Újra bombázzák Moszult

Újraindult Moszul bombázása pénteken. Az utóbbi néhány napban a légicsapások a rossz láthatósági viszonyok miatt szüneteltek.

Az iraki hadsereg egységei is folytatták az előrenyomulást a város keleti negyedeiben, de az Iszlám Állam fegyvereseinek komoly ellenállásába ütköztek. A hadsereget támogató síita milíciák megkezdték e nemrég visszafoglalt, Moszultól 35 kilométerre nyugatra fekvő Tal-Afar nemzetközi repülőterének aknamentesítését. Az iraki biztonsági erők az ugyancsak Moszul közelében fekvő Hammám al-Alil településnél újabb tömegsírokra bukkantak, amelyekben a terrorcsoport által kivégzett mintegy 250 ember teteme található. A tíz napja felszabadított településen csütörtökön is találtak egy tömegsírt, amely mintegy 45 holttestet rejt, november 7-én pedig egy száz lefejezett embert holttestét rejtő tömegsírra bukkantak.

Szerző
Témák
Moszul bombázás

Földi feltámadásra készült a rákos tinilány

Publikálás dátuma
2016.11.18. 18:40
Illusztráció: kriogenikus hűtőközpont FOTÓ: Thinkstock
Röviddel halála előtt engedélyezte egy brit bíróság egy gyógyíthatatlan rákbetegégben szenvedő, azóta elhunyt lánynak, hogy lefagyasztathassa holtestét annak reményében, hogy később felolvasztják és meggyógyítják. A döntés történelmi jelentőségű a brit joggyakorlatban.

Anyja támogatta döntésében a 14 éves lányt, apja azonban nem. Mivel a lány elvált szülei nem értettek egyet abban, hogy teljesítsék-e lányuk kérését, a legfelső bírósághoz fordultak. "Nem akarok meghalni, de tudom, hogy meg fogok. Tovább akarok élni. Meg akarom kapni ezt az esélyt" - írta levelében a tinédzser.

A The Daily Telegraph című lap online kiadása szerint a JS-ként emlegetett lány az interneten nyomozott élete utolsó hónapjaiban, hogyan tartósíttathatná testét, ekkor ismerkedett meg a kriogenikával. A kriogenika az a gyakorlat, amellyel nagyon alacsony hőmérsékleten lefagyasztják olyan emberek holttestét, akik gyógyíthatatlan betegségben haltak meg. Ezek az emberek azt remélik, életre kelthetik őket, amikor az orvostudomány eléggé fejletté válik ehhez.

JS arra kérte a bíróságot, rendelje el, hogy az őt támogató édesanyja legyen az egyetlen személy, aki rendelkezhet teste sorsáról. Röviddel október 17-én Londonban bekövetkezett halála előtt a bíróság engedélyezte a lány kérésének végrehajtását. A holttestet így az Egyesült Államokba szállították, hogy ott konzerválják.

JS egyike azon tíz britnek, akiket lefagyasztottak, és ő az egyetlen brit gyerek.

Az esetről azért csak most számolt be a sajtó, mert a bíróság döntése szerint csak JS halála után egy hónappal hozhatták nyilvánosságra a történteket. A bíró rendelete szerint a lány és a szülei nevét, valamint az ügy részleteit titokban kell tartani.
A kriogenika meglehetősen vitatott eljárás, egyelőre senki sem tudja, lehetségessé válik-e valaha visszahozni embereket az életbe. Csak az Egyesült Államokban és Oroszországban vannak olyan intézmények, ahol nagyon alacsony hőmérsékleten, vagyis mínusz 130 Celsius-fok alatt lévő folyékony nitrogénben tartósítanak emberi testeket.

A test korlátlan ideig történő tartósításának költsége a fiatal lány esetében 37 ezer font (13,3 millió forint), melyet a lány anyjának családja fizet.

