A badacsonyiak szerint nem csak náluk van szőlőbetegség

Badacsonytomaj önkormányzata, a Badacsony-hegy körüli szőlészeti-borászati szakmai szervezetek, valamint az ágazat vállalkozói csúsztatásnak és félreértelmezhetőnek tartják a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Badacsony-hegy zárlatának elrendeléséről szóló közleményét.

A zárlatot a szőlő aranyszínű sárgaság betegség miatt rendelte el a Nébih kedden Badacsony-hegy teljes területére, miután már korábban is volt itt helyi jellegű fertőzés, és az idei minták alapján újabb gócokat azonosítottak. "A térség szőlészetének-borászatának, turizmusának fejlődésére káros hatású és ebben a formában valótlan a nyilatkozat, ezért azt visszautasítjuk!" - áll a badacsonyiak közleményében.

A közleményben hangsúlyozzák, a vélhetően őshonos betegség az egész országban károsítja a szőlőültetvényeket, az nem kizárólag a Badacsonyi Borvidék problémája.

A betegség a helyiek szerint jó ideje ismert, a szőlész szakma eddig is szorosan együttműködött a Nébih-hel a leküzdéséért. Hangsúlyozzák, hogy a védekezést nehezíti az ültetvények tagoltsága, továbbá a zömmel nem magánkézben lévő, elhanyagolt területeken fellelhető fertőzési gócok, amelyek nem feltétlenül szőlő művelési ágú területek. A hatékony védekezést nehezíti a központi intézkedések hiánya is, például a fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni állami védekezés elégtelensége - áll a közleményben. Kiemelik azt is, hogy a betegség kizárólag a szőlő, mint növény betegsége, így semmilyen hatással nincs a belőle készülő borra.

A Badacsonytomaj Város Önkormányzata, a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a Badacsony Borvidéki Borút Egyesület, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Badacsony CÉH Turisztikai Egyesület által jegyzett közlemény szerint kellő pontosítás és hiteles tájékoztatás hiányában a Nébih túlzó és félreérthető közleménye alaptalanul ronthatja a badacsonyi borok megítélését.

A Nébih közleménye szerint: mivel a betegséget (Flavescence dorée, FD) okozó fitoplazma elleni védekezésre nincs megfelelő növényvédőszer, ezért a betegség tüneteit mutató tőkéket ki kell venni és meg kell semmisíteni.

A betegség terjedése nagymértékben csökkenthető a fő okozója, az amerikai szőlőkabóca elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel, ami a fertőzött területen, és az azt 3 kilométer szélességben körülvevő biztonsági zónában kötelező - hívta fel a figyelmet a Nébih.

A további esetleges fertőzési gócok felkutatása érdekében a hatóság 2017-ben növeli a megfigyelt szőlőterületek nagyságát, a mintavételek és a laboratóriumi vizsgálatok számát. Emellett a Nébih folytatja a fitoplazmát terjesztő kabóca jelenlétének és terjedésének előrejelzését, a védekezési felhívások közzétételét.

A hatályos rendelet alapján a szőlőkabóca elleni növényvédőszeres védekezésekhez állami támogatás igényelhető. Hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerű gazdálkodást folytató termelők kártalanításra jogosultak - közölte a Nébih.

Szerző

Hetedszer bírságolják meg a Magyar Telekomot ugyanazért

Tizenötmillió forintos bírsággal sújtotta és az eszközvisszavételi gyakorlat kifogásolt elemeinek megszüntetésére kötelezte a Magyar Telekomot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) - áll az NMHH közleményben.

Nemcsak pénzt, de időt, fáradságot is spórolhatnak a Telekom előfizetői az NMHH tizenötmillió forintos pénzbírsággal járó eljárásának eredményeként. A fogyasztók a korábbiakkal ellentétben most már a Telekom minden ügyfélszolgálatán leadhatják a szolgáltatáshoz szükséges eszközöket: a set-top boxokat, routereket és azok tartozékait - írják.

Közlésük szerint a Telekom az általános szerződési feltételei (ÁSZF) és a jogszabályok alapján fix összegű "átalány-kártérítést" számíthat fel, ha az előfizető a szerződés megszűnése után nem adja vissza a rendelkezésére bocsátott, a szolgáltató tulajdonában álló set-top boxot, routert vagy azok valamely tartozékát, a szolgáltató azonban sorozatosan olyan készülékek miatt is átalány-kártérítéseket követelt a fogyasztóktól, amelyeket valójában korábban már leadtak a Telekomnak.

