Előfizetés

Sebestyén Balázs "nem tartja kizártnak", hogy a Vajna-rádiónál folytatja

Publikálás dátuma
2016.11.16. 12:21
Forrás: Sebestyén Balázs official/Facebook
Mivel nincs más rádió ez egy nagyon elgondolkodtató alternatíva, elkezdik a tárgyalásokat, és ha megtarthatják a szólásszabadságukat, akár meg is egyezhetnek. A ma reggeli, utolsó Morning Show adása után Sebestyén Balázs a 24.hu-nak elmondta: nem tartja kizártnak, hogy Andy Vajna házirádiójánál a Rádió 1-nél folytatják.

Mint a portál emlékeztet, a reggeli műsor körül tegnap tört ki a botrány, amikor a rádió közleményt adott ki, melyben bejelentették, hogy a keddi volt az utolsó Morning Show, mert Sebestyén Balázs mostantól inkább televíziós karrierére koncentrál, amit ők elfogadnak. A műsorvezető ezt szinte azonnal cáfolta egy Facebookra posztolt videóban, hazugságnak nevezve a közleményben leírtakat. Nem sokkal később újabb bejelentés érkezett: Balázsék mégis adásba kerülhetnek szerdán. A mai, utolsó adás előtt Sebestyén Balázs újságírók gyűrűjében beszélt a kedd délutáni-esti furcsa történésekről, erről készült videót itt láthatja.

TEK- megfigyelés - Adatokat kér a belügyminisztertől az EKINT

Idén januárban döntött egy 2012-es ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága: az Eötvös Károly Intézet két munkatársa kifogásolta, hogy a magyar törvények szerint a TEK bírói engedély nélküli is végezhet titkos megfigyelést. Az Alkotmánybíróság előzőleg elutasította a panaszukat, Strasbourgban azonban 4000 euró kártérítést ítéltek meg. A magyar parlamentnek a döntés értelmében törvényt kell módosítania. Mint az alább közölt levélből is kiderül, noha novembert írunk, a minisztérium még dolgozik a törvény tervezetén.

Idén júniusban megírtuk, hogy végleges győzelmet aratott az Emberi Jogok Európai Bíróságán a magánszféra ügye: a Bíróság elutasította a magyar állam fellebbezését a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben. Az Eötvös Károly Intézet az ítélet kikényszerítéséig nem áll le, küzd a magyar állampolgárok minél zavartalanabb magánéletéért - írták akkor a közleményben. Az intézet korábbi munkatársai, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel korábban azért fordultak a bírósághoz, mert kifogásolták, hogy a TEK bírói engedély nélkül is végezhet titkos megfigyeléseket. A bíróság a panasz kivizsgálása közben egy pontban találta aggályosnak a terrorelhárító szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozó magyar szabályozást, amely a bírói fórum szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló cikkét. A törvényszék hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie.

Miután a "kutyaugatás" ellenére "karaván igen lassan halad", az Eötvös Károly Intézet most közérdekű adatigényléssel fordult a belügyminiszterhez.

A levél teljes terjedelemben, szöveghűen (pirossal kiemelés a szerk.-től) 

  Tisztelt Miniszter Úr!

