Melyik lap kap állami hirdetést?

Publikálás dátuma
2016.11.11. 06:04
Népszava fotó
Technikailag igaza van annak, aki azt állítja, a kormányzati hirdetéseket ügynökségek osztják szét, ők határozzák meg, hol reklámoznak, ám mert a kabinet mégis csak rálát erre, hiszen ők állnak a folyamat elején és a végén, kellő nagyvonalúságot kell tanúsítaniuk az ügyben.

Ezt Lázár János válaszolta lapunknak a tegnapi Kormányinfón, amikor azzal szembesítettük, hogy miközben ő rendre arról beszél, a média számára elengedhetetlenül fontos hirdetések elosztásához a kormánynak nincs köze, azt ügynökségek végzik, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője kedden egészen mást állított az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Rogán Antal pontosan tudta, hogy a Népszabadságot a lap felfüggesztéséig kiadó Médiaworks egymilliárd forint értékben kapott kormányzati hirdetéseket és sajnálta, hogy a jelek szerint ebből kevés jutott a gazdasági okokra hivatkozva elhallgattatott vezető ellenzéki lapnak. Kovács Zoltán a fejét rázta, amikor meghallotta lapunk kérdését, a kormányszóvivő, aki hivatalosan Rogán beosztottja, ragaszkodott ahhoz, hogy a hirdetések fölött az ügynökségek rendelkeznek.

Közben írásbeli kérdéssel fordult Rogán Antalhoz Szabó Szabolcs. Az Együtt országgyűlési képviselője azt akarja megtudni a propagandaminisztertől, ki döntött arról, hogy hirdetések formájában nyújtsanak támogatást nehéz gazdasági helyzetben lévő lapkiadóknak. Rogán a héten elhangzott nyilatkozatában azt is monda, "ha van olyan baloldali médiacsoport, amelyik segítséget kér a kormánytól, (…) akkor mi hajlandók vagyunk erre. Tehát semmi kifogásunk nincs az ellen, hogy mondjuk hirdetéseket helyezzünk el a Népszavában, hogyha a Népszava új tulajdonosa, mert úgy látom, hogy ott valami új tulajdonos bukkan fel a láthatáron, ezt kérje. Ennek semmi akadálya nincs a részünkről. Mi minden további nélkül megtesszük…" - mondta. Juhász Péter szerint Rogán ezen kijelentése után joggal merül fel a gyanú, hogy az általa irányított minisztérium nem ott hirdet, ahol a leghatékonyabban elérhetik az állampolgárokat, hanem politikai vagy gazdasági indokok alapján döntik el, hogy hol helyezzenek el állami hirdetést és hol nem. A kormánynak azonban nem azért állnak ezek az összegek a rendelkezésére, hogy médiumokat mentsenek meg belőle, hiszen akkor azok függetlensége is megkérdőjelezhetővé válik - vélte az Együtt alelnöke.

A Magyar Nemzet is aggályosnak találta Rogán ATV-s interjúját, mivel a miniszter több esetben sem mondott igazat a letelepedési kötvényekről. Állította például, hogy a pénzes külföldiek a kötvény által csak tartózkodási engedélyt kapnak, amely öt évre szól, "és mehet mindenki, amerre lát". Ezzel szemben a valóság az, hogy a magyar állampapírba pénzét fektető külföldi véglegesnek tekinthető letelepedési engedélyt kap, amely csak erős indokkal, például bűncselekmény elkövetése esetén vonható vissza. A szabályozás július óta rendelkezik így, de az előtt is jogosultak voltak a külföldiek a letelepedési engedélyre, bár csak két etapban szerezhették azt meg. Rogán azt is mondta, hogy a kötvényprogram résztvevőinek lakást is kell venniük Magyarországon, bár ezt utóbb úgy korrigálta, hogy "lakcímet kell létesíteniük, ahhoz pedig előbb-utóbb ingatlant is kell valamilyen formában vásárolniuk". Ez sem állja meg a helyét, hiszen a letelepedőknek még itteni tartózkodási címet sem kell megadniuk, erről szintén július óta rendelkezik a szabályozás, amelynek eredetijét még maga Rogán Antal nyújtotta be a parlamentnek 2012-ben.

