Zárt intézet – nyitott bíróság

Országosan is példa nélküli együttműködés jött létre a gyermekbarát igazságszolgáltatás jegyében a Debreceni Törvényszék és a Debreceni Javítóintézet között. A megállapodást kedden írta alá Kahler Ilona, a törvényszék elnöke és Nagy Kálmán, az intézet igazgatója – közölte a bíróság.

Az együttműködés értelmében a bíróság félévente legalább egy alkalommal a javítóintézetben tárgyal, vagy hirdeti ki ítéletét. Kihelyezett tárgyalásra kerülhet sor többek között akkor, ha olyan fiatalkorú sérelmére követték el a bűncselekményt, aki a javítóintézetben él, de a külső helyszínen tárgyalhat majd a bíróság akkor is, ha gyakran előforduló, erőszakos vagyon elleni bűncselekmények (rablás, zsarolás, kifosztás) ügyében zajlik a büntetőeljárás, melynek érintettje szintén a javítóintézet lakója.

A megállapodás illeszkedik a gyermekbarát igazságszolgáltatás programjába, amelyet 2012-ben hirdetett meg az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A kihelyezett tárgyalások a fiatalok számára azt mutatják: van tétje annak az időnek, amelyet a javítóintézetben töltenek. A tárgyalásokon a javítóintézetben lévő első bűntényes fiatalkorúak megismerhetik a bírósági eljárás menetét, hamarabb fel tudják mérni tettük súlyosságát, és korán szembesülhetnek a várható következményekkel.

A Debreceni Javítóintézetben jelenleg 108 fiatalkorú lakik, többségük 14–18 év közötti, és zömében erőszakos, vagyon elleni bűncselekmények (rablás) miatt került az intézetbe. A fiatalkorú bűnelkövetők több, mint a fele első bűntényes.

Szerző

Össze-vissza Pharaonról

A kormányzat, pontosabban Lázár János és Szijjártó Péter miniszter gyakorta egymásnak is ellentmondva nyilatkozik az Interpol által is körözött Gaith Pharaon vízumigényléséről.

 Az Index összeállítása szerint a kancelláriaminiszter november 3-án a Kormányinfón még azt mondta: Pharaon 2014. október 27-én nyújtott be vízumkérelmet, Bejrútban. Egy héttel később, miután hét titkosszolgálati vezetővel beszélt a parlament nemzetbiztonsági bizottság ülésén Lázár már a 2014. október 1-i dátumot emlegette. November 11-én már kétszer adott be vízumkérelmet Pharaon Lázár szerint, "2014. október 1-én Bejrútban és 2014. október 24-én Ammánban", hozzátette, hogy az október 27-i dátum "elszólás vagy elírás lehetett".

Ezt követően, 16-án kapcsolódott be a kommunikációba a külügyminiszter is, aki azt mondta: Pharaon részére Jordánia budapesti tiszteletbeli konzulja kért szóbeli jegyzékben vízumot 2014 szeptemberében, a vízumeljárás lefolytatását követően a vízumot a bejrúti konzulátus állította ki 2014. október közepén. Ebből arra lehetett következtetni, hogy Pharaon nem is adott be vízumkérelmet. Szijjártó tárcájának sajtóosztálya a múlt héten már azt írta, a szaúdi milliárdos 2014. október 1-én Bejrútban nyújtott be vízumkérelmet, 2014. november 24-én tartózkodási engedély iránti kérelmet adott be Ammánban. Ezt követően a hétvégén Szijjártó már 2014. decemberére emlékezett. Hétfőn pedig az Indexnek azt mondta, hogy Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzulja szeptember 29-én szóbeli jegyzékben kért Pharaonnak vízumot, és jelezte, hogy az üzletember Magyarországon szeretne befektetni. Hozzátette, a vízumkérelem benyújtása után a konzuli szolgálat október 2-án és 3-án minden szükséges vizsgálatot lefolytatott, és a Pharaon vízumkérelmében szereplő adatok sem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatbázisában, sem a körözött személyek és okmányok adatait nyilvántartó EU-s ellenőrzési rendszerben (SIS2) nem jeleztek találatot. Szijjártó szerint ezek után az EU-s országok kérhettek volna tagállami konzultációt, de ezt csak a németek tették meg, akik aztán két nappal később jelezték, hogy „a vízum kiadható”. Ezzel a külügyminiszter másodjára mondott mást, mint korábban a kancelláriaminiszter. Lázár ugyanis pár hete azt nyilatkozta, hogy miután Pharaon benyújtotta a vízumkérelmet, a magyar szerveknek „hat uniós országot kellett megkeresniük, amelynek külön rendszere van a schengeni beléptetéssel kapcsolatban”, és egyedül a németek válaszoltak. Ők azt közölték Lázár szerint, hogy „nem sérti az érdekeiket, ha ez az ember belép az Európai Unió területére”.

A portál újból megkérdezte a Miniszterelnökséget, hogy nem Lázár tévedett-e, amikor azt állította, hogy Pharaon kétszer adott be vízumkérelmet, vagy továbbra is fenntartja, amit ezzel kapcsolatban mondott. Minderre Lázárék annyit írtak, hogy „a miniszter továbbra is fenntartja, hogy Pharaon két alkalommal igényelt vízumot”, de az október 24-i dátumot korrigálta 2014. november 24-re. A körözött szaúdi üzletember vízumáról próbálták megkérdezni Naffát is, sikertelenül. Interjúidőpontot sem tudtak vele egyeztetni, mert "sokat utazik".