2016. október 17-én kelt levelében foglalt tájékoztatását köszönettel megkaptam. Ebben tudomásomra hozza, hogy a minisztérium dolgozik a törvény tervezetén. A tervezet létezésének tudatában ezúton kérem, hogy a dokumentumot, mint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatot részemre kiadni szíveskedjen. Adatigénylésem az Infotv. 26. § (1), a 28. § (1) és a 29. § (1) bekezdésein alapul, kérem, hogy ennek megfelelően a közérdekű adatokra vonatkozó megkeresési igénynek 15 napon belül tegyen eleget.
Válaszában Ön az előkészítés alatt álló tervezetet döntés megalapozását szolgáló adatnak minősítette, és egyúttal kijelentette, hogy a tervezet ebből az okból az Infotv. 27. § (5) bekezdésében foglaltak alapján nem nyilvános.
Ezzel kapcsolatban engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy az Infotv. levelében idézett rendelkezése nem tartalmaz olyan, a nyilvánosság kizárására vonatkozó előírást, amely Önt kötné. Az Infotv. 27. § (5) bekezdése értelmében ugyanis az adatot kezelő szerv vezetője valamennyi döntés-előkészítő adat vonatkozásában engedélyezheti – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az adatok megismerését.
Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a döntéselőkészítő adatok eltitkolásának kérdésével, több esetben helyt adva a közérdekű adatok kiadását kérő indítványozók alkotmányjogi panaszának. Az ennek nyomán kialakult gyakorlat egyértelműen alátámasztja, hogy egy adat döntéselőkészítő jellegének megállapításához nem elég egy magában álló, érvelés nélküli törvényi hivatkozás.
A testület a döntéselőkészítő adatok korlátozott hozzáférhetőségét a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjog korlátozásaként értékeli, melynek ebből következően meg kell felelnie az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt, az alapjogok korlátozására vonatkozó általános követelményrendszernek. A döntéselőkészítő adat kiadása tehát csak akkor tagadható meg, ha az más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében történik, a korlátozás feltétlenül szükséges, és arányban áll az elérni kívánt céllal. Önmagában a döntéselőkészítő jelleg nem vonja maga után a közérdekű adat nyilvánosságtól való kötelező elzárását, mivel az adatkezelő szerv vezetőjének mérlegelésétől függ, hogy az adat megismerésére irányuló igényt elutasítja, vagy annak helyt ad.
Amennyiben viszont az adatkezelő szerv vezetője a közérdekű adat kiadásának megtagadása mellett dönt, azt az Alaptörvényből levezethető, valamint a törvényben meghatározott szempontoknak megfelelően indokolni köteles (5/2014. (II. 14.) AB határozat [39] [42]). Tehát a döntéselőkészítő adatok nyilvánosságának korlátozása lehetséges ugyan, de nem diszkrecionális jelleggel, hanem e kritériumrendszer alapján, a feltételek igazolása mellett (5/2014. (II. 14.) AB határozat [39] [42]). Mindennek abból a szempontból van különös jelentősége, hogy a megadott szempontok érvényesülését az adatok kiadásának megtagadása esetén a bíróság felülvizsgálhatja. Szó szerint idézve az Alkotmánybíróság álláspontját: „A közérdekű adatok megismeréséhez való jog súlyos sérelmét eredményezi tehát, ha az adatkezelő a nyilvánosság korlátozásakor pusztán arra hivatkozik, hogy az adat döntést megalapozó adat, de ennek igazolását mellőzi; ezzel ugyanis kiüresíthetővé válik a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog.” (5/2014. (II. 14.) AB határozat [43])
Arra nézve, hogy mindez mit jelent a konkrét esetben, az Alkotmánybíróság szintén iránymutatást ad, amikor rögzíti, hogy „[a] közfeladatot ellátó szervek és személyek kényelmi szempontjai nem élvezhetnek elsőbbséget egy alapvető joggal szemben” [12/2004. (IV. 7.) AB határozat, ABH 2004, 217, 228.]. A korlátozás alkotmányosságához kell tehát egy olyan alapjog vagy alkotmányos érték, melyet a korlátozás az egyszerű adminisztratív szempontokon túl óvni törekszik. Másképpen fogalmazva elkerülhetetlen, hogy az adat titokban tartásához fűződő közérdek nagyobb súllyal essen latba, mint az adat nyilvánosságra hozatalának közérdeke.
A miniszteri engedély alapján elrendelhető titkos megfigyelés esetében egy olyan ügyről van szó, amely potenciálisan az ország valamennyi polgárát érintheti. A most kialakuló új, az alkotmányos szabadságot helyreállító szabályozás tehát nyilvánvaló közérdek, az erről szóló, most formálódó szabályozás minél szélesebb körű megvitatása, lehetőleg a kezdetektől úgyszintén az. Ezt a közérdeket kell tehát a mostani helyzetben a kormánytisztviselői munka zavartalanságához fűződő érdekkel összemérni.
Akárhogyan is döntsön a most benyújtott adatigénylés sorsáról, mint ahogyan arról kétséget kizárólag tudomása van, a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény kötelező társadalmi egyeztetést ír elő a miniszterek által előkészített jogszabály-tervezetekre nézve.
Ennek az előírásnak fokozott súlyt ad, hogy ebben a mostani esetben éppen egy civil szervezet, az Eötvös Károly Intézet kellett ahhoz, hogy fény derüljön a magyar állam európai minimumsztenderdeket sértő titkos megfigyelési gyakorlatára.
A társadalmi egyeztetésről szóló törvény előírásai szerint a tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse [10. § (1) bek.]. Figyelembe véve a készülő tervezet társadalmi jelentőségét, az egyeztetés több hétig tartó lefolytatása indokolt.
Fontos továbbá megjegyezni, hogy a törvény akként rendelkezik, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz [11. § (1) bek.] – ezzel kapcsolatban a Belügyminisztérium kormányzati portálján egyéb tervezetek kapcsán is akadnak hiányosságok.
A tervezet szakmai színvonalának növelése és a megalkotandó szabályozás legitimitásának biztosítása érdekében a társadalmi vita elengedhetetlen fontosságú. Ha ezekkel a célokkal Ön is egyetért, kérem, tegye nyilvánossá a tervezetet.
Üdvözlettel:
Majtényi László
Az Eötvös Károly Intézet elnöke
2016. november 16.

