Előfizetés

Vizes vihar

Hosszú Katinka ismét nekiment Gyárfás Tamásnak, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnökének, kifogásolta, hogy a sportvezető békésnek nevezte a köztük lévő, korábban rendkívül feszült viszonyt. A MÚSZ reagált, egy kisebb szakdolgozattal felérő terjedelmű közleményben próbálta védeni a saját igazát, szót ejtve a videóelemző rendszerről, melyet az úszónő követelt, de miután megkapta, a MÚSZ szerint egyszer sem használta. Minden bizonnyal Hosszú Katinka csapata már elemzi a szövetségi közleményt, és készül az újabb válasszal, amit nyilván a MÚSZ sem hagy válasz nélkül.

Hogy kinek van igaza, ezt lehetetlen eldönteni. Mindenkinek és senkinek. Mindkét oldal azt állítja, hogy számára a sportág érdekei a legfontosabbak. Ez egész biztosan nem igaz. A szemben álló feleknek a saját vélt, vagy valós igazuk védelme a legfontosabb. Hosszú Katinka (és háttércsapata) háborúzik a szövetséggel, de elsősorban Gyárfás Tamással.

Ha a sportág érdekei lennének fontosak, akkor a szemben állók már régen leültek volna egy asztalhoz és tisztázzák a félreértéseket, a nézetkülönbségeket.

Jövő nyáron vizes világbajnokságot rendez Budapest, másfél hónappal később a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) dönt a 2024-es nyári olimpia és paralimpia helyszínéről. A vizes világbajnokság sikeres lebonyolítása nemzeti érdek, ha tényleg komolyan gondolja bárki is, hogy Budapest meg akarja rendezni a nyári játékokat, és nem kizárólag hatalmas összegeket akar kivenni ebből a projektből.

A sikeres kandidálásnak minden egyéni érdek, sérelem felett kellene állnia. Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok, eredményei lenyűgözőek, igazi profi. Berki Krisztián (az olimpiai bajnok tornász), Szilágyi Áron, kétszeres olimpiai aranyérmes vívó - a névsor még sokáig folytatható – eredményei szintén lenyűgözőek, ők is igazi profik, olimpiai bajnokok, de közvetlenségük, szerénységük miatt szimpatikusak is.

Az amerikai szemlélet – amivel az úszónő rendkívüli profitorientáltságát magyarázzák – kínosan ügyel a brand eladása mellett annak megítélésére is. Az úszónőnél ez utóbbi szempont mintha háttérbe szorulna.

Mellesleg tegnap volt sajtótájékoztató (elvileg) a rövidpályás vb-ről…

Elfogadták a bolgár kormányfő lemondását

A bolgár parlament tegnap elfogadta Bojko Boriszov miniszterelnök lemondását. Az Európai Unió legszegényebb országa ezzel súlyos belpolitikai válságba került. 

A kormányfő azt követően jelentette be távozását, hogy az általa „Bulgária anyjának” aposztrofált Cecka Cacseva nem nyerte meg az elnökválasztás múlt vasárnap megrendezett második fordulóját, s vereséget szenvedett a volt tábornok Rumen Radevvel szemben.

A szófiai parlamentben tegnap megrendezett voksoláson 218 képviselő fogadta el a kormányfő lemondását a 240 tagú parlamentben, s egyetlen képviselő sem szavazott ez ellen. Roszen Plevneliev elnök három pártot kérhet fel arra, hogy próbáljanak új, működőképes kabinetet felállítani, ám mind Boriszov pártja, a GERB, mind pedig a szocialisták jelezték, hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel.

Ez pedig azt jelenti, hogy előrehozott választást rendeznek majd Bulgáriában, amelyre márciusban vagy áprilisban kerülhet sor. Boriszov parlamenti beszédében elmondta, amikor átvették 2014-ben a kormányrudat, „borzalmas állapotban” volt az ország, ezért már akkor tudta, hogy nem tölti ki a kormány négyéves mandátumát. (Azért az akkori áldatlan állapotokban neki is lehetett némi szerepe, hiszen 2009-2013 között már kormányfőként szolgált.)

Kapcsolódó
Megbukott a bolgár kormányfő

Oroszország nemet mondott az ICC-re

Oroszország bejelentette, nem tekinti tovább magát a Római Statútum aláírójának. E szerződés hívta életre 2002. július 1-től a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC). A moszkvai külügyminisztérium bejelentése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök döntésére határoztak így.

Az ezzel kapcsolatos döntést továbbították Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak. Moszkva azzal indokolta a határozatot, hogy az ICC nem tudta teljesíteni küldetését. A külügyminisztérium közleménye szerint a bíróság nem járult hozzá a nemzetközi konfliktusok megoldásához.

Oroszország 2000-ben írta alá a Római Statútumot, a szerződést azonban nem ratifikálta. A világ nagyobb államai közül az Egyesült Államok, Kína, India, valamint Izrael sem tagja a bíróság rendszerének. Az Egyesült Államok és Izrael szintén aláírták a dokumentumot, de nem ratifikálták, mert attól tartottak, hogy katonáival szemben is eljárást indíthatnak.

A Nemzetközi Büntetőbíróság 2002-ben alakult állandó bíróság, amely népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével vádolt személyek ügyeivel foglalkozik. A Bíróság székhelye Hágában található, ugyanakkor tárgyalásait bárhol folytathatja.

Egy sor afrikai ország mondta fel az együttműködést az elmúlt hetekben az ICC-vel, elfogultsággal vádolva a taláros testületet. Eddig ugyanis négy eljárást kezdeményezett, s mindegyik afrikai államot (Ugandát, a Kongói Demokratikus Köztársaságot, a Közép-afrikai Köztársaságot és Szudánt) érintette.

A kilépési hullám ellenére az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Zeid Raad al-Husszein úgy vélte, hogy a bíróságnak nincs alternatívája. Egyben óva intette az afrikai országokat a további kilépésektől. „Legyenek tekintettek az áldozatokra” – figyelmeztetett. Oroszország előzőleg az ICC-ben igyekezett minden olyan kezdeményezést megakadályozni, amely a szíriai polgárháborúban történt vérengzések kivizsgálására irányult.