Újabb Rogán-körüli botrány kerekedik

Publikálás dátuma
2016.11.11. 16:28
Népszava fotó
Hónapokon át nyomoztak a Rogán Antal belvárosi jobbkezeként emlegetett Kertész Balázs - aki korábban V. kerületi önkormányzati képviselő volt a Fidesz-KDNP színeiben - után az Index újságírói. A portál portrét közöl a fiatal jogászról, aki az így összeálló kép alapján leginkább Rogán "zűrös ügyeinek" intézőjének tűnik. Minél közelebb kerültek hozzá a cikk elkészítése során, annál inkább elérhetetlennek bizonyult, ismerősei, munkatársai, barátai sem árultak el róla semmit. Ugyanígy tűntek el az internetről fotók, illetve az Index szerint Kertész egyik gyanús cége is felszámolódott.

A lap videókkal, fotókkal, dokumentumokkal támasztja alá a sztorit. Az egyik felvételen például látható, hogy Rogán hiába tagadta, bizonyíthatóan járt az Aulich utca 3.-ban, ahol Kertész irodája található, és Habony Árpádot is látták bemenni oda. Amikor a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter elküldte cáfolatát a lapnak, egy órával később hivatalos Facebook-oldaláról eltűnt az egyetlen olyan fotó, amelyen tavalyi miniszteri beiktatásán a vendégek között jól felismerhetően ott van Kertész is.

Rogán még a fidelitasos időkben kezdett együttműködni Kertésszel, majd Puskás Andrással - az V. kerület volt alpolgármesterével - hármasban 2002-ben kezdtek a Belvárosban politizálni. Rogán és Kertész neve közösen először a K&H-botrányban merült fel, ahol egy feljegyzés szerint állítólag Kertész "intézi Rogán Antal csúszópénzekkel kapcsolatos ügyeit". Az V. kerületben később Kertész lett Rogán háttérbe húzódó gazdasági jobbkeze, az ingatlaneladási rendszer meghatározó figurája. Kertész 2010 után visszavonult a közéletből, az Index szerint eltüntette az internetről a róla szóló adatokat, és elérhetetlen lett, a szálak mégis hozzá vezetnek. Például az ő feleségéhez került Rogán "találmányának" üzleti hasznosítása.

Egyébként Kertész Balázs pázmányos jogász évfolyamtársai is felbukkannak Rogán körül kulcspozíciókban, például Kosik Kristóf, akinek irodájában Kertész is dolgozik. Az iroda jól keres a letelepedési kötvényeken, hiszen kizárólag rajtuk keresztül folyhat az ügyintézés a törvény szerint.

Ugyancsak kiderült, hogy Rogán "orosz-ügyi" tanácsadót vett maga mellé, aki az ő felhatalmazásával ment ki Kurszkba, ott egy Kertész Balázzsal közös cégének hozott össze üzletet. Roszatom-közeli pénzről lett volna szó, de a lap kutakodása után lefújták a bizniszt. Ezt bizonyítandó az Indexnek van egy videója arról, hogy egy volt grúz miniszterelnök beszélgetett Kertész irodájánál egy erőműprojektről, ahol az Eximbank neve is elhangzott. A külügyminisztérium tud is egy grúz erőműprojektről, de Kertész az Eximbankkal állítólag nincs jogviszonyban. A bank vezérigazgató-helyettese viszont Puskás András volt belvárosi alpolgármester, aki Rogán és Kertész mellett a trió harmadik tagja.

A lap konkrét kérdéseket tett fel Rogán Antalnak az összegyűjtött információkkal kapcsolatban. A miniszter, nem tudva, hogy felvételek is vannak az Index birtokában, mindent letagadott: nemcsak a feltételezett Aulich utcai találkozókat, de a Kertész Balázzsal való bizalmi viszonyát, barátságát is. A Miniszterelnöki Kabinetiroda azt a szűkszavú választ küldte, hogy a lap minden állítása alaptalan, és perelnek, ha azokat mégis leírják. Az Index újságírói egy háttérbeszélgetést is kértek a minisztertől, hátha ott érdemibb válaszokat kapnak, de Rogán nem élt a lehetőséggel: a szeptember 7-e óta eltelt két hónap alatt semmilyen reakció nem érkezett a lap kérésére.