TEK- megfigyelés - Adatokat kér a belügyminisztertől az EKINT

Idén januárban döntött egy 2012-es ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága: az Eötvös Károly Intézet két munkatársa kifogásolta, hogy a magyar törvények szerint a TEK bírói engedély nélküli is végezhet titkos megfigyelést. Az Alkotmánybíróság előzőleg elutasította a panaszukat, Strasbourgban azonban 4000 euró kártérítést ítéltek meg. A magyar parlamentnek a döntés értelmében törvényt kell módosítania. Mint az alább közölt levélből is kiderül, noha novembert írunk, a minisztérium még dolgozik a törvény tervezetén.

Idén júniusban megírtuk, hogy végleges győzelmet aratott az Emberi Jogok Európai Bíróságán a magánszféra ügye: a Bíróság elutasította a magyar állam fellebbezését a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben. Az Eötvös Károly Intézet az ítélet kikényszerítéséig nem áll le, küzd a magyar állampolgárok minél zavartalanabb magánéletéért - írták akkor a közleményben. Az intézet korábbi munkatársai, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel korábban azért fordultak a bírósághoz, mert kifogásolták, hogy a TEK bírói engedély nélkül is végezhet titkos megfigyeléseket. A bíróság a panasz kivizsgálása közben egy pontban találta aggályosnak a terrorelhárító szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozó magyar szabályozást, amely a bírói fórum szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló cikkét. A törvényszék hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie.

Miután a "kutyaugatás" ellenére "karaván igen lassan halad", az Eötvös Károly Intézet most közérdekű adatigényléssel fordult a belügyminiszterhez.

A levél teljes terjedelemben, szöveghűen (pirossal kiemelés a szerk.-től) 

  Tisztelt Miniszter Úr!

