Szegregálni Isten áldásával

Publikálás dátuma
2016.11.24. 06:00
Elkülönítve - Népszava fotó
Brüsszel törvénymódosításra kényszerítette a kormányt a romák szegregált oktatása miatt, ám a jogszabályok továbbra is hagynak kiskapukat, különösen az egyházi intézményeknek. A jelenlegi folyamatok évtizedekre előre bebetonozzák az iskolai elkülönítést.

Bár a kormány csak meglepettségének és értetlenségének adott hangot, amikor idén májusban az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek egyre nyíltabb iskolai elkülönítése miatt - sőt az eljárásban "Brüsszel bosszúját" vélték felfedezni -, a kabinet végül mégis kénytelen volt belátni, a magyar törvények, illetve azok megvalósítása sem a Faji Egyenlőségi Irányelvvel, de egyéb uniós jogszabályokkal sincsenek összhangban. Ennek ékes bizonyítéka az a törvénymódosítási javaslat, amit Trócsányi László igazságügyi miniszter nyújtott be még októberben.

Megírtuk: a módosítás törli a köznevelési törvény azon rendelkezéseit, amelyeket Balog Zoltán humánminiszter hozott tavaly a görögkatolikus egyház által fenntartott nyíregyházi Huszár-telepi iskola ügyétől "feltüzelten" (az iskoláról első- és másodfokon is azt állapította meg a bíróság, hogy jogellenesen szegregál, a miniszternek ez nem tetszett). Balog úgy módosíttatta a törvényt, hogy egyes esetekben felmentést adhasson egyházi iskoláknak a szegregáció tilalma alól. A mostani módosító - az EB nyomására - ezt semmissé teszi. Emellett módosul az egyenlő bánásmódról szóló törvény is, amely alapján egyértelmű: a felekezeti oktatást biztosító intézmények nem hozhatnak létre faji, etnikai szegregációt felekezeti oktatás szervezése címén.

Az Európai Roma Jogok Központja szerint ez beismerése annak, hogy a Kúria döntése - amely végül törvényesnek mondta ki a Huszár-telepi iskola gyakorlatát, az alsóbb bírósági ítéletek ellenére - az egyenlő bánásmód törvény, illetve a Faji Egyenlőségi Irányelv hibás értelmezésén alapult. Szendrey Orsolya, a központ szakértője elmondta: a faji irányelv egyetlen felmentést ismer az egyenlő bánásmód hatálya alól, ez pedig a "pozitív intézkedések" köre, amelyek egy kisebbségi csoport meglévő hátrányainak felszámolására irányulnak. Az eddigi gyakorlatok azonban sem tartalmukban, sem formájukban nem tekinthetők ilyennek, ezt számos eset (például a hajdúhadházi, győri, kaposvári ügyek, amelyekben a bíróság a cigány gyerekek jogellenes iskolai elkülönítését állapította meg) is megerősíti.

Szendrey rámutatott: a törvény "kisebbségi oktatás" címén továbbra is kiskaput hagy az állami és egyházi iskoláknak a roma gyerekek elkülönített oktatásának fenntartására. A törvénymódosítás azt is kimondja, hogy az egyházi és kisebbségi oktatás nem okozhat minőségbeli különbséget, "az alaptanterv szerinti ismeretek megszerzését általánosan érvényesülő színvonalon" kell biztosítani. Hogy ez pontosan mit takar, az nem derül ki, ahogy arról sem rendelkezik a javaslat, hogy az oktatás minőségének milyen fokmérői vannak, az egységes színvonal fenntartását ki, mikor, hogyan fogja ellenőrizni.

A módosítás tehát egyáltalán nem ad biztosítékot a szegregáció megszüntetésére (arról sem rendelkezik, mi lesz a sorsa a jelenleg működő mintegy 400 szegregált iskolának), ugyanakkor az látszik belőle, hogy a kormány továbbra is számít az egyházak segítségére a "szeretetteljes felzárkóztatásnak" keresztelt oktatási szegregáció kivitelezésében. Érdemes felidézni, hogy még a 2010-es kormányváltás előtt valamennyi iskolafenntartó (önkormányzat, egyház, alapítvány) intézkedési terv kidolgozásába kezdett a szegregáció megelőzése és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében, ezekből viszont - miután az Orbán-kormány 2011-ben kivezette az esélyegyenlőségi feltételt az uniós pályázati rendszerből és felszámolta a megvalósulást támogató és monitorozó hálózatot - semmi nem lett.

