Előfizetés

7-esn a 7-ről - Ön mikor állítaná át az óráját?

Publikálás dátuma
2016.11.19. 06:06
Illusztráció: Thinkstock

Arató András, Klubrádió

Horn elbukta a már szinte megnyert választást 98-ban, mert elcsúszott a vízlépcsőn, miközben saját külügyminiszterét ekézte. Bajnai egy remek last minute nyugdíjcsökkentéssel kétharmadosította a Fideszt. Puskásék 54-ben nem azt a meccset nyerték meg 8:3-ra a németek ellen, amelyiket kellett volna. Az I. és a II. világháborúból nem sikerült a kilépés, Mohácsról és Muhiról ne is beszéljünk. Szóval, az órának a forgási irányát kellene átállítani.

Avar János, újságíró

Már éppen ideje lenne keletre tolni a mutatókat. Ha kormányunk politikája mind kevésbé igazodik a nyugati órajáráshoz, akkor az órák is igazodjanak a kormány járásához, az pedig keletre tart. Még nem a moszkvai vagy ankarai, netán pharaoh-i, vagyis szaudi, de legalább már Moszkva közeli időszámítás kellene tehát. Hiszen száz éve már Ady is sürgette: menjünk vissza Ázsiába! Avagy inkább és helyzetünknek megfelelően: meneteljünk!

Bolgár György, rádiós újságíró

Én már átállítottam, sőt vissza. Nyolcvan évvel. Óra indul.

Farkasházy Tivadar, Hócipő

Nem átállítani, hanem visszaállítani, a Kossuth tér 1944-es arculatát maira, Schmidt Máriát leállítani, mielőtt a teljes XX. századot meghamisítja. Orbánt reménytelen átállítani, valahol Mussolini és Gömbös között kóvályog. Az ellenzéket felállítani, nem a földről, hanem, hogy egyáltalán legyenek. Ahhoz nem elég egy gödörben állni, pláne, ha az Orgoványban van. Nekünk a cukrunkat beállítani, mert már nagyon felment. S végre összeállítani egy ütőképes 2016-os csapatot.

Friss Róbert, újságíró

Nem értem a kérdést, már órám sincs. A kajáról most kezdek leszokni...

Horváth Zoltán, újságíró

Én természetesen akkor állítom majd át az órámat, ha végre valóban új időszámítás kezdődik. Pillanatnyilag ugyanis a múlt század harmincas éveinél tartunk. Szóval kizökkent az idő, és - mivel nincs más - nekünk kell majd helyretolni azt. Némi bizonytalansági tényező, hogy a Horthy-féle időszámítás után még jött egy zavaros időszak, amikor az órákat is elvették azok nagyszülei, akik ma atomreaktor-nagygenerált akarnak végezni nálunk. Csoda, ha egyre kevesebben tudják, mennyi időnk van?

Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa

A magyar időszámítás 2010-ben kezdődött. Azóta a nap is másképpen süt ránk. Itt az idő, hogy összeigazítsuk óráinkat. Különös tekintettel arra, hogy az országgyűlés egyébként nem tudja eltörölni az óraátállítást, mert uniós irányelv írja elő. Tehát Brüsszel. De nem is egy órával, hanem politikailag mindjárt kettővel kellene odébb állnunk, s ez a Jobbiknak is tetszene. Hisz már Hofi is megmondta a reggeli alkoholvásárlási tilalom idején: „ezért jobb a Szovjetunióban, mert ott már hétkor kilenc…”

MSZP-választmány - Összefogással váltanák le a Fideszt

Publikálás dátuma
2016.11.19. 06:02
Közös civil-ellenzéki tiltakozás október 23-án, a Blaha Lujza téren FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Megosztott ellenzék nem tudja a Fidesz-kormányt leváltani, ezért a szocialisták készen állnak az ellenzéki együttműködésről tárgyalni. Az MSZP viszont megkerülhetetlen szereplője a kormányváltásnak - várhatóan erre figyelmeztet majd pártja ma délelőtti országos választmányi ülésén Molnár Gyula. A szocialisták elnöke a Népszavában tegnap megjelent interjújában világossá tette, a jelenlegi hatalom több millió kárvallottjából lehet koalíciót faragni az Orbán-kormány leváltására.