2016. október 17-én kelt levelében foglalt tájékoztatását köszönettel megkaptam. Ebben tudomásomra hozza, hogy a minisztérium dolgozik a törvény tervezetén. A tervezet létezésének tudatában ezúton kérem, hogy a dokumentumot, mint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatot részemre kiadni szíveskedjen. Adatigénylésem az Infotv. 26. § (1), a 28. § (1) és a 29. § (1) bekezdésein alapul, kérem, hogy ennek megfelelően a közérdekű adatokra vonatkozó megkeresési igénynek 15 napon belül tegyen eleget.
Válaszában Ön az előkészítés alatt álló tervezetet döntés megalapozását szolgáló adatnak minősítette, és egyúttal kijelentette, hogy a tervezet ebből az okból az Infotv. 27. § (5) bekezdésében foglaltak alapján nem nyilvános.
Ezzel kapcsolatban engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy az Infotv. levelében idézett rendelkezése nem tartalmaz olyan, a nyilvánosság kizárására vonatkozó előírást, amely Önt kötné. Az Infotv. 27. § (5) bekezdése értelmében ugyanis az adatot kezelő szerv vezetője valamennyi döntés-előkészítő adat vonatkozásában engedélyezheti – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az adatok megismerését.
Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a döntéselőkészítő adatok eltitkolásának kérdésével, több esetben helyt adva a közérdekű adatok kiadását kérő indítványozók alkotmányjogi panaszának. Az ennek nyomán kialakult gyakorlat egyértelműen alátámasztja, hogy egy adat döntéselőkészítő jellegének megállapításához nem elég egy magában álló, érvelés nélküli törvényi hivatkozás.
A testület a döntéselőkészítő adatok korlátozott hozzáférhetőségét a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjog korlátozásaként értékeli, melynek ebből következően meg kell felelnie az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglalt, az alapjogok korlátozására vonatkozó általános követelményrendszernek. A döntéselőkészítő adat kiadása tehát csak akkor tagadható meg, ha az más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében történik, a korlátozás feltétlenül szükséges, és arányban áll az elérni kívánt céllal. Önmagában a döntéselőkészítő jelleg nem vonja maga után a közérdekű adat nyilvánosságtól való kötelező elzárását, mivel az adatkezelő szerv vezetőjének mérlegelésétől függ, hogy az adat megismerésére irányuló igényt elutasítja, vagy annak helyt ad.
Amennyiben viszont az adatkezelő szerv vezetője a közérdekű adat kiadásának megtagadása mellett dönt, azt az Alaptörvényből levezethető, valamint a törvényben meghatározott szempontoknak megfelelően indokolni köteles (5/2014. (II. 14.) AB határozat [39] [42]). Tehát a döntéselőkészítő adatok nyilvánosságának korlátozása lehetséges ugyan, de nem diszkrecionális jelleggel, hanem e kritériumrendszer alapján, a feltételek igazolása mellett (5/2014. (II. 14.) AB határozat [39] [42]). Mindennek abból a szempontból van különös jelentősége, hogy a megadott szempontok érvényesülését az adatok kiadásának megtagadása esetén a bíróság felülvizsgálhatja. Szó szerint idézve az Alkotmánybíróság álláspontját: „A közérdekű adatok megismeréséhez való jog súlyos sérelmét eredményezi tehát, ha az adatkezelő a nyilvánosság korlátozásakor pusztán arra hivatkozik, hogy az adat döntést megalapozó adat, de ennek igazolását mellőzi; ezzel ugyanis kiüresíthetővé válik a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog.” (5/2014. (II. 14.) AB határozat [43])
Arra nézve, hogy mindez mit jelent a konkrét esetben, az Alkotmánybíróság szintén iránymutatást ad, amikor rögzíti, hogy „[a] közfeladatot ellátó szervek és személyek kényelmi szempontjai nem élvezhetnek elsőbbséget egy alapvető joggal szemben” [12/2004. (IV. 7.) AB határozat, ABH 2004, 217, 228.]. A korlátozás alkotmányosságához kell tehát egy olyan alapjog vagy alkotmányos érték, melyet a korlátozás az egyszerű adminisztratív szempontokon túl óvni törekszik. Másképpen fogalmazva elkerülhetetlen, hogy az adat titokban tartásához fűződő közérdek nagyobb súllyal essen latba, mint az adat nyilvánosságra hozatalának közérdeke.
A miniszteri engedély alapján elrendelhető titkos megfigyelés esetében egy olyan ügyről van szó, amely potenciálisan az ország valamennyi polgárát érintheti. A most kialakuló új, az alkotmányos szabadságot helyreállító szabályozás tehát nyilvánvaló közérdek, az erről szóló, most formálódó szabályozás minél szélesebb körű megvitatása, lehetőleg a kezdetektől úgyszintén az. Ezt a közérdeket kell tehát a mostani helyzetben a kormánytisztviselői munka zavartalanságához fűződő érdekkel összemérni.
Akárhogyan is döntsön a most benyújtott adatigénylés sorsáról, mint ahogyan arról kétséget kizárólag tudomása van, a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény kötelező társadalmi egyeztetést ír elő a miniszterek által előkészített jogszabály-tervezetekre nézve.
Ennek az előírásnak fokozott súlyt ad, hogy ebben a mostani esetben éppen egy civil szervezet, az Eötvös Károly Intézet kellett ahhoz, hogy fény derüljön a magyar állam európai minimumsztenderdeket sértő titkos megfigyelési gyakorlatára.
A társadalmi egyeztetésről szóló törvény előírásai szerint a tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse [10. § (1) bek.]. Figyelembe véve a készülő tervezet társadalmi jelentőségét, az egyeztetés több hétig tartó lefolytatása indokolt.
Fontos továbbá megjegyezni, hogy a törvény akként rendelkezik, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz [11. § (1) bek.] – ezzel kapcsolatban a Belügyminisztérium kormányzati portálján egyéb tervezetek kapcsán is akadnak hiányosságok.
A tervezet szakmai színvonalának növelése és a megalkotandó szabályozás legitimitásának biztosítása érdekében a társadalmi vita elengedhetetlen fontosságú. Ha ezekkel a célokkal Ön is egyetért, kérem, tegye nyilvánossá a tervezetet.
Üdvözlettel:
Majtényi László
Az Eötvös Károly Intézet elnöke
2016. november 16.