Kétszer is nyert az "új Közgép"

Publikálás dátuma
2016.11.16. 21:23
Félbemaradt munkálatok az M4-esen. FOTÓ: Népszava
Kihirdették a közbeszerzés eredményeit az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt és Kondoros közötti, 62 kilométeres szakaszának építésére. 

A három ütemből kettőn a kormánykörökhöz közel álló, és emiatt az új Közgépként is emlegetett Duna Aszfalt vezette konzorcium nyert - írta az Index.hu. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közleménye szerint Duna Aszfalt és a Hódút Kft. konzorciuma a Tiszakürt-Kunszentmárton közötti szakaszt 56,6 milliárdból, a Csabacsűd-Kondoros közti ütemet 45,2 milliárdból építheti meg. A Duna Aszfaltot általában Mészáros Lőrinc köreihez szokták sorolni, mert a Duna Aszfalt egyik tulajdonosa a felcsúti polgármester barátjaként ismert. A két Duna Aszfalt-szakasz közé az EuroAszfalt, a Swietelsky, a Soltút Kft. és az A-Híd négyese férkőzött be. Az ő konzorciumuk viheti el a legkisebb szeletet a beruházásból, a Kunszentmárton-Csabacsűd közti 43,98 milliárdos szakaszt. A kivitelezési munkálatok 2017 elején kezdődnek. 

Szerző

Fordulóponthoz ér a Quaestor-botrány

Publikálás dátuma
2016.11.16. 17:22

Az Alkotmánybíróság (Ab) jövő hétfőn kezdi tárgyalni a Quaestor csődjéhez kapcsolódó kárrendezési törvény ellen benyújtott több mint félszáz alkotmányjogi panaszt - olvasható az Ab honlapján.

A tavaly márciusban kipattant Quaestor-botrány nyomán nem sokkal később született törvény a kárrendezésről, ennek egyes elemeit az Ab tavaly novemberben alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. A Befektető-védelmi Alapból (Beva) tavaly kifizették a fiktív kötvényeket vásárló mintegy 32 ezer Quaestor-károsult túlnyomó többségének járó, legfeljebb 6 millió forintos kártalanítási összeget. Az Ab novemberi döntése a 6 millión felüli - összességében százmilliárdos nagyságrendű - kifizetéseket érintette.

Az Ab akkor a többi között azt kifogásolta, hogy az első Quaestor-törvényben diszkriminatívan határozták meg a kárrendezésre jogosultak körét, a kárrendezésbe bevont befektetési szolgáltatók esetében aránytalan tulajdonkorlátozást tettek lehetővé és a felkészülési idő sem volt elegendő. Az egy évvel ezelőtti Ab-döntés ugyanakkor kimondta azt is, hogy a kárrendezés önmagában nem alaptörvény-ellenes, a jogalkotónak van lehetősége alkotmányos szempontoknak megfelelő szabályozást alkotni a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének körültekintő mérlegelésével.

Ezek után megszületett a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló, idén január 1-jén életbe lépett újabb törvény a károsultak helyzetének rendezésére. Az e törvény ellen benyújtott több mint félszáz alkotmányjogi panasz tárgyalását kezdi meg jövő hétfőn az Ab.

Az indítványok Ab honlapján olvasható rövid összegzése szerint az érintettek elsősorban a diszkrimináció tilalmának, a tulajdonhoz való jognak, a jogbiztonságnak és a tisztességes eljáráshoz való jognak a sérelme miatt kérték a törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését, de a beadványokban felvetődött az is, hogy az új szabályozás számottevően csökkentette a kártalanítás mértékét a korábbi Quaestor-törvényhez képest.

Az egyik indítványozó szerint például a törvény számára hátrányos megkülönböztetést jelent a kisebb, hárommillió forint alatti követeléssel rendelkező károsultakkal szemben, továbbá visszamenőleg vonják el a tulajdonát - a számláin 2008. január 1-je után jóváírt és kötvények vásárlására fordított hozamokat -, ami szintén hátrányos megkülönböztetést eredményez. Továbbá a kifogásolt törvény a normavilágosság követelményét is sérti egyes indítványok szerint.

Bitskey Botond, az Ab főtitkára egyelőre nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy még idén születhet-e döntés a Questor-üggyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványokról.

Szerző

Magyarország hátrányból még az élre is törhet

Publikálás dátuma
2016.11.16. 15:53

Az elmúlt 10 év legkiemelkedőbb eredményét prognosztizálhatjuk az ingatlanfejlesztésben a 2016-os adatok és a 2017-es tervek ismeretében. A volumennövekedés több mint háromszoros az előző két évhez képest, ugyanis több mint 1 millió négyzetméternyi ingatlan felépítésre számítanak az ágazat legnagyobb vállalatait összefogó Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) tagjai. Az összes projekt beruházási értéke meghaladja az 1,75 milliárd eurót, azaz az 560 milliárd forintot. Megfordult a krízis uralta ciklus, lezárult a „hét szűk esztendő”, szárnyra kapott az ingatlanfejlesztés, felfelé ívelő piaci ciklus vette kezdetét. Magyarország nemcsak visszakerült Közép-Kelet Európa befektetési térképére, de még élre is törhet.

1,75 milliárd eurós beruházásra és 1 millió négyzetméternyi iroda, raktár, üzem és lakóépület felépítésére számít 2016-2017-ben az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), amely az ágazat legnagyobb vállalatait fogja össze – jelentette be Takács Ernő, az IFK elnöke.