Hogyan képzeli az ellenzéki együttműködést, milyen helyzetben van jelenleg az MSZP? - Molnár Gyula várhatóan erről beszél ma délelőtt pártja országos választmánya előtt. A szocialisták elnöke a Népszavában tegnap megjelent interjújában a demokratikus ellenzéknek azt üzente, "ha van jó politika, van együttműködés is". Ám nem csak a pártokkal. A jelenlegi hatalomnak több millió kárvallotja van, belőlük lehet koalíciót faragni az Orbán-kormány leváltására.

"Mindazokból, akik az állandó politikai háború helyett egy nyugodt, békés, európai országban akarnak élni" - fogalmazott Molnár, aki ma nyilván azt is meghallgatja, hogyan vélekednek az előválasztásról, az ellenzéki együttműködésről, a lehetséges partnerekről a választmány tagjai. Történelmi pillanat, amiért köszönetet kell mondani azoknak a civileknek, akik először lehetővé tették, hogy az ellenzéki pártok egy színpadon mondhassák el, milyen Magyarországot akarnak. Erről még október 23-án beszélt a Blaha Lujza térnél felállított színpadon az MSZP elnöke. Az egybegyűlteket arról biztosította, hogy új együttműködés születik. "Ez a hatalom leváltható, nem kell hozzá más, mint a 106 egyéni körzetben és az országos listákon többséget kell szerezni" - biztatta a jelenlévőket. "A probléma a kormány maga, a megoldás a változás" - közölte, majd azt kérte a jelenlévőktől: "Állítsatok át egy aktívat, győzzetek meg egy passzívat, és akkor meglesz a többség".

A Demokratikus Koalíció elnöke figyelmeztetett, a 2014-es tapasztalatból nem azt kell leszűrni, hogy nem kell együttműködni, csak meg kell tanulni a leckét. "Függetlenül attól, hogy kinek mekkora a támogatottsága, nem tudjuk, hogy végül is kinek van igaza" - fogalmazott akkor Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: "Az asztalhoz kell hívni mindazokat, akik tisztességesek és ugyanazt akarják, mint mi, nem engedhetik meg magunknak a demokraták az önzők világát". Az ellenzéknek önmagában nincs ereje, a messiás pedig nem jön el, ezért a parlamenti választási hátralévő 500 napra együtt kell működni. Ezt már Bokros Lajos hirdette a Blaha Lujza téren, ahová az Együtt és az LMP el sem ment. A MoMa elnöke együttműködésre buzdítva kijelentette: "Csak 500 napot kell kibírnunk együtt", azután - azaz a jelenlegi hatalom menesztését követően - demokratikus választást lehet kiírni. Karácsony Gergely, az ellenzéki egyeztetést kezdeményező Párbeszéd társelnöke megállapodást sürgetett, amely kivezetheti Magyarországot "ebből a rémálomból".

Elölről kell kezdeni a tárgyalásokat az ellenzéki együttműködésről, a kormányváltáshoz egyesíteni kell a változást akarókat - közölte az egyeztetések megkezdése után nem sokkal az MSZP elnöke. Molnár azért szólalt meg az ügyben, mert kiszivárgott, hogy a Liberálisok és a Balpárt - a hírek szerint a DK és a MoMa nyomására - felállt a tárgyalóasztaltól. A szocialisták vezetője közölte, abban érdekeltek, hogy az együttműködés ne szakadjon meg, és "nem vagyunk abban érdekeltek, hogy minden egyes pillanatban kommunikáljuk, hogy ki ült az asztalfőnél és ki mit mondott. Eredményeket fogunk kommunikálni." Hozzátette, ezért szeretnék új alapokról kezdeni az együttműködést.

