növeli a nyugdíjkiadásokat, miközben a nyugdíjbevételek alakulását hátrányosan befolyásolhatja a munkáltatók szociális hozzájárulási adóterhelésének 5 százalékos jövő évi csökkentése. A nyugdíjkassza most mintegy 3100 milliárd forintot tartalmaz. Farkas András szerint a szociális hozzájárulási adóterhelés bevételcsökkenése akkor egyenlítődhet ki, ha a legalacsonyabb jövedelműek bérrendezése mellett a magasabb fizetésűekkel együtt a bruttó bérek átlagosan 7 százalékkal emelkednek jövőre, ami a munkáltatók előrejelzései szerint teljesülhet.

Indokolatlan a 40+ férfiprogram
Az Országgyűlésben jobbikos, valamint hozzájuk csatlakozó szocialista és LMP-s képviselők kezdeményezésére vitanapot tartanak a férfiak 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségéről. A jobbikos érvelés szerint intézkedést társadalom 76 százaléka támogatja, és fokozatosan négy éven keresztül valósítanák meg, a fedezetet rá a szociális hozzájárulási adó bevételtöbblete adna. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztetett, a nők 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának programját 2010-ben fogadták el, ám akkor nem támogatta sem az MSZP, sem a Jobbik, sem az LMP. A kedvezményt eddig 181 ezer nő vette igénybe, átlagosan 59 éves korban. Dömötör Csaba alig a teremeben maradt néhány képviselő előtt elmondott expozéjában a férfiakra vonatkozó jobbikos indítványt úgy minősítette: a javaslat benyújtásának körülményei nagyon zavarosak, "éppannyira, mint az a párt, amelyik benyújtotta".
Ennél egyértelműbben fogalmazott Katona Tamás, aki visszaemlékezett arra, hogy a nők 40 évnyi munka utáni nyugdíjazása is szakmailag megalapozatlan volt. Sújtja azokat a nőket, akik egyetemi, főiskolai tanulmányok miatt késve tudtak munkát vállalni, majd 60 évesen még nem elégséges munkaviszonnyal elvesztik az állásukat. A 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjazás sehol Európában nem létezik. Így a szakember a férfiakra való kiterjesztését nem tartja indokoltnak, viszont szükségesnek vélte, hogy a korábban eltörölt korengedményes nyugdíjazást hozzák vissza, természetesen arányos nyugdíjjal. Farkas András szintén óvott a bevezetésétől, mert a férfiakra való 40 év utáni nyugdíjazás 100 ezer fővel növelné meg a nyugellátmányban részesülő körét.
Kórózs Lajos az MSZP országgyűlési képviselője tegnap arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a múlt évben elkaszálta a férfiak 40 év jogosultsági idővel való nyugdíjba vonulását, viszont a szocialisták által felvetett új korhatár, a "férfi 41" nem egy politikai egy geg, ezzel az Ab minden korábbi kifogása kivédhető.



Szerző

Az idén is a Bosch vezeti a Heves megyei Top 50-es listát

A hozzáadott érték, a nettó árbevétel és az átlagos állományi létszám alapján is a hatvani Robert Bosch Kft. áll a Heves megyei Top 50-es lista élén - derül ki a NAV Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága, valamint a Heves Megyei Hírlap közös gondozásában megjelent Top 50 kiadványból, amelyet kedden mutattak be Egerben.

A 3600 alkalmazottat foglalkoztató cég hozzáadott értéke 44,8 milliárd forint, a nettó árbevétele 459 milliárd forint volt 2015-ben. A lista élén szerepel még a visontai Mátrai Erőmű Zrt. és az egri ZF Hungária Kft. A Mátrai Erőmű közel 100 milliárd forintos árbevétel mellett 43,5 milliárd forintos hozzáadott értéket produkált, a cégnél átlagosan 2075 ember dolgozott 2015-ben. A ZF Hungária 58,3 milliárd forintos nettó árbevételt és 12,8 milliárd forintos hozzáadott értéket ért el, mindezt 834 alkalmazottal.

Az élbolyba tartozik még a Johnson Electric Hungary Kft., az Aventics Hungary Kft. és a Horváth Rudolf Intertransport Kft. A Johnson 46,1 milliárd forintos, az Aventics 17,6 milliárd forintos, a Horváth Rudolf Kft. pedig közel 12 milliárd forintos nettó árbevételt ért el az elmúlt évben. A megye 2015-ös gazdasági állapotáról átfogó képet adó, idén kilencedik alkalommal megjelent Top 50 kiadvány bemutatóján elhangzott, hogy a megye lélekszáma továbbra is lassan fogy, a GDP növekedése viszont némileg meghaladta az országos átlagot, 687 milliárd forinttal az összes GDP 2,1 százalékát tette ki. A munkanélküliek aránya is érezhetően csökkent: a 2014-ben mért 12,6 ezerről 7800-ra.

 Lukács György, a NAV Heves Megyei Adóigazgatóságának vezetője kiemelte: Heves erősen export-orientált megye, 2015-ben mintegy 14 százalékkal nőtt az export, idén pedig a bővülés megközelítheti a 18 százalékot is. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) elnöke kifejtette: a megye gazdasága stabilizálódott, a problémát az jelenti, hogy a HKIK felmérése szerint mintegy 2000 munkavállaló hiányzik a megye gazdaságából. Létszám- és szakmunkáshiányról egyaránt szó van, a legfontosabb feladat ezért a hiányzó munkaerő pótlása, ennek érdekében pedig a kormányzat, az önkormányzatok, a kamara és a vállalkozások közötti együttműködésre van szükség.

Habis László, a megyeszékhely polgármestere (Fidesz-KDNP) egyebek közt arról beszélt, hogy a város a Terület- és településfejlesztési operatív program pályázataira koncentrál. Hozzátette: fontos, hogy az önkormányzati és a vállalkozói szektor közösen gondolkodjon a kormányzati gazdaságfejlesztési eszközök felhasználásáról. Úgy vélte, a közös gondolkodás eredménye már látszik Egerben, jelentősen nőtt a városban székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozások teljesítménye, de tovább nőtt például az itt eltöltött vendégéjszakák száma is.

Szerző