Egyébként kimondottan furcsa, hogy két miniszter ennyire különbözően tud felidézni egy 2014-es eseményt, főleg, hogy azzal kapcsolatban a titkosszolgálatokkal is egyeztettek. Mindez az Index szerint azért is érdekes, mert Pharaon-ügyben a kormány legfontosabb állítása, hogy az üzletember szabályosan jött Magyarországra, miközben az érkezésének részleteit csak nagyon zavarosan tudják felidézni.

Szerző
Témák
Pharaon

LMP: nem számításból szidják Gyurcsányt?

Publikálás dátuma
2016.11.30. 06:10
Népszava fotó/Tóth Gergő
Nem rendeltek semmilyen népszerűségi kutatást, lehangoló, hogy valakik ismét azt sugallják, az ellenzék nem Orbán Viktorékat támadja, hanem egymással van elfoglalva. Ha ez így lenne, "megette a fene" az egész kormányváltást. Hadházy Ákos így reagált lapunknak az Index cikkére, amely szerint az LMP azért támadja a DK-t, mert saját szavazóik háromnegyede elutasítja Gyurcsány Ferencet. Bár a párt társelnöke szerint hülyeség azt állítani, hogy ők effajta felmérést rendeltek, állítólag készült ilyen, legfeljebb erről Hadházynak nem szóltak.

Az Index birtokába került novemberi, belső használatra készült közvélemény-kutatásból kiderül, az ellenzéki szavazók - balosok és a jobbikosok - 46 százaléka szerint a DK elnökének meghatározó szerepe van abban, hogy nem lehet leváltani a Fideszt, ugyanakkor 45 százalék mondja azt, hogy a korábbi miniszterelnökre is szükség van a kormány elmozdításához. Miután pedig a felmérés szerint az LMP szimpatizánsaik 76 százaléka a változás akadályát Gyurcsányban látja, a pártban arra a következtetésre jutottak, hogy érdemes felvenniük az eléjük dobott DK-s kesztyűket.

Schiffert is kitiltatná a DK
Schiffer Andrást is kitiltja Kövér László az Országházból? - tette fel a kérdést tegnap a DK szóvivője. Gréczy Zsoltot a házelnök azért tiltotta ki - már nem először - a Parlamentből, mert a Kék Társalgóban a sajtó előtt nem országgyűlési képviselőként Orbán Viktor politikai felelősségét firtatta egy közúti baleset kapcsán. A szóvivő szerint a DK kíváncsian várja, mit lép a házelnök, hiszen már Schiffer sem képviselőként beszélt a kamerák előtt a sajtóteremben.

A múlt keddi alkotmánybíró-választás után vélhetően ezért kezdtek el a DK-s Varju Lászlóval az újságírók előtt veszekedni. Amikor Varju a Parlament sajtótermében kollaboránsnak nevezte a Fidesznek kétharmadot biztosító ökopártot, Schiffer András volt társelnök hitványnak és alávalónak titulálta majd leávósozta a DK-t. Közölte: "Gyakorlatilag egyházellenes indulatokat szítanak fel, azt csinálják, amit az ÁVH-s szellemi elődeik."

A párt öt ellenzéki politikus népszerűségét is megmérette, ebből az derül ki, hogy a DK elnöke nem marad le vészesen a többiektől, és a pártja támogatottságát sem húzza le. Ezen a titkos népszerűségi listán - amit 41 százalékkal Szél Bernadett, az LMP másik társelnöke vezet - a DK-s Vadai Ágnes 32 százalékkal a harmadik. Megelőzve a felmérés szerint 31 százalékot kapott Hadházyt. Az MSZP-s Botka László 34 százalékkal a második helyre került. Szeged szocialista polgármesterét állítólag azért mérették meg, mert sokan még mindig elképzelhetőnek tartják, hogy egyszer ő lesz a baloldal vezetője. Az utolsó helyen Gyurcsány szerepel 26 százalékos támogatottsággal.

Azt is megmérették, mekkora az esély a kormányváltásra. Az egyik neves cég által készített kutatás azt mutatja, az ország 45 százaléka akarja, hogy az Orbán-kormány távozzon, de 43 százalék megtartaná a jelenlegi rendszert. Nem meglepő, hogy a fideszesek 94 százaléka nem akar kormányváltást, míg az ellenzék 95 százaléka igen. A párton kívüliek 40 százaléka szeretné, ha leváltanák a kormány, 26 százalék nem, 34 százalék pedig nem tudja.

Hadházy szerint az LMP nem érdekelt abban, hogy a többi demokratikus ellenzéki pártot szidja. Szerencsétlennek tartja, hogy az alkotmánybírák megválasztása után hangos vitába keveredtek a DK politikusával, az ávósozásért pedig elnézést kér. Állítja, nem akar Gyurcsánnyal foglalkozni, hiszen az ellenzéknek a következő másfél évben nem ez a dolga, hanem az, hogy a kormány hibáiról beszéljen. Meg arról, milyen világot teremtene Orbán és a Fidesz menesztése után. Magyarországon leépül a demokrácia, ám ha összeszedi magát az ellenzék, akkor még megdöntheti a kormányt - fogalmazott.

Schiffer a Magyar Nemzetnek kijelentette, kicsit bánja, hogy november 22-én betoppant a sajtóterembe és beszállt a vitába. Viszont azt, amit akkor mondott, természetesen vállalja.

Szerző
Témák
LMP Gyurcsány