Az átmeneti zavart okozó fiaskó okán a Párbeszéd két társelnöke partnereit arra szólította fel, tegyék egyértelművé, hogy elkötelezettek az előválasztás mellett. Szabó Tímea és Karácsony Gergely figyelmeztetett, előválasztás nélkül nem lesz rezsimváltás. Az MSZP emlékeztetett, Molnár az elmúlt hónapokban többször kijelentette, 2018-ban csak akkor van érdemi esély a kormányváltásra, ha a demokratikus ellenzéki szavazatok nem oszlanak meg, és a kormánypárti, illetve a jobbikos jelöltek ellen minden választókörzetben egyetlen demokratikus jelölt indul. A szocialisták készen állnak a tárgyalások folytatására, sőt a kör kibővítésére, mert ezt a kormányt megosztott ellenzék nem tudja leváltani. Közölték, a szocialisták készek bármely olyan párttal, szakszervezettel és civil szervezettel együttműködni, amelynek célja a demokrácia, az alkotmányosság, az emberek közti egyenlőség és az igazságosság megteremtése Magyarországon. Azaz a korábbinál jóval szélesebbre tárnák a kaput.

A felszólításra a DK is bejelentette, ha a Párbeszédnek vagy bármely más ellenzéki pártnak az előválasztás a legfontosabb kérdés, akkor hát legyen, a párt ennek nem lesz az akadálya. Bíznak abban, hogy tavaszig lesz megállapodás az ellenzéki pártokkal. Orbánnak és kormányának ugyanis mennie kell.

Vannak azonban olyan demokratikus ellenzéki pártok, amelyek az eddigi megbeszélésekre el sem mentek. Az LMP korábban bejelentette, nem közösködik, önállóan indul 2018-ben. Eközben kiderült, Fodor Gábor, aki szerint az ellenzéki pártoknak az országgal kellene foglalkozniuk ahelyett, hogy egymást árulózzák, feljelenti Bokros Lajost, amiért a Liberálisokat az önkényuralom csatlósának nevezte.

A MoMa elnöke azzal vádolta Fodor pártját, hogy az nem ellenzéki. A Liberálisok elnöke az ATV-ben közölte, szégyenteljes, amit Bokros mondott. Ennek ellenére, ha azt kívánja az ellenzéki siker, hogy működjenek együtt a "gyalázkodó" ellenzéki pártokkal, akkor azt még ezek után is meg fogják tenni - üzente. Nem lesz könnyű: "a Magyar Liberális Párt azért került ki a formálódó együttműködésből, mert lehet, hogy demokratikus, de bizonyosan nem ellenzéki párt. Fodor pártja a Fidesz teremtménye. Születésénél, cseperedésénél nem kisebb személyiség bábáskodott, mint maga Orbán Viktor. A pártot a Fidesz támogatásával pénzelik. A két évvel ezelőtti önkormányzati választásokon a Fidesz hathatós támogatásával nagyon komoly összeg jutott Bodnár Zoltán főpolgármester-jelölt kampányára" - írta a Facebookon Bokros Lajos, miután Fodor feljelentette. Bokros, aki szerint az MLP a 150 éves hagyományokkal bíró magyarországi liberalizmus szégyene.

Készül a baloldali narratíva
Szükség van új baloldali alternatívára, amit az MSZP készít el. A szocialisták ezzel kapcsolatos elképzeléseiről a mai ülésen a pártelnök megnyitóját követően Hiller István választmányi elnök beszél majd. Hiller beszámol a testület mellett működő kabinetek munkájáról is. A választmány ezután zárt ülésen az elnök által vázolt baloldali narratíváról vitázik, majd meghallgatja Tóth Bertalan frakcióvezetőt.

Kicsinyes kormánybosszú

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2016.11.19. 06:01
A szociális ágazat tavaly utcára vonult, de akkor a kormány még nem lépett – messze volt a választás FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Munkaszüneti nap lesz a szociális dolgozók novemberi ünnepe, de szakszervezetük nem örülhet felhőtlenül kérése teljesítésének. A kormány ugyanis cserébe eltörli a sokkal több munkavállalót érintő köztisztviselői szabadnapot. A magasan képzett szociális dolgozók közt sokan nem kapnak majd béremelést, bár a kormány átlagosan 30 százalékkal több fizetést ígér nekik januártól. A szakszervezet nem vonja vissza decemberi sztrájkfelhívását, bár az ágazat régóta működő sztrájkbizottsága szerint nem törvényes a mostani munkabeszüntetés meghirdetése.

