Előfizetés

ENSZ-nagykövetet már jelölt Trump

Bár a hétre további kormánytagok megnevezését ígérte, Donald Trump eddig csak egy új jelöléssel állt elő: Nikki Haleyt, a 44 éves dél-karolinai kormányzónőt kérte fel az ENSZ-nagyköveti poszt betöltésére jövendő kabinetjében. Az ENSZ-nagyköveti poszt szenátusi jóváhagyást igényel. 

Haley a milliárdos bírálói közé tartozott, a republikánus előválasztásokon Marco Rubiót, majd a floridai szenátor kiesését követőn Ted Cruz texasi szenátort támogatta. Haley indiai bevándorlók gyermeke, s így hozzájárulna a diverzitás erősítéséhez.

Ugyanezen ok miatt szorgalmazza a Trump-stáb valószínűleg a fekete idegsebész, volt elnökaspiráns, Ben Carson jelölését is, a milliárdos az építésügyi, városfejlesztési tárcát szánná korábbi vetélytársának. Carson már járt a Trump-toronyban, de akkor elhárította a felkérést.

Trump a kezdeti vonakodás után kedden mégis elzarándokolt a New York Times-hoz. Ahogy előző nap a nagy tévétársaságok képviselőit, úgy a patinás lap szerkesztőit is leteremtette, mert szerinte elfogultan írtak róla a kampányban. A milliárdos nem értett egyet azzal, hogy szavaival ő tüzelné fel a fehér felsőbbrendűség aktivizálódott híveit. Trump nem tart attól, hogy a rá szavazók nehezményezhetik, nem akar további vizsgálatokat sem Hillary Clinton, sem a Clinton-alapítvány ellen. Érzékeltette, hogy „nyitott” a klímaváltozás kérdésében, s hajlandó lehet kompromisszumokra.

A megválasztott elnök tegnap elvonult Floridába, itteni rezidenciáján tölti a Hálaadást. Barack Obama tegnap utoljára tett eleget hagyományos elnöki kötelezettségének, „megkegyelmezett” két pulykának, Tater és Tot így nem kerül a Fehér Ház ünnepi asztalára.

Vissza a Holdra, tovább a Marsra

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2016.11.24. 06:31
Bajkonurból startolnak a korszerűsített Szojuz rakéták a Nemzetközi Űrállomás felé FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/NASA
A földi gondok és konfliktusok közepette manapság kevésbé érdekli az embereket, hogy mi történik az űrben. Pedig az űrkutatás fantasztikus filmekbe illő teljesítményeket produkál és szervezői a földi zűrzavarok közepette sem mondtak le arról, hogy merész álmaikat megvalósítsák.

Úgy látszik, nem tudnak oly keményen szembe menni egymással a politikusok a földön, hogy eközben az égben ne folyjon zavartalanul tovább az együttes munka. Ennek csak egyik bizonyítéka, hogy november huszadikán a korszerűsített orosz Szojuz, az „MC-03” csatlakozott a Föld körül 400 kilométeres magasságban keringő űrbázishoz, méghozzá ötvenedik űrhajóként. A fent dolgozó két orosz és egy amerikai űrhajóshoz egy orosz, egy amerikai és egy francia csatlakozott. Köztük van az amerikai Peggy Whitson, a parancsnok, aki jövő tavasszal elmondhatja magáról, hogy 57 évesen ő a legidősebb női kozmonauta, és általában is a legidősebb amerikai az űrben, harmadik küldetésével és második parancsnoki megbízásával is felhívja magára a figyelmet. 400 napot töltött már az űrben.

Az amerikaiak az utóbbi időben azzal is figyelmet keltettek, hogy a Nemzetközi Űrállomás asztronautáinak 195. űrsétáján majdnem hét órán keresztül javították az állomás hűtőrendszerét és felszereltek egy nagy felbontású videokamerát is, hogy könnyebben nyomon követhessék az érkező és távozó űrhajók össze- és szétkapcsolódását. Az amerikaiak ezt megelőzően azért jártak kinn az űrben, hogy előkészítsék a kereskedelmi űrkapszulák jövőbeni fogadását.

Mindeközben Kína rohamléptekkel igyekszik felzárkózni az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz, nem titkolva azt a szándékát, hogy mint minden más téren, itt is meglepetéseket okozzon. Az 57 méter magas 869 tonnás „Hosszú Menetelés-5” Kína eddigi legnagyobb rakétája kísérleti űrjárművet juttatott Föld körüli pályára. Az új rakéta sikere azt jelenti, hogy Peking közelebb került egy Föld körül keringő űrbázis megteremtéséhez és új expedíció Holdra juttatásához.

Az elmúlt napok jelentős eseményei közé sorolható a „Tienkung-2” sikeres visszatérése a Földre. Az eddigi leghosszabb ideig tartó kínai űrmisszió két asztronautája 30 napot töltött az űrállomáson. Azt tervezik, hogy 2022-től már állandó személyzet teljesít majd itt szolgálatot. Ezzel függetleníthetik magukat az űrkutatás vezető szereplőitől, különösen az amerikaiaktól, akik nem nézték eddig sem jó szemmel a kínaiak együttműködési szándékát, mivel úgy vélték, hogy jobban érdekli őket a katonai célú információszerzés, mint a tudományos kutatómunka.

