Előfizetés

Megbukott a bolgár kormányfő

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2016.11.15. 06:33
Távozóban Bojko Boriszov bolgár kormányfő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
Saját pökhendiségének áldozatává vált Bojko Biroszov bolgár kormányfő, aki vasárnap este benyújtotta lemondását, miután kiderült, hogy jelöltje, Cecka Cacseva súlyos vereséget szenvedett a bolgár elnökválasztáson Rumen Radevvel szemben. Boriszov eredetileg azt közölte, már akkor felajánlja távozását, ha az első fordulóban nem Cacseva végez az élen. Miután kiderült, hogy jelöltje csak a második helyen került a második fordulóba, a kormányfő úgy módosította az ígéretét: akkor mond le, ha Cacseva nem nyeri meg az elnökválasztást. Nem nyerte meg…

Bár gazdasági szempontból Bulgária nagy jóindulattal sem tekinthető az Európai Unió fontos szereplőjének, aligha hiányzott Brüsszelnek, hogy egy újabb tagállamában is belpolitikai bizonytalanság alakult ki. Bojko Boriszov kormányfő közölte, a parlament első munkanapján kormánya benyújtja lemondását. Mint fogalmazott, az eredmények egyöntetűen azt mutatják, hogy a kormánykoalíciónak már nincs meg a szükséges többsége, ezért idő előtti voksolás kiírása mellett foglalt állást. Boriszov elismerte, hogy Radev egyértelmű győzelmet aratott.

A miniszterelnök az elnökválasztást megelőzően azt közölte, hogy az egyfajta teszt a jelenlegi kormány számára, ezért lemond, ha Cacseva nem nyer, hiszen az számára azt jelenti, hogy a koalíció is elvesztette támogatását.

Új elnöknek a szocialisták által támogatott Rumen Radevet választották meg, aki majdnem hatvan százalékot szerzett, szemben Cacseva 35,6 százalékával. Az eredmény azt is jelzi, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek támogatói a második körben Radev mellé álltak. „Ez minden bolgár állampolgár győzelme” – jelentette be a BNT szófiai televízióban a megválasztott államfő. Az légierő egykori, 53 esztendős tábornoka jobb kapcsolatokra Törekszik Oroszországgal. Egyebek mellett az EU Moszkvával szemben elrendelt büntetőintézkedései felfüggesztése mellett szállt síkra. Az 53 éves Cacseva ezzel szemben az uniós integráció még nagyobb elmélyítését tűzte ki célként, e tekintetben teljesen a kormány irányvonalát követi.

A miniszterelnök lemondása nem csak nagyvonalú úriemberhez méltó felajánlásnak tekinthető. Cacseva veresége után ugyanis szinte tarthatatlanná vált a helyzete. Pártja, a GERB valójában végig kötélen táncolt a kormánykoalíció két évvel ezelőtti megalakulása óta. A 2014. október 27-én megrendezett parlamenti választáson ugyanis a jobboldali politikai erő csak 83 mandátumot szerzett a 240 tagú szófiai parlamentben, ami messze nem volt elég az abszolút többséghez.

A párt ezért koalícióra lépett a Reformista Blokkal, de a két tömörülés még együttesen is csak 101 mandátummal rendelkezett a parlamentben. Ezért megállapodtak a szocialistáktól kiváló Alternatíva Bulgária Újjászületéséért (ABC) nevű politikai erővel arról, hogy a párt kívülről támogatja a kormányt. Amikor a parlament Boriszov második kormányáról szavazott, az új kabinet 149 voksot kapott a törvényhozásban, így úgy látszott, biztos többségre támaszkodhat.

Csakhogy a jelentősebb gazdasági sikerek elmaradtak, s a koalíció feszültségei Cacseva első fordulós eredménye után kerültek igazán felszínre. A partnerek egyértelműen Boriszovot tették felelőssé a történtekért. A miniszterelnök óriási hibát követett el, túlbecsülve saját képességeit, mindössze hat héttel az elnökválasztás előtt jelentette be, hogy Cacsevát indítja a voksoláson. A GERB első választási vereségét szenvedte el tíz évvel ezelőtti megalakítása óta.

