Úszó-háború - Gyárfás pert indít rágalmazás miatt

Publikálás dátuma
2016.11.23. 12:26
FOTÓ: Szalmás Péter
Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke az olimpiai bajnok Szabó József ellen, az általa irányított szervezet pedig a nyíltvízi úszók egykori szövetségi kapitánya, Németh Zsolt ellen indít pert rágalmazás miatt.

A MÚSZ szerdai közleménye szerint hitelrontásért perlik be Németh Zsoltot, amiért azt állította egy televíziós nyilatkozatában, hogy a szövetség megvásárolja a közgyűlési szavazatokat. "Állításával ellentétben az egyesületek kizárólag az eredményességi rangsor alapján kapják a támogatásokat, amelyekről a szerződést a szövetség akkor továbbítja a számukra, amikor a nekik járó források megérkeznek a szövetséghez az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ennek aláírása, folyósítása teljes mértékben független a mindenkori közgyűlés időpontjától" - derül ki a MÚSZ állásfoglalásából.

A közlemény szerint Gyárfás Tamás azért tesz jogi lépéseket Szabó Józseffel szemben, mert egy portálon "hamis állításokat" fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az elnök a múltban jutalékot vett fel a megkötött szponzori szerződések után. Gyárfás kijelentette: az olimpiai aranyérmes úszóval a nyilvánosság előtt nem kíván vitát folytatni, a bíróságon azonban kénytelen elégtételt kérni, hiszen "1993 óta soha, semmilyen formában nem vett fel jutalékot, fizetést, illetve költségtérítést a MÚSZ-tól, mint ahogy Szabó József többi, részben kegyeletsértő állításai is minden valóságalapot nélkülöznek".

Németh Zsolt és Szabó József is azzal összefüggésben szólalt meg, hogy egyre inkább elmérgesedett a helyzet a MÚSZ elnöksége és azon versenyzők között, akik a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka vezetésével mielőbbi változásokat ösztönöznek a sportágban.

Szerző

Pharaon-ügy - Tizenegy néven keresik világszerte

Publikálás dátuma
2016.11.23. 11:58

Ghaith Pharaont tizenegy különböző néven, négy különböző születési dátummal és két különböző születési hellyel körözi az Egyesült Államok.

Ghaith Pharaon a Magyar Idők információi szerint az utóbbi néhány évben számos alkalommal járt Európában, megfordult hazánkban, de járt Franciaországban, illetve Spanyolországban is. Bár a szaúdi üzletember 1991 óta rajta van az FBI körözési listáján, a schengeni országok – így Magyarország – rendvédelmi szervei sem fogták el a férfit.

Az Interpol csak a szervezethez tartozó országok hatóságai számára hozzáférhető zárt körözési rendszerébe 11 Pharaon került. A körözési káosznak köszönhetően könnyedén utazgatott Európa-szerte, a franciák, a spanyolok és a horvátok sem tudták azonosítani az FBI által kerestetett Pharaonnal.

A kaotikus helyzetet csak fokozta, hogy arab területeken meglehetősen gyakori név a Pharaon, amely magyarul fáraót jelent. Összehasonlításképpen a név hasonló, mint hazánkban a Király.

A lap forrásai az ujjnyomat kérdésére is választ adtak. Ghaith Pharaon schengeni vízumot kérő lapjához mellékelni kellett a férfi ujjnyomatát is. Ezt a mintát a magyar hatóságok összevetették az Interpol nyilvántartásával, ám egyik körözött személyével sem egyezett meg. Az FBI ugyanis a nemzetközi körözés kibocsátásához nem csatolta Pharaon ujjnyomatát, tehát nem küldte át az Interpolnak. 

A BM végül többször is megkérte az amerikai­akat, hogy küldjék meg a kérdéses ujjnyomatot. Az először átküldött minták azonban használhatatlannak bizonyultak. Másodjára már összehasonlításra alkalmas ujjnyomat érkezett, amelyet össze lehetett vetni a vízumkérő lapon szereplővel. Ezek egyezőséget mutattak, így már semmi akadálya annak, hogy az Interpol listáján szereplő körözött személyt azonosítsák és azonnal elfogják, ha az ország területére lép.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző

Törvénybe foglalják a NATO-megállapodást

Publikálás dátuma
2016.11.23. 11:04
Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka MTI Fotó: Illyés Tibor
A NATO Szövetséges Transzformációs Főparancsnok Parancsnokságával és Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnokságával kötött megállapodás törvénybe foglalásának általános vitájával kezdte munkáját szerdán a Ház. Később a filmtörvény módosításáról tárgyaltak.