Sőt, az egyházi iskolák 2013 óta tartó folyamatos térnyerésével egyre szűkülni látszik azon lehetőségek köre, amelyek a roma diákok iskolai elkülönítésének megszüntetését céloznák. Az egyház két típusú iskolai szegregációban is jeleskedik: az egyikben külön a cigány diákoknak tart fent iskolát (ilyen a már említett Huszár-telepi), vagy szegregáló hatású iskolákat alapít. Ez történt tavaly augusztusban Komádiban is, ahol a kormányhivatal annak ellenére engedélyezte új református iskola megnyitását, hogy már a kezdetektől egyértelmű volt, az egyházi intézmény az állami iskola teljes szegregálódásához fog vezetni. Így is történt, a jómódú, nem roma családok gyerekei az egyházi iskolába jelentkeztek át, a cigány gyerekek maradtak az államiban. Ez azért lehetséges, mert az egyházi iskolák tetszőlegesen válogathatnak a diákok között, ha nem akarják, a cigány gyerekeket egyszerűen nem veszik fel.

A komádi iskolaügy nem egyedi eset, ugyanez történt például Nagyecseden is, ahol most helyi civil körök összefogást is fontolgatnak az egyházi iskola alapításával teljessé vált szegregáció kezelésére. Szendrey Orsolya szerint a jelenlegi folyamatok nem az iskolai elkülönítés megszüntetésének irányába mutatnak, sokkal inkább évtizedekre előre bebetonozzák az iskolai szegregációt.

- Olyan mértékűek a társadalmi előítéletek, hogy a magyar szülőket jelenleg jobban foglalkoztatja, milyen bőrszínű és jövedelmi helyzetű osztálytársai lesznek gyermekeiknek, minthogy milyen tanáraik lesznek és milyen felekezeti oktatásban fognak majd részesülni - fogalmazott a szakértő. A szülői döntésekre hatnak az egyházi intézményeket favorizáló, az állami intézményrendszer problémáit elmélyítő szakpolitikai döntések és az a folyamatos romaellenes kormányzati retorika is, ami a romák társadalmi leszakadásában a maguk felelősségét hangsúlyozza. Ez a retorika a romákat a bevándorlókhoz hasonló teherként azonosítja, melyet a magyar nép kénytelen viselni, és a roma gyerekek "szeretetteljes" iskolai szegregációja mellett emeli fel szavát.

Szerző

Óriási bukó a kötvénybiznisz

Publikálás dátuma
2016.11.23. 18:21
A közösbe még "fillérek" sem jutottak - Népszava fotó/illusztráció
"Ez a kedvezőtlen konstrukció tudatos választás volt, a rendszer felépítése is arra ment ki, hogy a közvetítőcégek beiktatásával pénzeket lehessen kivenni" - mondta lapunknak Mellár Tamás, miután a Magyar Nemzet megírta, az utóbbi két évben 8,7 milliárd forintot bukott az állam a letelepedésikötvény-programmal, mintha piaci körülmények között finanszírozta volna az állam adósságát.

A közgazdász szerint más módon is csökkenthető lett volna az államadósság: "el kellene számolniuk például a magánnyugdíjpénztárakból származó pénzekkel is, abból nagyjából 10 százalékkal is csökkenthető lett volna az államadósság aránya a GDP-hez képest". Emellett Mellár szerint az sem tett jót, hogy az Orbán-kormány sportot űzött abból, hogy mielőbb visszafizesse az IMF-hiteleket, és megszabaduljon az azokból származó ellenőrzésből, pedig a valutaalap is segíthetett volna az adósságcsökkentésben.

A veszteségek oka, hogy a jogszabály szerint ugyan a kötvények után a piaci árazásnál másfél százalékkal kisebb kamat jár, de valamiért rögzítettek egy minimum 2 százalékot is, amivel pedig gyakorlatilag azt vállalja a kormány, hogy ha csökkennek a kamatok, akkor is több közpénzt fizet ki a magáncégeknek. A Nemzet szerint drasztikusan csökkentek a kamatok az elmúlt két évben, a kötvényprogram indulásának évében 4 százalék volt az átlaghozam, 2016-ra azonban 0,58 százalék lett. Ehhez képest fizeti az állam a fix 2 százalékot, amivel 2015-ben 4,6 milliárdot, 2016-ban október végéig már 4,1 milliárd forintot bukott a magyar állam.