Amikor Simicska Lajos lapja számon kérte Rogán szavait a Miniszterelnöki Kabinetirodától, a tárca azt írta, "mint az köztudomású, a Magyar Nemzet tulajdonosának Magyarország miniszterelnökéről mondott obszcén szavai miatt a magyar kormány tagjai nem adnak interjút a Magyar Nemzetnek, és nem vállalnak szereplést a Hír TV műsoraiban". Ez az állítás sem igaz, hiszen az idén Lázár János és Szijjártó Péter külügyminiszter is adott interjút a Nemzetnek.

Szerző

Lázár János üzenete: ez nem óvoda

Publikálás dátuma
2016.11.11. 06:03
Kovács Zoltán és Lázár János: nem mindenben értettek egyet FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Nem merészség a Pharaon-ügyben azt emlegetni, hogy az amerikaiak a Jobbikkal játszottak össze - állította lapunk kérdésére Lázár János. A kancelláriaminiszter szerint az, hogy a szaúdi üzletember körül politikai hisztéria van, ahelyett, hogy az Egyesült Államok már 2014-ben a letartóztatását kérte volna Magyarországtól igazolja, hogy titkosszolgálati játszma folyik a háttérben. Lázár tegnap üdvözölte, hogy a Népszava visszatért a Kormányinfóra.

Ghaith Pharaont azért nem sikerült beazonosítani, mert Magyarország még mindig nem kapott erre alkalmas ujjlenyomatot az amerikai hatóságoktól. A nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésén ez derült ki a hírszerzést is felügyelő Lázár János számára. A Miniszterelnökség vezetője tegnap az Index kérdésére közölte, a szaúdi üzletember vízumkérelméhez mellékelt személyi dokumentumokban szereplő adatai nem azonosak az FBI által körözött Pharaonéval és nehéz megállapítani, hogy a két személy azonos-e. Megismételte, a vízum kiadásakor a magyar hatóságok nem hibáztak, de mindenkit megnyugtatott, hogy az november 1-től már nem érvényes.

Megerősítette Orbán Viktor kijelentését, miszerint annak hátterében, hogy a körözött Ghaith Pharaonnak 25 éve sikerül elkerülnie a letartóztatást, amerikai titkosszolgálati játszma állhat. Érthetetlennek nevezte, hogy ha a két Pharaon valójában azonos, az amerikai nagykövetség miért nem kezdeményezte a magyar hatóságoknál a letartóztatását az itt tartózkodása idején. Lázár nem emlékezett rá, hogy a Népszavának adott interjújában Orbán után ő is professzornak nevezte a szaúdi üzletembert, "úgy látszik, ragadós a példa" - mondta. Határozottan állította, hogy az ügyben politikai játszma is folyik, a parlamentben a Pharaonról több alkalommal kérdező jobbikos képviselőket az amerikai követség készítette fel.

Amikor a Népszava megkérdezte, nem merészség-e ezt kimondani, a kancelláriaminiszter nemmel válaszolt. Közölte, ott ül a parlamentben és hallgatja a Jobbik felszólalásait, amik őt igazolják. Mindez azért figyelemre méltó, mert a magyar belügyminiszter több mint egy hónappal ezelőtt fordult hivatalos levélben Szaúd-Arábia nagykövetségéhez. Pintér Sándor ebben a kiszivárgott dokumentumban jelezte, hogy az amerikai szövetségi nyomozóirodától, vagyis az FBI-tól kapott ujjlenyomatok alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal beazonosította a körözött Pharaont. Erre a miniszter nem adott egyenes választ. Bár Lázár megismételte, ha a szaúdi milliárdos most Magyarországra jönne, elfognák, a kormány tudomásul veszi, hogy a résztulajdonában álló, illetve a Pharaon által vezetett Pakistan Oil Fields Limiteddel a Mol üzleti kapcsolatban áll. A tárcavezető közölte, az ügyben elfogadják a magyar cég álláspontját.