A hírek tanúsága szerint mostanában főleg három területen történnek erőfeszítések. A Nemzetközi Űrállomáson végzett munka mellett a Holdra való visszatérés és a Mars-kutatás kínál a jövőre izgalmakat. Elsőként a Nemzetközi Űrállomás jövőjéről kell dönteni. Mint a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozó Szergej Krikaljov, a „Roszkoszmosz” űrprogramjának egyik vezetője elmondta, Oroszország, az Egyesült Államok, Európa, Japán és Kanada már a 2024 utáni időszak tennivalóiról egyeztet. Mindenekelőtt arról, mi legyen a jövője a Nemzetközi Űrállomásnak. Nem döntötték még el: megtartsák-e állandó bázisnak, vagy csak időszakosan használják, esetleg önálló állomásként üzemeltessék az orosz egységet. A döntésnél tekintettel kell lenniük arra, nehogy a Nemzetközi Űrállomás elvonja az energiákat a Hold-misszióktól. Úgy tűnik ugyanis,hogy a Hold elsőbbséget élvez.

Annyi már bizonyos, hogy a következő években csökkentik az űrállomáshoz indítandó teherszállító űrhajók számát, miközben egy tudományos felszereléssel ellátott újszerű orosz modul felbocsátását tervezik a jövő év végére. 2023-ra fellövésre kész lesz a „Federacija” (Szövetség) elnevezésű ember vezette orosz űrhajó is. Előtte valószínűleg kipróbálják ember nélkül is, pontosabban a Fjodor elnevezésű robotpilótával. A robotoknak a jövőben a korábbinál sokkal nagyobb szerepet szánnak.

A „Federacija” már csak azért is ígérkezik érdekes kísérletnek, mivel nemcsak földkörüli pályán képes keringeni, de a Hold-utazásra is alkalmassá teszik. Mint a „Roszkoszmosz” vezetőjének szavaiból kiderült, az amerikaiakkal már tárgyalnak egy Hold körül keringő bázis létrehozásáról. E téren több tervet megvitatnak. Szó van egy olyan pályán létesítendő bázisról, amelyről távolabbi célok is elérhetők, és olyanról is, amely elsősorban a Holdra szállásra alkalmas.

Az „Energija” orosz kozmikus vállalat november derekán bemutatta Hold-misszióra is alkalmas majdnem 40 tonna teherbírású rakétahordozójának a tervét. Az „Angara-A5V” megalkotása a földi infrastruktúrával együtt mintegy 150 milliárdba kerül.

A Mars-kutatás eközben folyamatosan hírt ad magáról. Október végén az ExoMars orosz-európai űrexpedíció TGO űrszondájának Schiaparelli leszállóegysége landolás közben néhány kilométeres magasságból a bolygónak csapódott és krátert képezve megsemmisült. Szoftverprobléma okozhatta a kudarcot – megannyi korábbi sikertelen akció után. A modul szállítóegysége, az űrszonda a Marstól 400 kilométerre sértetlen és tovább gyűjti az adatokat, többek között metán nyomait kutatva. Ez azért fontos, mert reményt nyújt arra, hogy a 2020-ra tervezett Marsjáró robot elkerüljön egy hasonló kudarcot.

Az amerikaiak előbbre járnak: a NASA Mars Reconnaissance űrszondája már tíz éve működik, Mars-járója a Curiosity pedig szintén sikeresnek bizonyult. Az amerikai tervek a legambiciózusabbak. Űrhajósokat akarnak eljuttatni a vörös bolygóra. Már évekkel ezelőtt megszellőztették, hogy négy űrhajóst szeretnének 2035 táján a Marsra küldeni. Az Orion űrhajó megteremtésén több nagy amerikai vállalat dolgozik, és olyan kozmikus taxik is készülnek, amelyek a kozmonautákat az orbitális pályán keringő komplexumhoz juttatják.

A közrádió több vezetője ellen indult eljárás Romániában

Bűnvádi eljárást indított a bukaresti első kerületi ügyészség szerdán Ovidiu Miculescu, a Román Rádiótársaság (SRR) elnök-vezérigazgatója ellen, akit - a közszolgálati médium más jelenlegi és volt igazgatótanácsi tagjaival együtt - hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel gyanúsítanak.

Múlt szerdán több házkutatást is tartottak az ügyészek a SRR, illetve egym a médiummal üzleti kapcsolatban álló utazási iroda telephelyein. Az ügyészek azt gyanítják, hogy 2011 júliusa és 2014 januárja között a terheltek törvénytelenül kötöttek közbeszerzési szerződéseket bizonyos cégekkel, 400 ezer lejnyi (28 millió forint) jogosulatlan haszonra téve szert ezek nyomán - közölte az Agerpres hírügynökség. A Romania Libera című lap úgy értesült, hogy az összegből első osztályú repülőjegyeket vásároltak Miculescunak és a rádió más vezetőinek.

A  tizenegy gyanúsítottat érintő ügyben többek között Demeter András volt elnök-vezérigazgató, jelenlegi igazgatótanácsi tag is érintett, akit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelölt a testületbe. Demeter a Marosvásárhelyi Rádiónak nyilatkozva korábban elutasította az ügyészek vádjait, miszerint az igazgatótanácsi tagok törvénytelen haszonban részesültek volna döntéseik révén.

Minden igényelt szolgáltatást törvényesen megkötött civil szerződés előzött meg, amely a munkavégzést és kifizetést lehetővé tette - hangsúlyozta a SRR volt elnök-vezérigazgatója. Az ügy mind a 11 gyanúsítottját rendőrök állították elő a múlt heti házkutatás alkalmával, az első kerületi ügyészség azonban nem kezdeményezett ellenük más kényszerintézkedéseket.