Radev győzelme már az első fordulót követően valószínűnek látszott. Bolgár megfigyelők már ekkor sem tartották kizártnak, hogy Boriszov beváltja ígéretét, s lemond, amennyiben jelöltje nem nyer. Le is mondott, de tény: a miniszterelnök nagy túlélő. 2013-ban egyszer már le is mondott, miután a megszorítások miatt utcai tüntetéseken tiltakoztak a kormány által bevezetett megszorító intézkedések ellen. Az ország számára a politikai instabilitás időszaka követett, amit a 2014 októberi választás látszott megoldani.

A miniszterelnök lemondása még nem jelenti feltétlenül azt, hogy előrehozott választást kell kiírni. A bolgár alkotmány alapján ugyanis az elnök három kísérletet tehet a frakcióknál az új kabinet létrehozásával, s a parlament csak akkor oszlik fel, ha az államfő próbálkozását sem koronázza siker. Az alaptörvény szerint az elnöknek először a legnagyobb frakcióval rendelkező pártot kell felkérnie az új kormány megalakítására. Ez esetben ez a GERB. Csakhogy Boriszov kormányfő jelezte, nem kíván új kabinetet megalakítani.

Ezután az elnök dönthet úgy, hogy a szocialistákat kéri fel kormányalakításra, ám a baloldali tömörülés aligha lesz képes a kormányzáshoz szükséges többséget felmutatni. A BSP vezetője, Kornelija Ninova hevesen cáfolta, hogy új kormányt kívánna létrehozni. Erre nem is igen lenne lehetősége, hiszen pártja mindössze 38 képviselővel rendelkezik, márpedig a kormányzáshoz legalább 121 mandátumra lenne szükség. Ha a szocialisták is visszaadják a kormányalakítási megbízást, az államfő még harmadszor is próbálkozhat. Amennyiben a harmadik párt sem vállalja a megbízatást, akkor nincs más lehetőség: idő előtti voksolást kell kiírni.

A novinite.com bolgár honlap is azt írta, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv az idő előtti voksolás kiírása. Ezt azonban csak jövőre rendezhetik meg. Rosszen Plevneliev elnök joga a parlament feloszlatása. Ez január 22-én történhet meg. Csakhogy az előrehozott választást legkorábban is hatvan nappal a parlament feloszlatását követően rendezhetik meg. Boriszov tehát tavaszig ügyvezető miniszterelnök maradhat, s az előrehozott választást márciusban vagy áprilisban rendezik majd meg.

A hivatalban lévő parlamentre még fontos feladatok hárulnak, egyebek mellett el kell fogadnia a 2017-es költségvetést.

 NÉVJEGY
  • Rumen Radev 1963-ban született, Dimitrovgradban.
  • A légierő egyetemén szerzett diplomát 1987-ben, posztgraduális képzésen az Egyesült Államokban vett részt.
  • Valójában függetlenként indult az elnökválasztáson, de a szocialisták támogatásával. A bolgár hadsereg reformja egyik legnagyobb szószólójának tartják.
  • Az orosz média azt írta róla, olyan személyiség, aki megkérdőjelezheti Bulgária NATO-beli és európai uniós szerepvállalását, s függetlenebb politikáért szállhat síkra.
  • Más kérdés, hogy elnökként nem ő határozza meg hazája politikáját.
  • Maga Radev is azt közölte, nem igaz az, hogy „ruszofil” lenne.
  • Bolgár lapok szerint a nyugati sajtó kissé túlmisztifikálja orosz kapcsolatait.