Még az idén kivezethetik a letelepedési kötvényt Magyarországon - közölte a Miniszterelnökség vezetője a tegnapi Kormányinfón. Megerősítette lapunk információját, miszerint a kötvény kivezetése után sem szavaznak újra az Orbán által jegyzett és kedden elbukott alkotmánymódosításról. A Jobbiknak az üzente, "ez nem óvoda". A kvótával kapcsolatban pesszimista volt, véleménye szerint Brüsszelben még decemberben döntés várható, amelyben "egyelőre nem nekünk áll a zászló". Lázár szerint az alaptörvény módosításakor nem volt szabad a Jobbiknak engedni, mert az ország hitelezésének kérdését nem kell összekötni a bevándorlással. Hozzátette: a letelepedési kötvényhez kapcsolódó tartózkodási engedélyeket szigorúan ellenőrzik. Közölte, a következő napok politikai próbálkozásaival és "kisszerű politikai akcióival" a kormány már nem tud foglalkozni, hiszen az alaptörvény-módosításának támogatására mindenkinek megvolt a lehetősége.

Ami a kormány által vizionált kötelező kvótát illeti, a Miniszterelnökség vezetője bejelentette, Magyarország a december 16-án, az európai uniós csúcson "csatába száll", hogy a bevándorláspárti politikát megakadályozza. Ebben fontos eszköz lett volna az alaptörvény-módosítás, amit azonban az ellenzéki pártok saját, pitiáner érdekeik miatt megakadályoztak. Lázár szerint ami ezután következik, azért az ellenzéket is terheli a felelősség.

3-as metró

Minden pénz megvan a 3-as metró felújítására. Lázár a Népszava kérdésére közölte, a 137 milliárd forintos összegről már van kormányhatározat, és azt ígérte, hogy a maradék 60 milliárdra is kezességet vállal majd a kormány. a felújítást így el lehet kezdeni. Tarlós István a múlt héten jelentette ki, hogy az a 200 milliárd, amiről a felújítás kapcsán a kancelláriaminiszter beszél, nem áll rendelkezésre. Virtuális pénzből pedig nem lehet építkezni. Lázár tegnap sem tudta kimondani, hogy a teljes összeg már rendelkezésre áll. Azt viszont közölte, "igyekszem hűséges társa lenni a főpolgármesternek, de láthatóan nincsen bizalma bennem".

A Népszava visszatért

Lázár külön köszöntötte lapunk tudósítóját a tegnapi Kormányinfó elején. A kancelláriaminiszter örül, hogy visszatértünk a heti tájékoztatókra és sikerült tisztázni az együttműködés feltételeit. Megköszönte a lehetőséget Németh Péter főszerkesztőnek. Amikor Fiala János (Rádió Q) megkérdezte, ezután mindenkinek soron kívül interjút ad-e a miniszter, aki bojkottálja a Kormányinfót, Lázár közölte, miután a Népszabadság elhallgattatását követően lapunk azzal vádolta, hogy nem ad egyenes válaszokat, lenézi az újságírókat, tisztázni akarta, hogy szerinte ez nem így van. Ilyen esetben kötelessége megkeresni a főszerkesztőt.

Szerző

Csak megpiszkálnák a referendumot

Publikálás dátuma
2016.11.11. 06:03
Népszava fotó/Szalmás Péter
A Nemzeti Választási Iroda elnöke több hibát is lát a népszavazási rendszer működésében, és változtatásokat javasol. Igaz, az idén már módosítottak, de ez nem oldott meg mindent a jogalkalmazók szerint. A választási szakértő lapunknak azt mondta: amíg az NVI nem foglalkozik valóban fajsúlyos kérdésekkel, addig a munkatársak nem érdemlik meg a fizetésüket. Tóth Zoltán szerint teljesen új törvényre lenne szükség.

Üdvös, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) foglalkozik a népszavazási szabályok javításával, de amit javasolnak, csupán foltozások, teljesen új törvényt kellene alkotni - mondta lapunknak Tóth Zoltán, miután a kormánypárti Magyar Idők azt írta: az NVI a népszavazás szabályainak átírását kezdeményezi. A népszavazási törvényt az idén már módosították, de ez nem oldott meg mindent a jogalkalmazók szerint.