Eltűnt belvárosi szerződések

Nincs meg a Belváros irattárában az az adásvételi szerződés, amely arról vallott volna, hogy az Aulich utca 3. szám harmadik emeleti lakást hogy adta el a főváros V. kerülete Fürstner József fogorvosnak - írta a Magyar Narancs. Fürstner később ezt a lakást apportként vitte be Kertész Balázs, Rogán Antal egykori jobbkezének, ügyvéd barátjának cégébe. A lap kérdésére Belváros azt írta, nekik nincs meg a szerződés, ellenben a Földhivatali ingatlan-nyilvántartásból beszerezhető a dokumentum. Ismert, Fürstner 2011-ben kedvezménnyel vehette meg a lakást. Eközben az Indexnek az ügyvédi kamara is megerősítette: valóban összeférhetetlen, hogy egy ügyvéd egy Kft-ben ügyvezetői tisztséget töltsön be, az ilyet meg kell szüntetni, különben szankciók következnek. Így Kertész törvénytelenül egyszerre folytat ügyvédi tevékenységet a letelepedési kötvények kapcsán emlegetett Kosik Ügyvédi Irodában, illetve vezeti tulajdonos-ügyvezetőként a Monavis Consulting Kft. nevű cégét - ennek az Aulich utcai irodájában járhatott "kávézni" Rogán és Habony Árpád.

A Bloomberg adatai szerint a napokban másodpiacokon 0,2 százalékért cseréltek gazdát az ötéves futamidejű, euróban kibocsátott magyar állampapírok, mint amilyen a letelepedési kötvény is. Ez a tizede a letelepedési kötvények után fizetett 2 százalékos kamatoknak. A Nemzet cikkére reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte: "a letelepedési kötvények biztonságos devizaforrást jelentettek, amikor szűkös volt Magyarország eurófinanszírozási lehetősége". Hozzátették, a konstrukció azért is kedvező, mert az államnak csak a futamidő végén keletkezik fizetési kötelezettsége.

A lap adatai szerint október végéig több mint négyezer külföldi vett részt a letelepedési programban, családtagjaikkal együtt több mint 15 ezren kaptak tartózkodási engedélyt. A közvetítő cégek a 36 milliárd forintos kamattal és a 75 milliárd forintos jutalékkal együtt több mint 112 milliárd forintot nyertek az üzleten. Ezek a cégek kivétel nélkül az Ország­gyűlés fideszes többségű, akkor még Rogán Antal vezette gazdasági bizottságától kaptak engedélyt a kötvényforgalmazásra. Habár Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter többször elmondta, hogy meg fog szűnni a program, az erről szóló jogszabály eddig nem módosult. Ezzel kapcsolatban Vona Gábor tegnap felszólította az államfőt, avatkozzon bele az ügybe. A Jobbik elnöke elmondta, van konkrét javaslata arról, mit tehetne Áder, de ezt személyesen mondja el neki.

DK: Orbán mondja meg, mennyi kárt okozott az államnak

Demokratikus Koalíció (DK) felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, mondja meg, hány milliárd forint kárt okozhat még az országnak a letelepedési biznisz. Kakuk György, a párt elnökségi tagja szerdai budapesti sajtótájékoztatóján arra hivatkozott, hogy sajtóhírek szerint Magyarország eddig 8 milliárd forintot veszített a letelepedési kötvényeken, miközben szerinte Rogán Antal miniszter és Habony Árpád érdekköre 112 milliárd forintot kereshetett a betelepítéseken.Svájci sajtóhírek szerint például Kertész Balázs, Rogán üzleti partnere szép villát vásárolt a svájci Alpokban - folytatta a politikus, aki úgy tudja, a környéken több ingatlan is magyar tulajdonban van. Kakuk György kijelentette, egy kormányváltás után Rogán Antalnak büntetőjogi következményekkel kell szembenéznie, illetve a miniszterrel fogják kifizettetni azokat a milliárdokat, amelyeket most a magyar adófizetőktől vesz el a kormány.A Rogán-Habony-érdekkör offshore cégeinek is vissza kell fizetniük a Fidesz segítségével szerzett 112 milliárd forintot - mondta az ellenzéki politikus.

Szerző

Simicska-embert igazolt a Mediaworks

Túri Árpád lett a nemrég kormányközelbe sodort Mediaworks új értékesítési és marketingigazgatója - közölte a kiadó.

Túri hat éve került a hétvégén elnémult Class FM-hez, a korábban sokáig Simicska Lajos érdekkörébe tartozó rádióhoz. 2010-től kereskedelmi igazgató, majd 2011-től vezérigazgatója volt a rádiónak, idén júniusig. Nem sokkal azok után távozott posztjáról, hogy a Simicska-érdekkör eladta a rádiót üzemeltető Advenio Zrt.-t Michael McNutt amerikai üzletembernek és partnereinek. Túri 1996-ban a Westel Pressnél kezdte a pályáját, de hamar a rádiós piacra evezett, előbb a Rádió 1, majd 2003-tól a Sláger Rádió munkatársa lett programkészítőként. 2009-től a Danubius kereskedelmi igazgatója volt, mielőtt a Classhoz igazolt.

Szerző