Szerző

Egyre veszélyesebb a Buckingham-palota

Publikálás dátuma
2016.11.18. 17:52
FOTÓ: Getty Images, Matthew Lloyd
 Tíz évig tartó tatarozási munkálatok kezdődnek tavasszal a Buckingham-palotában, a brit uralkodó világhírű, ám jó ideje omladozó londoni rezidenciáján.

A brit kormány és a palota közös pénteki bejelentése szerint a felújításra a költségvetés 369 millió fontot (több mint 130 milliárd forintot) szán. A finanszírozást az uralkodó személyi kiadásaira létrehozott állami apanázs, a Sovereign Grant átmeneti emelésével oldják meg. A Crown Estate - a királyi birtokokat, kereskedelmi ingatlanokat és egyéb befektetéseket kezelő és felügyelő holding - teljes egészében befizeti éves eredményét a brit költségvetésnek, amely ezután ebből alapesetben 15 százalékot visszaoszt a monarchiának az uralkodói ellátmányra. Ezt a visszatérítést emelik a munkálatok idején 25 százalékra.

A nagyszabású felújítási programot áprilisban kezdik, és megpróbálják úgy lebonyolítani, hogy II. Erzsébet királynőnek ne kelljen teljesen kiköltözködnie a London közepén emelkedő, 1703-ban épült, hatalmas ősparkkal körülvett, 775 szobás palotából, amely 1837 óta szolgál királyi lakhelyként. A 90 esztendős királynő ideje jelentős részét a főváros nyugati határában fekvő Windsorban, a világ legrégebbi, ma is uralkodói rezidenciaként működő kastélyában tölti, de hivatali teendői hetente legalább két-három napra a Buckingham-palotába szólítják, és rendszerint itt fogadja hazai és külföldi vendégeit is.

A királyi ház pénteki bejelentése szerint a renoválást nem lehet tovább halogatni, mert a Buckingham-palota 32 kilométernyi vízvezetékrendszere, 160 kilométernyi elektromos hálózata és 40-50 éves gépészeti berendezései olyan mértékben elhasználódtak, hogy egyre nagyobb a tűz és a csőtörés veszélye. A palotában van a felbecsülhetetlen értékű királyi művészeti gyűjtemény, a Royal Collection jelentős része, és ez is veszélybe kerülhetne az elhasználódott infrastruktúra meghibásodásából eredő esetleges tűz vagy beázás esetén.

Figyelmeztető példa is akad: 1992-ben a windsori kastélyban pusztított hatalmas tűzvész, és a károk helyreállítása öt évig tartott. Szakértői számítások szerint egy hasonló méretű tűz a Buckingham-palotában 250 millió font kárt okozhatna.
A Buckingham-palota legutóbb 64 éve, 1952-ben esett át alapos - de akkor sem teljes körű - tatarozáson, abban az évben, amikor II. Erzsébet királynő trónra lépett.

A királyi család által használt ingatlanok fenntartási és felújítási költségei kényes kérdésnek számítanak, különösen a pénzügyi válság óta, amelynek következményeit a brit kormány hosszú évek óta tartó, és várhatóan még további évekre elhúzódó költségvetési szigorral igyekszik felszámolni.

Visszatetszést keltett például, hogy Vilmos herceg, a királynő unokája, az Egyesült Királyság majdani uralkodója és hitvese, Katalin cambridge-i hercegnő londoni lakosztályára - amelyet a Kensington-palotában alakítottak ki néhány éve - 4,5 millió fontot (1,6 milliárd forintot) fordítottak költségvetési forrásokból.

A Buckingham-palota felújítási programjának pénteki bejelentése után a legnagyobb brit monarchiaellenes szervezet, a Republic közleményben követelte a királyi rezidenciákra költött adófontok felhasználásának független kivizsgálását és teljes körű feltárását. A Republic szerint "uralkodóék hozzáállása nem változik: ők használják, mi pedig fizetjük" a királyi ingatlanokat.
A szervezet megismételte azt a régi követelését, hogy a Buckingham-palotát "vissza kell venni", és világszínvonalú múzeummá kell átalakítani.

Szerző