Ismert, a múlt héten a Vasárnapi Hírek írt arról, hogy őrizetbe vettek egy ügyvédet, Rogán "táskás emberét", de az értesülést a rendőrség és az ügyészség is határozottan cáfolta.

Szerző
Témák
botrányok Rogán

29 millióval bírságolt az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 29 millió forintra bírságolta a KDB Bank Európa Zrt.-t tőkeszámítási, számviteli, ügyletminősítési, fedezetértékelési hiányosságok miatt - közölte az MNB pénteken.

A jegybank hivatalból indított átfogó ellenőrzési eljárás keretében vizsgálta a KDB Bank tevékenységét, áttekintve a 2013. december 31-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot. A feltárt jogsértések ügyfél-érdeksérelmet nem okoztak, és nem hordoznak olyan kockázatokat, amelyek veszélyeztetnék a bank megbízható működését - írta a jegybank.

A vizsgálat egyebek között a hitelkockázat azonosítására, mérésére, kezelésére - ezen belül az ügyletminősítésre, a fedezetértékelési és - rögzítési gyakorlatra -, a tőkekövetelmény-számításra vonatkozóan állapított meg részben a korábbi felügyeleti határozatban már kifogásolt, de a bank által meg nem szüntetett hiányosságokat. 

Hiányosságokat talált a jegybank emellett az informatikai és nyilvántartási rendszerek, valamint a számviteli eljárások terén is. Megállapították, hogy a KDB Bank tevékenysége során nem tartotta be maradéktalanul a belső ellenőrzésre, szabályozásra és szervezeti működésre, valamint a pénzmosás elleni védekezésre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Mindezek miatt az MNB határidőre kötelezte a KDB Bankot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a feltárt hiányosságok megszüntetésére, és erről számoljon be a jegybanknak.

Közölték: a bírság megállapítását indokolttá tette a pénzügyi szolgáltatási tevékenység körében feltárt jogsértések számossága és jelentős kockázati besorolása, a jogsértések ismétlődése. Súlyosító körülményként értékelte a jegybank továbbá a szabályszegések egy részének rendszerszintű jellegét, illetve, hogy egyes hiányosságok megszüntetésére már korábbi felügyeleti határozat is kötelezte a hitelintézetet. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor a bank kisebb piaci súlya - írták.

Szerző

Atatürkre emlékeztek a törökök

Musztafa Kemal Atatürk, a modern és szekuláris Törökország megteremtője halálának évfordulóján, tegnap néhány percre megállt az élet a török településeken.

Atatürk 1938. november 10-én hunyt el, halálának időpontjában, 9 óra 5 perckor megszólaltak a szirénák és két perc gyászszünetet tartott az ország. Ezrek álltak sorban a modern ország megalapítójának ankarai mauzóleumánál illetve Isztambulban a Dolmabache palotánál, ahol elhunyt.

Az atatürki örökség lebontásával egyre gyakrabban vádolt Recep Tayyip Erdogan államfő megemlékező beszédében párhuzamot vont az 1919-1922 közötti, Atatürk által irányított függetlenségi háború és a július 15-i puccskísérlet között. Nincs különbség a két esemény között, állította Erdogan és azt ígérte, hogy tovább küzd Törökország függetlenségéért.

A puccskísérlet utáni tisztogatások, a sorozatos emberi jogok ellenes intézkedések miatt a nemzetközi bírálatok kereszttüzébe került török elnök ünnepi beszédében olyan kijelentéseket tett, amelyekkel ismételten azt bizonyította, országát inkább az Oszmán Birodalom, mintsem az atatürki Törökország mintájára fejlesztené tovább.

„Szembeszállunk mindazokkal, akik megpróbálják népünk történelmét 90 évre korlátozni. Ennek érdekében intézkedéseket kell hoznunk, beleértve az iskolai történelemkönyvek felülvizsgálatát is, mondta Erdogan.

Szerző