Steinmeier a közös jelölt

R.T.
Publikálás dátuma
2016.11.15. 06:32
A kancellár külügyminiszterének magyaráz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY
Komoly gesztust tett Angela Merkel pártja, a CDU a nagykoalíciós partner szociáldemokratáknak: a kereszténydemokraták elnöksége ugyanis tegnap úgy döntött, támogatja Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter elnökké való jelölését. Ez annak a jele, hogy a kancellár késznek mutatkozik a nagykoalíció folytatására a 2017 szeptemberében esedékes parlamenti választás után is. Merkel észszerű döntésről beszélt.

A német sajtóban egyre többször cikkeznek arról, hogy a következő parlamenti választás után baloldali koalíció alakulhat a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a Balpárt között, feltéve, hogy az erőviszonyok ezt lehetővé teszik. Bár korábban Sigmar Gabriel pártja elutasította a szövetségi szinten való együttműködést a Balpárttal, mára az ellentétek nagyrészt megszűntek, manapság már nem tekintik a tömörülést a keletnémet Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódának. Amúgy is, az SPD és a Balpárt között tartományi szinten már folyik együttműködés.

Kérdés azonban, az SPD-nek valóban érdekében áll-e egy baloldali koalíció. A jelenlegi nagykoalíciós együttműködés ugyan nem megy mindig zökkenők nélkül, de a CDU, a CSU és az SPD mindig képes a kompromisszumra. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a jelenlegi nagykoalíciós együttműködés nagyon is kényelmes a szociáldemokraták számára.

Természetesen korai még a jövő szeptemberi választás erőviszonyait firtatni, nem lehet kiszámítani az euroszkeptikus Alternatíva (AfD) szereplését, amely afféle sötét ló, de könnyen lehet, hogy a legstabilabb koalíció ismét akkor jönne létre, ha a két tradicionális párt összefogna egymással, akár kiegészülve a szabaddemokratákkal vagy a Zöldekkel. Azzal, hogy tegnap a CDU elnöksége úgy határozott, támogatja a szociáldemokraták államfőjelöltjét, Steinmeiert, lényegében Merkel pártja a nagykoalíció folytatása mellett is hitet tett.

Minden valószínűség szerint Steinmeier már a parlament két háza, illetve a tartományok képviselői által megtartott szavazás első két körének valamelyikén megkapja az államfővé választáshoz szükséges többséget. Frank-Walter Steinmeier már évek óta hazája legnépszerűbb politikusa. Megítélése 75-80 százalék közötti.

Angela Merkel észszerű döntésről tett említést, Horst Seehofer, a CSU elnöke pedig Münchenben azt közölte, hogy a külügyminiszter mindkét uniópárt jelöltjének tekinthető. „Egyetértésre jutott a kérdésben a CDU és a CSU, s ezt nagyon fontosnak tartom” – fogalmazott.

Az SPD tagjai euforikusan nyilatkoztak az uniópártok döntése után. Thomas Oppermann szociáldemokrata frakcióvezető szerint Steinmeier a felelősség, megbízhatóság és egység államfője lesz. Az SPD konzervatív szárnyát vezető Johannes Kahrs a Twitteren fejtette ki: „A legjobb ember lesz az elnök”. Ralf Stegner, az SPD alelnöke szerint Merkel nem ment bele semmilyen rizikóba. Ezzel arra is utalt, hogy a kancellárnak eddig nem volt sok szerencséje elnökjelöltjeivel. Horst Köhler két év múltán, 2010-ben távozott, utóda, Christian Wulff pedig egy korrupciós ügy miatt volt kénytelen lemondani. Őt követte 2012-ben Joachim Gauck, aki szintén a szociáldemokraták, illetve a Zöldek jelöltje volt, később azonban a CDU is csatlakozott a támogatókhoz.

Sigmar Gabriel SPD-elnök néhány hete javasolta Steinmeiert államfőnek. Ezzel védekezésre késztette a kancellárt, aki tárgyalt ugyan arról, hogy pártja saját jelöltet indítson, de az általa megkeresettek nagy része jelezte, nem kíván Gauck utóda lenni. Az egyik kiszemelt Volker Kauder, a Bundestag jövőre leköszönő elnöke volt, ő azonban jelezte, mandátumának lejárta után nem akar részt venni mindennapi politikában. Gauck korára hivatkozva nem vállalt második elnöki mandátumot. Jövő év márciusáig marad hivatalban.