„2014-ben háromévi folyamatos visszaesés után először volt realizálható növekedés az ingatlanfejlesztésben Magyarországon, de akkor a 2004-es szintet is alig haladta meg a piac” – emlékeztetett Takács Ernő. Az IFK elnöke elmondta: „2014-ben még 139 millió eurós fejlesztésbe, 71 ezer négyzetméter munkálataiba vágtak bele az IFK-tagok, vagyis még nagyon messze volt a 2008-ban mért 1,31 milliárd eurós csúcsteljesítmény. A tavalyi év végén megkezdődött, idén realizált fellendülés hatalmas. Ekkora fejlődés az ingatlanfejlesztési ágazatban az elmúlt tíz esztendőben nem volt tapasztalható. Az adatokból kitűnik, hogy az ingatlanfejlesztés ismét egyre jelentősebb nemzetgazdasági tényező, amely komoly növekedési potenciállal rendelkezik.” 

A krízis 2009-től 2015 első feléig uralta az ingatlanfejlesztői piacot, a jogerős építői engedéllyel rendelkező projekteket kereslet és finanszírozás hiányában elhalasztották. 2015 második felében indult meg az élénkülés, a fejlesztők kezdték elővenni a korábban előkészített projekteket, sőt újakba is belefogtak.

„A fellendülés oka az új lakás ÁFA csökkentés, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), illetve a költségvetés stabilitása” – magyarázta az IFK elnöke. „A költségvetési hiányt évek óta sikerül stabilan 3 százalék alatt tartani, az infláció csökkent, minimális szinten stabilizálódott, a lakossági fogyasztás nőtt, javult a makrogazdasági környezet. 2016-ban a hitelminősítők a bóvliból visszaemelték Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába, javult az ország megítélése, az ingatlanfejlesztők pedig újra beindultak. A CSOK-kal új vásárlói réteg jelenhetett meg a lakáspiacon, az új lakás ÁFA miatt pedig megéri lakó projektekbe kezdeni. További lendületet adott az ingatlanfejlesztésben, hogy a lakossági megtakarításokra a bankok által fizetett betéti kamatok és a jegybanki alapkamat is nagyon alacsony, az állampapír hozamok is leestek, így akinek volt megtakarítása, az az ingatlanpiac felé fordult. Az ingatlanérték emelkedése és az ingatlan hozama is kecsegtető, ezért a befektetői tőke elkezdett átáramolni az ingatlanpiacra” – összegezte a folyamatokat az IFK elnöke.

Multiplikatív hatás kezdődik el

A 2016-os, 2017-es IFK tagok által vállalt 1 millió négyzetméternyi, 1,75 milliárd Euro értékű fejlesztések 41 százaléka iroda, 34 százaléka lakás, 16 százaléka retail (kereskedelmi), 8 százaléka ipari, logisztikai, 1 százaléka pedig szálloda-fejlesztés. Az IFK tagvállalatainak – a legnagyobb, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságok – fejlesztéseit összesítő adatok a teljes magyar ingatlanpiac egy szeletet mutatják be, ugyanakkor reprezentatívnak tekinthetőek.  

Az IFK elnöke szerint 2016-ban multiplikatív hatás vette kezdetét, aminek köszönhetőn nagy ugrások történhetnek az ingatlanfejlesztői piacon. „Egy-egy ilyen fejlődő időszakban optimizmussal tekintünk a jövőbe, a jelenlegi információk alapján, amennyiben makrogazdasági és egyéb szinten nem várható lényegi változás, ez a kedvező ütemű fejlődés még fokozódni fog. A növekedés még kedvezőbb lesz, ha a fiskális politika nem változik Magyarországon, akkor mondhatjuk, hogy ez még csak a kezdet.”

Nemzetközi szinten is élre törhetünk

A nemzetközi piacon a befektetőkért Lengyelországgal, Csehországgal, és Szlovákiával harcolunk, fontos, hogy a piaci versenyben milyen hozamot tudunk kínálni, és milyen beszállási árakat. Lengyelország a német befektetői alapok által generált komoly erősödés következtében át is sorolta magát a fejlett ingatlanpiac részévé, a válság ellenére produkált volumenbővüléssel. Ott azonban az IFK elnök szerint már német viszonylatban is nagyon elszálltak az ingatlan árak, kisebb hozamot és profitot tudnak realizálni, ezért Magyarország és elsősorban a Budapesti régió hátránya csökkent. „Reményeink szerint le fogjuk dolgozni a válság időszakában felhalmozott hátrányunkat a nemzetközi versenytársainkkal szemben. A prognózisunk szerint a 2016-ban megvalósított és a 2017-ben indított projektek alapján gyakorlatilag még az élre is törhetünk a közép kelet-európai ingatlanpiacon” – emelte ki az IFK elnöke.

Takács Ernő úgy látja: az új lakás ÁFA csökkentés, a CSOK és a költségvetés stabilitása miatt kapott ekkora lendületet a piac. Az IFK elnöke kiemelte: nemzetgazdasági szempontból fontos lépés volt az újépítésű lakások értékesítését terhelő ÁFA mértékének csökkentése, amely azonban csak határozott időre, 2019-ig szól. Az intézkedés makrogazdaságra és a piacra gyakorolt kedvező hatását tekintve az IFK tagok szerint érdemes megfontolni annak meghosszabbítását.

Szerző