Ilyen gyorsan ez a kormány még soha nem reagált egyetlen szakszervezeti követelésre sem, mint ahogy most megtette a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) Szociális Országos Szakmai Tanácsának sztrájkfelhívására válaszolva. A múlt héten meghirdetett kétórás munkabeszüntetést december 5-én, hétfőn délelőtt 9 és 11 óra között akarják megtartani, de a kormány a héten máris annyira egyetértett az elhangzott kívánságokkal, hogy vagy törvénytervezetbe, vagy hivatalos tárgyalásokon elhangzott javaslatokba foglalta azokat. A szociális „érzékenységéről” híres mostani kormányzat megszokott trükközései miatt azonban a szociális szféra munkaszüneti napjával és az átlagosan 30 százalékosnak beharangozott béremeléssel kapcsolatos terveket érdemes alaposabban megvizsgálni.

A korábbi sikeres önkormányzati sztrájkokat szervező, a szociális területen azonban nem túl magas taglétszámmal rendelkező MKKSZ egyik követelése, hogy november 12-e, a szociális munka napja legyen fizetett munkaszüneti nap. Láss csodát: a november 9-én megjelent kérést Lázár János kancelláriaminiszter és Balog Zoltán, a szociális ágazatért is felelős humántárca vezetője november 15-én a parlamentnek benyújtott törvényjavaslattal már teljesítette is. „A Szociális Munka Napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról” szóló szöveg értelmében a személyes gondoskodást nyújtó intézmények és szolgáltatók dolgozói számára a jövő évtől november 12-e munkaszüneti nap lesz. A javaslat a 11 ezer bölcsődei dolgozóra nem vonatkozik, mert ők április 21-én ünneplik a bölcsődék napját. Ez elfogadható magyarázat.

Mielőtt azonban az érintettek örülhetnének, jön a folytatás: a kormány ugyanis ezzel párhuzamosan eltörli a köztisztviselők szabadnapját, amit épp a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete kezdeményezésére ünnepeltek 1997-től minden év július 1-jén. A lépés ugyan várható volt, hiszen az idén május végén elfogadott új köztisztviselői törvényben nem szerepelt munkaszüneti napként a dátum, hivatalosan mégis csak az új javaslatban mondják ki, hogy jövőre már dolgozni kell július 1-jén minden köztisztviselőnek.

Az üzenet tehát egyszerű: ha sokat ugráltok, sztrájkolgattok, megkapjátok, amit akartok, de számoljatok a következményekkel. Nagyságrendekkel több munkavállalót fosztanak meg az évi plusz szabadnaptól, mint ahánynak megadják a lehetőséget. Ráadásul a lázongó szakszervezetet vezető Boros Péterné épp a köztisztviselők napján adta át a kormánynak azt az általuk kidolgozott törvénytervezetet, amely kiterjesztette volna a települési önkormányzatok hivatalnokaira is az állami közigazgatás köztisztviselőinek több lépcsőben megígért 30 százalékos béremelést. Akkor az volt a kormányzati válasz, hogy minden önkormányzat oldja meg a saját dolgozói béremelését. A cinikus hozzáállást most sikerült megtetézni azzal, hogy a munkaszüneti nap kiadásának lehetősége megmaradhat az önkormányzatoknál, ha ki tudják gazdálkodni a fedezetét.