Kormány: kölcsönös támogatás a NATO-ban

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára a NATO-tagságból eredő kötelességként hivatkozott a befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló megállapodás átültetésére a magyar jogrendbe. Mint mondta, ez a polgári és katonai feladatok összességét lefedi egy ország területén állomásozó vagy áthaladó más nemzet fegyveres erejének támogatásával összefüggésben, békében, válságban és konfliktusban is. Ennek szabályozására egyéni megállapodásokat is lehet kötni, azonban azonnali segítségnyújtás esetén a megállapodás keretmegállapodásként alkalmazható - magyarázta.

Az államtitkár kiemelte, hogy egyik állam sem tehet szert haszonra a befogadásból, az a közös védelmi képességekhez kapcsolódik, ugyanakkor kölcsönösségi alapon a magyar honvédségnek is kedvez, ha más tagállam területén folytat tevékenységet.

Vargha Tamás közlése szerint a megállapodás az irányokat, eljárásokat szabályozza a NATO-műveletek, gyakorlatok és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során, azonban konkrét intézkedésekről, a támogatás mértékéről nem rendelkezik, ezekhez alacsonyabb szintű megállapodások szükségesek.

Fidesz: nagy előrelépést jelent az aláírás

Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában a NATO-csatlakozás óta eltelt időszak jelentősebb állomásait tekintette át és nagy előrelépésként hivatkozott a mostani megállapodásra. Fontosnak nevezte, hogy egy bármikor alkalmazható keretmegállapodás álljon rendelkezésre, amely a többi között a műveleti, gyakorlati, szolgálati és adminisztrációs feladatokra is vonatkozik. A kormánypárti politikus szerint az Európa biztonsági helyzetében beállt változások, új kihívások szükségessé teszik a NATO-n belüli leghatékonyabb és legszorosabb együttműködést, ezért meg kell teremteni annak feltételeit.

MSZP: erősíteni kell a NATO védelmi képességeit

Demeter Márta (MSZP) a NATO-tagság fontosságát méltatta, kitérve arra, hogy ezzel jelentősen nőtt Magyarország érdekérvényesítési képessége. Mint mondta, súlyosan megromlott a biztonsági környezet és sok az új kihívás, ezért erősíteni kell a szövetség védelmi képességeit és ebben Magyarországnak is szerepet kell vállalnia. Példaként hozta a befogadó nemzeti támogatás biztosítását, amelyre már 23 tagállam kötött megállapodást, s amely értékelése szerint mindkét felet kölcsönösen kedvezményben részesíti. Üdvözlendő a megállapodás, az MSZP támogatni fogja azt - mondta.

Az ellenzéki politikus egyúttal megjegyezte: Magyarországnak egyértelműbben el kellett volna ítélni az ukrán válságban az orosz agressziót, továbbá a GDP 2 százalékára kellene növelnie a védelmi kiadásokat. Hozzátette: bízik benne, hogy a megállapodás révén utóbbi több erőforrás bevonását hozza majd.

KDNP: összehangolt katonai együttműködésre van szükség

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka egyebek mellett a terrorizmust említette olyan biztonsági kihívásként, amelyre szoros szövetségi rendszerben kell választ adni. Méltatta, hogy Magyarország kezdeményezője és alakítója Európa biztonsága erősítésének, a NATO doktrínákkal összhangban. Fontosnak nevezte, hogy a tervezés, a katonai és polgári tevékenységek összessége a lehető leghatékonyabban valósuljon meg, amikor igény jelentkezik, ezért kulcsfontosságúnak nevezte a megállapodást. A kormánypárti politikus támogatásra ajánlotta az indítványt.

Jobbik: elhibázott a kormány szövetségi politikája

Kulcsár Gergely, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt: elismerik, hogy Magyarországnak vannak kötelességeik és támogatják a javaslatot. Ugyanakkor úgy vélte: a hazai kormányok elhibázott szövetségi politikát folytattak és folytatnak, idegen érdekek kiszolgálóiként viselkednek. Az ellenzéki politikus erre példaként a külföldi missziókat említette, veszélyesnek nevezve az Iszlám Állam elleni szerepvállalást. Úgy értékelt: Magyarország az Egyesült Államok geopolitikai érdekeinek megfelelően cselekszik, ami "Oroszországgal szemben nem igazán baráti lépés". Az orosz szempontokra figyelemmel bírálta azt is, hogy a visegrádi négyek harccsoportjában felmerült, hogy felvennék Ukrajnát is.