Ezzel 2013. augusztus 5. és 2015. április 22. között legalább 468 esetben eltért az általános szerződési feltételeitől, és az NMHH október 26-ai határozata szerint jogsértést követett el. A Telekom jogszabályt sértett azzal is, hogy a helyszíni ellenőrzéseken hét ügyfélszolgálati helyszínből hat esetében nem tette lehetővé a technikai eszközök személyes leadását - közölték.

Az NMHH a bírság kiszabása mellett kötelezte a szolgáltatót a jogsértések megszüntetésére, valamint arra, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet, miként kompenzálja a megkárosított ügyfeleket, emellett a Telekomnak felül kell vizsgálnia a 2016. március 30-át megelőző egy évben kibocsátott átalány-kártérítési számláit is.

A bírság összegének megállapításánál a hatóság figyelembe vette az eset összes körülményét, többek között az érintett előfizetők nagy számát, az ismételt jogsértést, az okozott érdeksérelmet, de enyhítő körülményként azt is, hogy a Telekom az eljárás alatt folyamatosan együttműködött a hatósággal - hangsúlyozzák.

Utalnak arra is, hogy a hatóság a Magyar Telekomnak a kártérítés felszámításával, valamint a technikai eszközök visszavételével összefüggő gyakorlatát 2013 óta hat alkalommal találta jogsértőnek, emiatt összesen 12 millió forintra bírságolta a szolgáltatót, és kötelezte, hogy az ÁSZF-ében foglaltak alapján járjon el.

A fogyasztók jogainak bővítésére tavaly decemberben lépett életbe az a hírközlési előfizetői szerződésekről szóló NMHH-rendelet, amely erősíti a felhasználók érdekvédelmét és csökkenti a fogyasztók szerződéseknek való kiszolgáltatottságát. A rendelet betartását a hatóság rendszeresen vizsgálja, ezek között volt idén márciusban egy több százezer inviteles ügyfél jogbiztonsága érdekében lefolytatott eljárás az egyoldalúan emelt havi és forgalmi díjak kompenzálására a telefon-, az internet- és a tévé-előfizetések körében - jegyzi meg közleményében a hatóság.

Szerző

Tovább tárgyalnak a minimálbérről

Folytatódtak a minimálbér-tárgyalások kedden a kormány és a szociális partnerek között, a nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány nagyarányú reálbér-emelkedést szeretne elérni jövőre és 2018-ban is - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) kibővített testületi ülését követően.

A tájékoztatás szerint Varga Mihály a tanácskozáson kiemelte, a minimálbér-emelés mellett a járulékcsökkentést is meg szeretné valósítani a kormány. Hozzátette, Magyarország makrogazdasági mutatói az elmúlt években nagymértékben javultak és az ország stabil helyzete jelenleg megengedi, hogy jelentős lépésekben merjenek gondolkodni. A tárcavezető a közlemény szerint jelezte, a szerdai kormányülésen tájékoztatja a kormányt a megbeszélésekről, a tárgyalások ezt követően folytatódnak.

A testület ülésén a kormány mellett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének, a Vállalkozók Országos Szövetségének, az ÁFEOSZ-COOP Szövetségnek, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának, a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek, a Munkástanácsok Országos Szövetségének, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségének, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek a képviselői vettek részt - áll a közleményben.

Varga Mihály a VKF pénteki ülését követően jelentette be a kormány javaslatát, amely szerint 15 százalékos minimálbérnövelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. 2018-ban a minimálbér további 8, a szakmunkás bérminimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány ajánlása szerint. A kormány azt is javasolta, hogy 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot.

A szociális partnerek eltérően értékelték a kormány béremelési ajánlatát, a munkavállalói oldal minden tagja pozitív irányba tett jó lépésként értékelte, míg a VKF munkáltatói oldalának képviselői a kormány ajánlatától eltérően jövőre a minimálbérnél 10 százalékos, a szakmunkás bérminimumnál pedig maximum 20 százalékos béremelést javasolnak.

Szerző