Az MKKSZ mellett a Szociális Ágazati Sztrájkbizottságban évek óta közösen harcoló szakszervezetek is kérik a kormányt, ne vegye el a köztisztviselők ünnepnapját. Más kérdésekben azonban nem azonosulnak feltétel nélkül a most sztrájkot hirdető társszervezettel. Az Autonóm Területi Szakszervezet, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete és a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményükben úgy fogalmaznak, hogy szolidárisak az MKKSZ törekvéseivel és egyetértenek a sztrájkfelhívás céljaival is, de véleményük szerint a meghirdetett sztrájk törvényes feltételei nem biztosítottak, ezért a Sztrájkbizottság az ágazat dolgozóit a meghirdetett sztrájkra nem mozgósítja.

A Népszava kérdésére Migács Tibor, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete (SZMDSZ) elnöke úgy fogalmazott, az MKKSZ nem tagja a Sztrájkbizottságnak, tehát az általuk kiharcolt, sztrájk idejére rögzített még elégséges szolgáltatások ebben az esetben nem érvényesek. Boros Péterné, az MKKSZ vezetője erre a felvetésre egyelőre csak annyit reagált, hogy természetesen minden lépésük törvényes és folytatják a felkészülést a december 5-re meghirdetett sztrájkra.

A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárral, Nyitrai Imrével folytatott csütörtöki bértárgyalás után a Magyar Idők a kormány 15-32 százalékos béremelési ajánlatáról számolt be, ami elvileg kihúzza a talajt a 30 százalékos januári béremelés követelése alól. Ezzel kapcsolatban az MKKSZ hétfőre hirdetett meg sajtótájékoztatót.

A szociális ágazat Sztrájkbizottságba tömörült szervezetei pedig a már említett közleményben azt emelik ki, hogy a kormány bejelentett minimálbér- és garantált bérminimum emelési tervei fordulópontot jelenthetnek a hazai bérek felzárkózásában. Migács Tibor megfogalmazása szerint ugyanakkor „élesen rávilágítanak a jelenlegi, közalkalmazotti bértáblán alapuló rendszer tarthatatlanságára: még több fizetési kategória marad a garantált bérminimum alatt, ami azt jelzi, hogy végletesen leértékelődött a tudás és az évek során megszerzett munkatapasztalat”. Saját számításaik szerint pedig sehogy sem jön ki a kormány által beígért 30 százalékos béremelési mérték: a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős megemelése 14–24 százalékos többletet eredményez, a magasabb végzettségűek körében azonban lesznek kimaradó rétegek is.

A szociális ágazat bérviszonyainak jellemzésére érdemes felidézni az országgyűlési képviselőknek készült egyik nyári tanulmányt, amely arra hívta fel a parlamenti pártok figyelmét, hogy csekély a szociális szféra megbecsülése, az e területen dolgozók az elmúlt években egyre kevesebb figyelemben részesültek. Ez megmutatkozik bérezésük alakulásában is: a KSH adatai szerint 2015-ben az átlagos bruttó kereset Magyarországon 247 746 forint volt, a szociális ellátásban ugyanakkor a kiegészítő pótlékkal együtt is összesen csak átlagosan bruttó 109 802 forintot fizettek ki.

Van még miért harcolni az ágazatban.

A tanárok sem elégedettek
Nyílt levélben fordult a Pedagógusok Szakszervezete a települési önkormányzatokhoz, hogy a fenntartásukban működő óvodákban méltatlanul alacsony mindazok jövedelme, akik nem tartoznak a pedagógus-életpályamodell hatálya alá. Ezért azt kérik, ha az önkormányzatok költségvetése lehetővé teszi, jövőre biztosítsanak többletjuttatást a dolgozóknak. "Nincs ok elégedettségre a pedagógusok és a nevelést-oktatást segítő dolgozók béremelése ügyében" - erről már Mendrey László beszélt pénteken. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint azzal, hogy a pedagógus bértábla alapját nem a mindenkori minimálbérhez kötik, a tanárok 25-30 ezer forinttal kapnak kevesebbet havonta. A humántárca úgy reagált: az életpályaprogram keretében 2013 és 2017 között átlagosan 50 százalékkal emelkedik a tanárok bére, ígéreteik szerint a nem pedagógus végzettségű nevelést-oktatást segítő dolgozók bérrendezése is megkezdődik.