Módosítják a filmtörvényt

Filmregisztrációs rendszer jön létre

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a törvényjavaslat általános vitájában azt mondta, a filmregisztráció bevezetésével egy egységes, hiteles nyilvántartás jön létre; az új mozistatisztikai rendszer nagyban segítené, hogy rendszeresen nyomon lehessen követni és össze lehessen hasonlítani a nézettségi adatokat.

Az államtitkár kitért arra, hogy a módosítások érintik a letéti számlákat, amelyekkel az volt a Magyar Nemzeti Filmalap célja, hogy a közvetett támogatási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon. A letéti számla keretösszege 2017-ben 25 milliárd forint lehet - mondta, hangsúlyozva, nem a filmalap, hanem a filmgyártók kapják a pénzt. Hozzátette: ez az összeg akkora nagyságrendű, amellyel lépést lehet tartani azzal, hogy egyre több neves produkciót forgatnak Magyarországon.

Jelezte, szeretnék elérni, hogy csak az értékteremtő alkotások kapjanak támogatást, ezért meghatározzák scripted reality fogalmát megkülönböztetve más alkotásoktól. (Ez olyan részben fikciós film vagy filmsorozat, amely a szereplők természetes élethelyzetét a jelenetek előre meghatározott dramaturgiájával, írásba foglalt és rögtönzött párbeszédekkel mutatja be.)
Dömötör Csaba stratégiai ágazatnak nevezte a filmgyártást, célként jelölte meg, hogy Budapest legyen az európai filmgyártás egyik fellegvára.

Kitért arra, hogy a filmalap 2016 végéig 75 egész esetés mozifilm gyártását támogatja, ezek közül negyven már látható volt a mozikban, nemzetközi filmfesztiválokon.

Fidesz: ösztönözni kell a filmgyártást

Dunai Mónika (Fidesz) jelezte, egyetértenek azzal, hogy ösztönözni kell a jó magyar és koprodukciós filmek gyártását.
A változtatások között említette, az úgynevezett scripted reality-k a jövőben nem kaphatnak támogatást. Elmondta, a törvény egy új fejezete foglalja magába a filmforgalmazói és a moziüzemeltetői nyilvántartást. Mint mondta, a törvénymódosítással valamennyi forgalmazóról tudomása lesz a filmirodának. Beszámolt arról, a filmalkotások "art" minősítésével kapcsolatos feladatok az Emberi Erőforrások Minisztériumától visszakerülnek az NMHH filmirodához. Dunai Mónika ismertetése szerint egyszerűsített adózásra csak olyan külföldiek jogosultak ezentúl, akiket a filmgyártó a támogatási jogosultság megállapításakor a filmirodánál bejelentett.

MSZP: Andy Vajna áll a módosítás mögött

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a törvényjavaslat mögött "nemzetünk általános vállalkozója, Andy Vajnát" lehet sejteni. Az előterjesztés nem a magyar filmgyártás jövőjének biztosítását szolgálja, a magyar filmesek helyett sokkal inkább a mindent beszippantó "Vajna-gömböc" örülhet a leegyszerűsített pénzszivattyúnak. Az ellenzéki politikus a bürokrácia növelését, a felesleges adatgyűjtést látta abban, hogy a moziknak be kell jelenteni, mikor, milyen filmet hány előadáson játszanak.

A szocialista képviselő röhejesnek és a 2010-es években nehezen értelmezhetőnek nevezte a DVD-filmek nyilvántartását. A közterületi használati engedélyekkel kapcsolatos változtatást úgy írta le: ha Andy Vajna odatelefonál egy állami intézménybe, akkor kötelező lesz a forgatási engedélyt kiadni.

Kunhalmi Ágnes szólt arról, hogy 25 milliárd forintra emelkedik a filmekre adható tao-támogatás. Szerinte azok a cégek, amelyek be akarnak vágódni a kormánynál, majd befizetnek egy-két nagy állami filmprojektbe. A haveri kapitalizmus törvényesítése elfogadhatatlan - hangoztatta.

Élesen bírálta, hogy a filmiroda artbizottságába a Fekete György nevével fémjelzett Magyar Művészeti Akadémia is delegálhat tagot, miközben a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István Művészeti Akadémiája nem.

Jelezte, nem támogatják a törvényt, javasolják annak visszavonását.

Szerző