Hajózárlatot rendeltek el Bajánál

Egy román lobogó alatt közlekedő tolóhajó nekiütközött hat úgynevezett bárkával kedd reggel a bajai Duna-hídnak, ennek következtében az egyik bárka elsüllyedt. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) ügyeletes szakértője a híd térségére teljes hajózárlatot rendelt el - közölte a hatóság.

A közlemény szerint a Merkur 308 tolóhajó elsüllyedt bárkája több mint ezer tonna búzát szállított, és a Türr István híd bal parttól számított második pillérének nekiütközve úgy süllyedt el, hogy egy része a víz felett maradt. A balesetben senki sem sérült meg, a bárka matrózát kimentették.

A hajók a Nemzeti Közlekedési Hatóság által - az 1478-as és az 1486-os folyamkilométer közötti szakaszra - elrendelt zárlatról a NAVINFO Rádión keresztül folyamatosan értesülnek.

A híd üzemeltetőjének szakembere az előzetes szemle után jelezte, hogy az elsüllyedt bárka veszélyeztetheti a híd pillérét, így az NKH kötelezte a román céget a kiemeléssel kapcsolatos intézkedés haladéktalan megkezdésére.

A hajózási hatóság és a vízügyi igazgatóság szakemberei a hajóforgalom számára a hajózási jelzések áthelyezésével próbálják meg mielőbb biztosítani a szabad hídnyílásokban történő áthaladást - áll a közleményben.

Szerző

Orbán új kedvenc ellensége

Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) foglalkozott Magyarországgal, a konzervatív lap a Jobbikról írt keddi számában.

Orbán új kedvenc ellensége a jobbszélről című, Vona Gábor pártelnököt is megszólaltató írásában a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy "Magyarország szélsőjobbosai kihívják a miniszterelnök pártját", és törekvésük sikeréért "arculatváltást" hajtanak végre, amely azonban "számos okból kevéssé hiteles".

Kifejtette, hogy a Jobbik a magyar szélsőjobb képviselője a parlamentben, de Vona Gábor nagyjából két éve igyekszik lemosni a szélsőjobb "címkét" a szervezetről. Az ellenzéki párt elnöke ezzel kapcsolatban a lapnak elmondta, hogy sok közös elem van a jobboldal, illetve a baloldal szélére sorolt erők között, és ez a fajta megkülönböztetés ma már nem +iránymutató+, a törésvonal nem a két oldal, hanem a 20. és a 21. század között van.

A FAZ szerzője hozzátette, hogy Vona Gábor és pártja vált a kormány és a "hozzá közel álló médiumok" politikai támadásainak fő célpontjává. Ezt a folyamatot a nemzet ügyének +elárulására+ vonatkozó politikai természetű vádak mellett "személyes mélyütések" is jellemzik - tette hozzá, beszámolva a politikus állítólagos homoszexuális kapcsolatairól szóló híradásokról, amelyekkel kapcsolatban kiemelte, hogy akár politikai "halált okozó támadást" is jelenthetnek, legalábbis egy olyan párt vezetője ellen, amelyben a "homofób hangok" a normalitás részét alkotják.

Az elbukott alkotmánymódosítás ügyét taglalva hozzáfűzte, hogy a "nyílt hadüzenet" megküldésének időpontja november 8., amikor Orbán Viktor kormányfő Vona Gábor miatt 2010 óta első alkalommal vereséget szenvedett a törvényhozásban.
Kiemelte, hogy Orbánnak a Jobbik konkurenciája 2014-ig nem okozott gondot, inkább "stratégiai pluszt" jelentett, mert nem kellett tartania a baloldal és a szélsőjobb összefogásától akkor sem, ha a Fidesz esetleg gyengülne. Azonban a kormánypárt támogatottsága a 2014-es újabb választási győzelem után gyors ütemben csökkent, a Fidesz elveszítette az alaptörvény módosításához szükséges többséget, miközben a Jobbik megindult a politikai spektrum közepe felé, ami "egyértelmű politikai támadás" volt a Fidesz ellen.