Donald Trump már posztokat oszt

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2016.11.15. 06:31
Ismét több városban tiltakoztak Trump ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARK MAKELA
Megszelídült hangvételű interjút adott a CBS tévécsatorna 60 perc című műsorának Donald Trump. A milliárdos csak 1 dolláros, szimbolikus elnöki fizetést venne fel, gyerekeit nem fogja kormányzati posztra kinevezni, s felesége, Melania nem ijedt meg attól, hogy ő lesz az Egyesült Államok első asszonya. A megválasztott elnök első kinevezéseiből az derül ki, még nem döntötte el, mérsékelt utat választ vagy mindenkivel szembemegy.

Máris élesen bírálják Donald Trumpot, amiért befolyásos tanácsadói állást ad a fehér nacionalista, antiszemita Stephen Bannonnak, a szélsőjobbos, provokatív Breitbart portál volt vezetőjének, aki az elnökválasztási csata utolsó szakaszában a milliárdos kampányát vezette. A megválasztott elnök a Fehér Ház kulcspozícióját, a stábfőnöki állást ugyan egy hivatásos politikusra, Reince Priebusra bízta, de nem mondott le „alternatív jobboldali”, a republikánus pártelittel szembenálló jelöltjéről sem.

Bannon „fő stratéga és vezető tanácsadó” minőségében szintén beköltözhet a Fehér Ház nyugati szárnyába, a West Wingbe. Egy demokrata képviselő, Adam Schiff „nem meglepő, de riasztó” döntésnek nevezte az egyébként a Georgetown Egyetemen és a Harvard üzleti iskoláján végzett, 62 éves Bannon kinevezését, mondván, az általa képviselt nézeteknek „nincs helye a Fehér Házban”.

Priebus a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) vezetőjeként akkor sem fordult szembe Trumppal, amikor a pártelit szinte egységesen tagadta meg a szélsőséges nézetekkel vagdalkozó elnökjelöltet, s most ezért el is nyeri jutalmát. A 44 éves politikus korábban a wisconsini republikánusokat vezette, s igen jó kapcsolatban áll Paul Ryan házelnökkel, aki egyébként Wisconsin állam egyik képviselője, s Scott Walkerrel, az állam kormányzójával.

Priebus hasznos lehet Trump számára. Kapcsolatot teremthet a kongresszusi republikánusokkal, s azok között lehet, akik a mérséklet és a realitások talaján próbálják tartani a milliárdost, aki érdemi politikai tapasztalat nélkül, az amerikai kormányzati gépezet működésében járatlanul kap kezébe rendkívüli hatalmat. Mike Pence alelnök mellett Priebusnak is nagy beleszólása lehet a posztok osztogatásába, a beiktatás napjáig legalább négyezer állást kell betölteniük, legalábbis elvileg.

Trump a veterán riporternőnek, Leslie Stahlnak adott, terjedelmes CBS-interjúban elismerte, elállt a szava a választás éjszakáján, akkor mérte fel, hogy „egy egészen más élet kezdődik” számára. Trump ebben az interjúban is megerősítette, hogy „nem bánt meg semmit sem”, nem bánja a sok bántó, provokatív támadást, szélsőséges vagdalkozást, szerinte szükség volt erre a retorikára a győzelemhez. Ha „kedves, monoton figuraként” jelent volna meg, senki nem figyelt volna oda rá, mondta.

