Emelkedésnek indultak az árak

Megkezdődött az árak emelkedése. Októberben 1 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, havi szinten pedig 0,6 százalékos volt az emelkedés. Az inflációs adat ugyan nem jelentett meglepetést - az elemzői várakozások 0,9-1 százalékról szóltak -, de érdemes megemlíteni, hogy az októberi emelkedés 3 éves rekordot jelent. 

Ez részben az üzemanyagok áremelkedésével magyarázható, ami a jövedékiadó-számítás változása miatt jelentősen, az előző hónaphoz képest 3,9 százalékkal nőtt. Emellett a dohánytermékek és a szeszes italok is drágultak októberben, ami szintén felfelé húzta az inflációt és szintén áremelkedés volt tapasztalható a szolgáltatásoknál. Mindhárom említett csoportban az átlag feletti 1,5-2 százalékos áremelkedés ment végbe éves szinten - mondta el Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A ruháknál és az élelmiszereknél mérsékelt, 0,5, illetve 0,4 százalékos volt a drágulás, a tartós fogyasztási cikkek pedig olcsóbbak lettek 0,5 százalékkal.

A szakember azt is elmondta, hogy a szolgáltatások áremelkedésén látszik a lakossági fogyasztás élénkülése. Emellett a bérek emelkedése is megjelenik az inflációs adatokban. Németh Dávid hozzátette, a fogyasztási cikkeknél - az élelmiszereknél, tartós fogyasztási termékeknél és a ruháknál – a szerény drágulás azzal magyarázható, hogy az importált infláció mérsékelt volt. A szakember szerint az infláció gyorsulása miatt nem várható kamatváltoztatás a jegybank részéről, a monetáris politikát továbbra is a nem konvencionális eszközök határozzák meg.

Németh Dávid szerint az év hátralévő részében az infláció ezen a gyorsuló pályán maradhat. decemberben 1,5 százalékos mutató várható, ez éves átlagban 0,4 százalékot jelentene, jövőre pedig 2 százalék körüli éves átlagos árindexre lehet számítani.

Az elmúlt hat évben évente átlagosan 2,4 százalék volt az infláció Magyarországon, ugyanakkor ennek időbeli elosztása közel sem egyenletes - írta közleményében a gazdasági tárca. Míg 2010-ben a fogyasztói árak közel 5 százalékkal emelkedtek, addig a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentésnek is köszönhetően 2013-ban csak 1,7 százalék, majd 2014 óta már nulla százalék körül alakult a mutató értéke.

Szerző
Témák
infláció

Takarítson vagy haljon éhen!

Publikálás dátuma
2016.11.09. 06:17
A rendezett lakókörnyezet nem a rászorultság jellemzője FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Több helyi önkormányzat továbbra is csak a tiszta udvarú, rendes házak lakóinak nyújt szociális támogatást, hiába szűnt meg tavaly az erre vonatkozó törvényi felhatalmazás - hívta fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért. A szervezet legutóbb Sáta és Tiszavasvári önkormányzati rendeleteit támadta meg. A szociális államtitkár szerint az önkormányzatok előírhatnak bizonyos feltételeket, de a rászorulók magánszféráját tiszteletben kell tartani.

Törvényellenesnek tartja Sáta és Tiszavasvári szociális ellátásokról szóló rendeletének több pontját is a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), mert azok a települési támogatásra való jogosultság megállapításának feltételeként a rászoruló családok lakókörnyezetének rendezettségét is előírják.

A sátai rendeletben például az olvasható, hogy nem csupán az udvar tisztán tartásáról és az épület külső karbantartásáról kell gondoskodniuk az érintetteknek, hanem a házban található helyiségeknek is meg kell felelniük az önkormányzat által kívánt higiéniai feltételeknek. Ezek teljesítését az alpolgármester és a pénzügyi bizottság két tagja személyesen ellenőrzi, de ha a helyzet úgy kívánja, a polgármester is helyszíni szemlét tarthat a rászorulók otthonában.

Mindezt úgy, hogy az erre vonatkozó törvényi felhatalmazás már tavaly megszűnt. A TASZ a szociális törvény úgynevezett "tiszta udvar, rendes ház" kitételeinek alkotmányellenességére még 2012 őszén hívta fel az alapjogi biztos figyelmét, aki egyetértett a jogvédő civil szervezettel abban, hogy a törvény kérdéses pontjai aggályosak a magánszférához való jog szempontjából, ráadásul a jogbiztonság elvét is sértik, mivel a túlságosan széles, bizonytalan megfogalmazásokkal teret engednek az önkényes hatósági jogalkalmazásnak. A biztos 2013 augusztusában utólagos normakontrollt kezdeményezett az Alkotmánybíróságnál. Az indítványt csak 2015 áprilisában bírálták el, így a felhatalmazó szociális törvénybeli szabályok csak tavaly április elsejével vesztették hatályukat.

A törvénytelen gyakorlat azonban - ahogy arra a TASZ rávilágított - tovább él. Boros Ilona, a szervezet roma programjának jogásza emlékeztetett: 2015 márciusában a lakhatást segítő települési támogatások rendszere is változott, a normatív lakásfenntartási támogatás megszűnt. Azóta az önkormányzatok saját hatáskörükben dönthetik el, folyósítanak-e támogatást a lakhatási problémákkal küzdőknek.

Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár egy nemrégiben tartott háttérbeszélgetésen arról beszélt, az önkormányzatok előírhatnak bizonyos feltételeket, de a magánszférát minden esetben tiszteletben kell tartani. "A túlterjeszkedő jogalkotást és a visszaélésszerű jogalkalmazást nem ösztönözzük, nem pártfogoljuk" - szögezte le.

Ennek ellenére a probléma jelen van, és egy civil szervezetnek kell küzdenie ellene. Boros Ilona elmondta: a szociális törvény értelmében az önkormányzatok csak a rászorultságot egyértelműen mutató kritériumokat fogalmazhatnak meg, a rendezett lakókörnyezet azonban nem a rászorultság jellemzője. Sőt a rendezett lakókörnyezet címszó alatt felsorolt körülményekhez a rászoruló családok a támogatás megkapásával kerülhetnének közelebb. Ám így épp azokat zárják ki a támogatásból, akiket céloznia kellene a segítségnek.

A TASZ beadványban fordult az illetékes kormányhivatalokhoz, hogy állapítsák meg a szóban forgó rendeletek törvénytelenségét, és tegyenek törvényességi felhívást a támadott rendelkezések képviselő-testületi hatályon kívül helyezésére.

Miskolc ellenáll
A civil szervezet korábban Miskolc szociális rendeletét is támadta, s bár az illetékes kormányhivatal egyetértett az aggályokkal, törvényességi felhívást is kibocsátott, a felhívásnak Miskolc önkormányzata nem tett eleget.
Ahelyett, hogy a kormányhivatal a Kúriához fordult volna, "új jogalkalmazási gyakorlatokra hivatkozva" további egyeztetéseket kísérelt meg a városvezetéssel. A rendelet kifogásolt pontjai azóta sem változtak.

Szerző

Fairtás a Benczúr-kertben

Tiltakoznak a VI. kerületi Benczúr-kert környékén lakók, szerintük az önkormányzat törvénytelenül esett neki a kertben található fák kivágásának. Az önkormányzat szerint korábban kikérték a helyiek véleményét, nem az ő hibájuk, hogy a lakók nem érdeklődnek saját ügyeik iránt.

Elvileg felújítás miatt zárta be nemrég a Benczúr-kertet a VI. kerületi Önkormányzat, ám a környéken lakók egyszer csak azt vették észre, hogy fákat kezdtek el kivágni a parkban - írta a 444.hu. A portál szerint már nyolc fát kivágtak, ezeket szétfűrészelték és elszállították a parkból, a gödreiket betemették, pedig a szakértői vélemények szerint csak egy volt beteg.

A környékbeliek aláírásgyűjtésbe kezdtek a pusztítás ellen, szerintük ugyanis törvénytelen az eljárás. A közigazgatási törvények szerint ugyanis az önkormányzatnak tájékoztatnia kellett volna a park szomszédságában élőket, őket is be kellett volna vonni a tervezésbe, ehelyett - még november 4-én - csak a fűrészek zajából észlelték, hogy mi történik a parkban. A helyiek kedden a polgármesteri hivatalnál követelték a fakivágások leállítását.

Fahelyzet pontokban
  • az Országház előtt már 200 fát kivágtak
  • a József nádor téren az összes fát letarolták egy luxusszállodát kiszolgáló mélygarázs építése miatt
  • az Orczy Parkban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem építése miatt megkezdett favágások csaknem 300 fát veszélyeztetnek
  • a Nagymező utca platánjait ismét egy mélygarázs miatt fenyegetik
  • az Etele úton 175 fát vágnának ki 182 (máshol jól pótolható) parkolóhely miatt
  • a Római-parti mobilgát megépítése 1500 fa kivágásával járna
  • a Városligetbe tervezett építkezések következtében 6-800 fa tűnne el

Állítják, a közös képviselőket sem értesítették az építkezés megkezdéséről, kérdéseikre eddig nem kaptak válaszokat az önkormányzattól. A tiltakozók szerint az önkormányzat nyolc fa kivágására kapott engedélyt a szomszédos XIV. kerülettől, de azzal a feltétellel, hogy mindet pótolják, ehhez képest a VI. kerület csak hármat pótolna ki. Számukra ez elfogadhatatlan.

A kerületi főépítész az Indexnek azt mondta: az önkormányzat részéről volt közvélemény-kutatás, kikérték a helyiek véleményét, ám az nem az önkormányzat hibája, hogy a lakosok nem érdeklődnek a saját ügyeik iránt. A helyiek szerint nem volt hatékony az önkormányzat kommunikációja, a kert felújítása nem került be a köztudatba. A lakók most egy fórumot szeretnének szervezni, ahol átbeszélhetik a terveket, hogy egy mindenki számára elfogadható konstrukció jöhessen létre.

Letarolják a Csillaghegyi strandot?
Sípálya, valamint focipálya építésére, üzemeltetésére írt ki közbeszerzést a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. a csillaghegyi strand területén. Ezeket 686 millió forintért adnák koncesszióba 15 évre. A strand területén számos öreg fa található, amiket a beruházás miatt ki kell majd vágni. A BGYH Zrt. ellenben azt közölte: nem céljuk a fakivágás, az elhanyagolt, több évtizede gondozatlan cserjés, bokros területet akarják rendbe tenni.
Korábban a Múzeumkert fái is veszélybe kerültek a jövőbeni átalakítások miatt, ám a tiltakozások hatására a Nemzeti Múzeum vezetősége úgy döntött, csak az életveszélyes és beteg fákat fogják kivágni, ezeket a civilek bevonásával mérik majd fel.

Szerző