Stephan Löwenstein a többi között hozzátette: a Fidesz soraiban úgy látják, november 8-án ugyan "taktikai vereséget" szenvedtek, de egyben "stratégiai győzelmet" arattak, mert ezután mindig meg lehet vádolni a Jobbikot a nemzeti érdekek +elárulásával+. A Jobbik önálló alkotmánymódosítási kezdeményezésével kapcsolatban kiemelte, hogy Vona igyekszik egy "manőverrel" válaszolni erre a törekvésre, és majd kiderül, hogy két, egyformán "ideologikus narratíva" közül melyik érvényesül tartósan.

Szerző

Orbán új kedvenc ellensége

Németországban a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) foglalkozott Magyarországgal, a konzervatív lap a Jobbikról írt keddi számában.

Orbán új kedvenc ellensége a jobbszélről című, Vona Gábor pártelnököt is megszólaltató írásában a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy "Magyarország szélsőjobbosai kihívják a miniszterelnök pártját", és törekvésük sikeréért "arculatváltást" hajtanak végre, amely azonban "számos okból kevéssé hiteles".

Kifejtette, hogy a Jobbik a magyar szélsőjobb képviselője a parlamentben, de Vona Gábor nagyjából két éve igyekszik lemosni a szélsőjobb "címkét" a szervezetről. Az ellenzéki párt elnöke ezzel kapcsolatban a lapnak elmondta, hogy sok közös elem van a jobboldal, illetve a baloldal szélére sorolt erők között, és ez a fajta megkülönböztetés ma már nem +iránymutató+, a törésvonal nem a két oldal, hanem a 20. és a 21. század között van.

A FAZ szerzője hozzátette, hogy Vona Gábor és pártja vált a kormány és a "hozzá közel álló médiumok" politikai támadásainak fő célpontjává. Ezt a folyamatot a nemzet ügyének +elárulására+ vonatkozó politikai természetű vádak mellett "személyes mélyütések" is jellemzik - tette hozzá, beszámolva a politikus állítólagos homoszexuális kapcsolatairól szóló híradásokról, amelyekkel kapcsolatban kiemelte, hogy akár politikai "halált okozó támadást" is jelenthetnek, legalábbis egy olyan párt vezetője ellen, amelyben a "homofób hangok" a normalitás részét alkotják.

Az elbukott alkotmánymódosítás ügyét taglalva hozzáfűzte, hogy a "nyílt hadüzenet" megküldésének időpontja november 8., amikor Orbán Viktor kormányfő Vona Gábor miatt 2010 óta első alkalommal vereséget szenvedett a törvényhozásban.
Kiemelte, hogy Orbánnak a Jobbik konkurenciája 2014-ig nem okozott gondot, inkább "stratégiai pluszt" jelentett, mert nem kellett tartania a baloldal és a szélsőjobb összefogásától akkor sem, ha a Fidesz esetleg gyengülne. Azonban a kormánypárt támogatottsága a 2014-es újabb választási győzelem után gyors ütemben csökkent, a Fidesz elveszítette az alaptörvény módosításához szükséges többséget, miközben a Jobbik megindult a politikai spektrum közepe felé, ami "egyértelmű politikai támadás" volt a Fidesz ellen.

Stephan Löwenstein a többi között hozzátette: a Fidesz soraiban úgy látják, november 8-án ugyan "taktikai vereséget" szenvedtek, de egyben "stratégiai győzelmet" arattak, mert ezután mindig meg lehet vádolni a Jobbikot a nemzeti érdekek +elárulásával+. A Jobbik önálló alkotmánymódosítási kezdeményezésével kapcsolatban kiemelte, hogy Vona igyekszik egy "manőverrel" válaszolni erre a törekvésre, és majd kiderül, hogy két, egyformán "ideologikus narratíva" közül melyik érvényesül tartósan.

Szerző