MSZP: új választási rendszert
Olyan, megyei listákon alapuló választási rendszerre tett javaslatot az MSZP, amelyben egyenes az arányosság a pártokra leadott szavazatok és a parlamenti mandátumok között. Az ellenzéki párt által készített választási rendszert csütörtökön mutatta be Molnár Zsolt országgyűlési képviselő, a párt országos elnökségének tagja.
A jelenlegi rendszer jelentősen aránytalan, szélsőségesen többségi, egy párt érdekei szerint épül fel - fogalmazott Molnár, hozzátéve: mivel ezeket a hibákat nem lehet kis módosításokkal korrigálni, az MSZP vitát indít az új választási rendszerről.
A javaslatot megküldik a magyar pártoknak, szakértőknek, nemzetközi szervezeteknek. Korábban az ellenzéki pártok részéről többször felmerült:valamilyen módon rá kell kényszeríteni a kormányt, hogy a jelenlegi aránytalan parlamenti választási rendszert korrigálja.

Pálffy Ilona, az NVI vezetője az október 2-i kvótanépszavazásról szóló országgyűlési beszámolójában különösen fontosnak nevezte a népszavazási kérdés hitelesítésére vonatkozó döntéssel szembeni bírósági jogorvoslati határidő jelentős csökkentését. Emellett szerinte a népszavazási eljárás rávilágított, hogy a törvény nem rendezi kifejezetten a köztársasági elnök, illetve a kormány kezdeményezésére indult eljárásban a kezdeményezők szerepét, jogait. Hozzátette, további kérdéseket vetett fel a kampányköltségekre vonatkozó szabályozás teljes hiánya a népszavazási törvényben, illetve, hogy a Kúria által is megerősítetten az országgyűlési választás kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló jogszabály az országos népszavazásra nem alkalmazható.

Pálffy felidézte, hogy sok kritika érte a levélben szavazó választópolgárok névjegyzékének naprakészségét, különös tekintettel az elhunyt választópolgárok adatainak törlésére. Felhívta a figyelmet, hogy a névjegyzék a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait veszi át, ezek változásának tehát ebben a nyilvántartásban kell megjelenniük ahhoz, hogy a névjegyzéki adatok is módosuljanak.

Az NVI-elnök átgondolásra érdemesnek nevezi, hogyan lehetne a levélben szavazók névjegyzékének hitelességét, naprakészségét hatékonyabbá tenni, illetve, hogy - a többes állampolgárságot tiltó országok kivételével - indokolt-e fenntartani a levélcsomagok személyes átvételének intézményét. A levélben szavazással kapcsolatban megállapítható - írta -, hogy az érvénytelen iratok aránya továbbra is túl magas, meghaladja a 15 százalékot. Ennek kapcsán szerinte javasolható az anyja nevének, mint azonosító adatnak az elhagyása az azonosító nyilatkozatból, a pontos azonosítás ugyanis e nélkül is lehetséges. Szintén megfontolandó - folytatódnak az NVI ajánlásai -, hogy az azonosítás során csak a személyi azonosítót vagy az útlevélszámot lehessen használni.

A Népszavának nyilatkozó választási szakértő szerint a mostani törvény az elejétől kezdve káros és kizárólag az a célja, hogy „a Fidesznek mindig igaza legyen”. Épp ezért Tóth Zoltán azt tanácsolja az NVI-nek, hogy sokkal fajsúlyosabb kérdésekkel foglalkozzon, kezdetnek számolja fel pártkatona jellegét. „Amíg viszont ez nem történik meg jogosulatlanunet folyamatosan gyomrosokat vitt be és győzködte az embereket az álláspontjáról, ráadásul közpénzen – jelezte Tl veszik fel a szervezet dolgozói a fizetésüket” – tette hozzá. A szakértő rámutatott: a népszavazás intézményének az lényege, hogy ha egy megoldható társadalmi probléma az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, akkor annak joga van lemondani a döntés kompetenciájáról a nép javára, visszatérve így a közvetlen demokráciához. Ehelyett a kabióth, hozzátéve: a kormánynak nincs joga kampányolni és véleményt nyilvánítani egy népszavazásban, hiszen az Országgyűlés annak kiírásakor a népre ruházta a döntési jogot.

Az NVB is összegző beszámolót készített
Az NVI-hez hasonlóan a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is összegző beszámolót jutatott el tegnap az Országgyűlésnek. Patyi András, a testület elnöke azt írta: az október 2-i kvótareferendumon végzett tevékenységével összefüggésben két olyan - a kormány, illetve az államfő szervezői státuszát, továbbá a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők közvetlen megszólítását érintő - kérdés merült fel, amelynél felvetődhet a népszavazást szabályozó törvényi rendelkezések módosításának szükségessége.



Szerző