Az interjúból kiderült, a milliárdos sok kérdésben még meglehetősen bizonytalan. Kijelentette ugyan, hogy meg fogja építeni a falat a mexikói határon, de lehet, hogy egy része kerítés lesz. (Ehhez a falépítéshez a kongresszusi republikánusoknak is lesz pár szava, nem biztos, hogy jóváhagyják a monumentális építkezéshez szükséges, hatalmas összegeket.) Továbbra is kitart azonban amellett, hogy az illegális bevándorlók közül azokat, akik összeütközésbe kerültek a törvénnyel, a drogcsempészeket, a bandatagokat kitoloncolják vagy bebörtönzik. Trump nem tudta biztosan, hogy egy-, kettő-, de akár hárommillió illegális bevándorló hazaküldéséről lehet-e szó. Becslések szerint mintegy 11 millió illegális bevándorló tartózkodhat az Egyesült Államokban.

A milliárdos sajnálkozását fejezte ki, hogy megválasztását követően elszaporodtak a rasszista incidensek, de szerinte "a média eltúlozza" azok jelentőségét. Mindenesetre azt üzente, hagyják abba, mivel ő „egyesíteni akarja az egész országot”.

Ismét ígéretet tett arra, hogy a beígért adócsökkentésekre sort kerít, már csak azért is, mert ehhez megkaphatja a kongresszusi republikánus többség támogatást. A republikánus honatyáknak nem tetszik azonban egy másik javaslata, amely szerint rögtön a beiktatása napján két hivatali időre korlátozná szolgálatukat. Jelenleg annyi ideig maradnak, ahányszor újraválasztják őket, sokan több évtizedig is szolgálnak.

Trump a nők szabad választásának jogát tagadó, azaz abortuszellenes bírákat fog jelölni a legfelsőbb bíróságba, kitart a szabad fegyverviselés mellett, de nem kívánja megkérdőjelezni a melegházasság legalitását (a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság azonban dönthet így, ha újra napirendre veszi a kérdést). Még nem döntötte el, mondta, hogy meneszti-e vagy megtartja James Comeyt, a Clinton-vizsgálat kiszivárogtatásával a választásba beleavatkozott FBI-főnököt.

A milliárdos populista vonalába jól illeszkedik, hogy szimbolikusan lemond évi 400 ezer dolláros fizetéséről. Továbbra sem tisztázódott azonban, hogy mi lesz a Trump-vagyonnal. Az interjúban szintén megszólaltatott Trump-gyerekek – Ivanka, Eric és Tiffany - azt mondták, egyikük sem akar formális állást a Fehér Házban, ők fogják menedzselni a továbbiakban a Trump-birodalmat. Ez azonban így is komoly összeférhetetlenségi problémákat fog felvetni, figyelmeztet az amerikai média.

A CBS-interjúban nyilatkozott Trump felesége is. A szlovéniai születésű Melania „kemény és magabiztos” nőként jellemezte magát, jelenlegi tervei szerint elnökfeleségként az internetes zaklatás ellen akar majd kampány indítani. Azt mondta, sokszor férjét is próbálta lebeszélni a durva hangú Twitter-üzenetekről.

Donald Trump a hatalomváltás részeként tegnaptól ugyanolyan szintű nemzetbiztonsági tájékoztatást kap, mint Barack Obama.

A közösségi média hatalma
Trump a kampány során rendkívül sokszor, gyakran éjszaka tette közzé üzeneteit Twitteren. Gyakran olyan szélsőséges hozzászólásokat tett, hogy saját magát hozta kellemetlen helyzetbe. Választási tanácsadói kérésére az elnökválasztást megelőző napokban már nem is twittelt. Jelenleg 14,8 millió követője van. Trump a CBS-interjúban meggyőződését fejezte ki, hogy a közösségi oldalak, mint a Twitter, a Facebook, vagy az Instagram, segítették őt abban, hogy legyőzze Hillary Clintont.
Szerinte a közösségi médiának nagyobb hatalma van, mint a pénznek, amit a demokraták a televíziós reklámokra költöttek. Elmondta, csak múlt pénteken 100 ezer új követője lett. A Facebooknál hírek szerint külön tanácskozást hívtak össze, mivel aggodalmat keltett, hogy a közösségi oldalakon megjelenő sok félrevezető, hamis hír is befolyásolta a voksolás kimenetelét.