Előfizetés

Alaptörvény: mi lesz a módosítással?

"Meggyőződésünk és reményünk, hogy a Jobbik gyáva ahhoz, hogy ne szavazza meg az alaptörvény-módosítást" - fogalmazott a törvényalkotási bizottság csütörtöki ülése után Gulyás Gergely. A testület fideszes elnöke arra számít, hogy a hetedik alkotmánymódosításban akár LMP-s vagy MSZP-s átszavazók is segíthetnek a kormánypártoknak, bár Gulyás elismerte, hogy a két ellenzéki párt utóbbi hetekben tanúsított magatartása nem ad okot optimizmusra. 

A politikus megismételte, amit korábban a Népszavának adott interjújában is elmondott, hogy a változtatást nemzeti ügynek tartják, ahol nincs helye különböző pártérdekeknek. Ha a módosítás nem kapja meg a szükséges kétharmados támogatást, az azt jelenti, hogy egyes politikai erők a nemzeti ügyekben sem képesek túllépni saját hatalmi érdekeiken.

Gulyás - aki a parlament és a Fidesz alelnöke is - jobbikos zsarolásról beszélt, kormánypárti politikustársaihoz hasonlóan visszautasította, hogy Vona Gáborék a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötték az alaptörvény-módosítás támogatását. Figyelmeztetett, a Jobbik csak kifogásokat keres az elutasításra. A "gránitszilárdságú" alaptörvény Orbán Viktor által jegyzet hetedik módosítását a Fidesz alelnöke is azzal indokolta, hogy azzal meg tudják védeni az országot a felső korlát nélküli kényszer-betelepítéstől, amit a közösségi és a nemzetközi joggal ellentétes módon az Európai Unió akar ránk erőltetni.

Bár a kormányfő is közölte, nem engednek a Jobbik zsarolásának és a letelepedési kötvény kivezetéséről csak az év végén döntenek, valamiben mégis engedtek a radikális pártnak. A törvényalkotási bizottság csütörtökön olyan módosítást fogadott el Orbán előterjesztéséhez, amely kimondja, hogy a menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Ez Vonáék kívánsága volt. A jobbikosok viszont jelezték, ennek ellenére is csak akkor támogatják az alkotmánymódosítást, ha a végszavazás előtt megszüntetik a letelepedési kötvényt. Vona ultimátuma így hangzott: "Se szegény migránst, se gazdag migránst ne lehessen betelepíteni Magyarországra. Se szegény terrorista, se gazdag terrorista ne érkezhessen Magyarországra".

Az alaptörvény hetedik módosítása október 10-én kora délután került fel a Parlament honlapjára. Orbán, az érvénytelen kvótareferendumot követő kedden, rendkívüli tájékoztatón jelentette be, hogy "új egység" született Magyarországon és ennek apropóján a Ház elé terjeszti javaslatát. Kósa Lajos még aznap a módosítás menetrendjét is felvázolta, amelyet követve október 17-én le is folytatták az előterjesztés általános vitáját, a végszavazásra pedig a tervek szerint jövő kedden, az amerikai elnökválasztás napján kerül majd sor. Október 17-i parlamenti expozéjában a miniszterelnök világösszeesküvést vizionált, a magyar önállóságot féltette, Brüsszelt korholta, majd az ellenzéki reagálásokat meg sem várva Bajorországba utazott egy 1956-os megemlékezésre, ami ellen az ottani zöldek, illetve a szociáldemokraták már Orbán érkezése előtt tiltakoztak.

Fideszes forrásaink szerint Orbán már nem feltétlenül akarja, hogy átmenjen az alkotmánymódosítás. Attól tart ugyanis, hogy amennyiben Brüsszelben mégis zöld utat kap a kvóta, kiderül, hogy a változtatásnak nincs jogi relevanciája. Az EU-val szemben nem véd meg, sőt a szöveg kompatibilis az uniós joggal. A kormányfő ugyanis csak itthon olyan harcos, Brüsszelben igyekszik a szabályokat követve viselkedni. Ha a Házban kedden elbukik a javaslat, a kormány 2018-ig arról beszélhet, hogy az ellenzék betelepítés-párti és az uniós intézkedésekkel szemben a kormány miattuk nem tudja megvédeni a magyarokat. Sem a migránsoktól, sem a brüsszeli bürokraták ötleteitől. Kormányközelben vannak, akik ennek az ellenkezőjét állítják. Úgy vélik, Orbán hiába közölte, már nem olyan biztos abban, hogy megkapja a kétharmadot a változtatás, hisz a sikerben. A szükséges többséghez a Fidesznek két átszavazóra van szüksége, ennyi voksot akár meg is lehet venni, persze nem a Jobbikból. A radikális párt képviselői írásban vállaltak kötelezettséget arra, hogy egyformán szavaznak. Tuzson Bence kormányzati kommunikációs államtitkár két hete közölte, "nincs kőbe vésve" az alaptörvény-módosítás elfogadásának november 8-ra tervezett időpontja, így - némi presztízs-veszteséggel - akár kedd reggel is tovább tolhatják még a végszavazást.

7-en a 7-ről - Mit szól hozzá, hogy Erdogan kivégzi az ellenzéki médiát?

Arató András

Klubrádió

Valójában irigylésre méltó a török sajtó helyzete, mert ott gazdasági okokból nem szűnnek meg lapok. Ám mégsem kell irigykedni, mert a következő megfogalmazás pontosabb: Törökországban nem gazdasági okok miatt hallgatnak el ellenzéki médiumok. A legpontosabb megfogalmazás: Törökországban sem gazdasági okok állnak az ellenzéki sajtó felszámolása mögött. Ott is a nép szabadságáról van szó. Vagyis ott sem. Őszintén szólva, nekem ez az Erdogan nem igazán szimpatikus. Ő sem.

Avar János

újságíró

Árulkodó jel. Nagyon retteghet, aki újságoktól fél. Ha egy vezetőnek van önbizalma és az ellenzéki lap bajba kerül, akkor a miniszterelnök szól a bankelnöknek, s megmentetik. Persze, ha Hornnak hívják. S De Gaulle sem engedte 68-ban lecsukatni Sartre-t, mert nem akart ezzel bekerülni a történelembe. Viszont vannak, akik azt képzelik, hogy a jövő történelmét is átírhatják, nemcsak a múltat. Erdogant a törökök szultánnak nevezik. Mi legfeljebb budai basának a miénket.

Bolgár György

rádiós újságíró

Mit szólhatnak ehhez a kivégzésre várók? Legföljebb azt, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem. Aztán még így is fáj. Úgyhogy tekintsünk inkább derűsen a jövőbe, pardon, a múltba: népünk nagy vezére élt, él és élni fog.

Farkasházy Tivadar

Hócipő

Elég megnézni, mit tesz Putyin és Erdogan, pár hónap múlva itt is bekövetkezik. Mivel a nyugat még mindig nem tesz semmit, itt egy friss hír, mire számíthatnak Magyarországon. Egyszerűen bezárták az Amnesty International moszkvai irodáját, miután a szervezet elkezdte firtatni az orosz börtönökben zajló fogolykínzásokat. A munkatársak egy papírt találtak irodájuk bejáratánál, hogy az épület, amelyet 20 éve béreltek, mostantól a városé. A zárat lecserélték és az áramot is lekapcsolták.

Horváth István

hírlapíró

Sebes szerkesztő úr amikor elküldte az e heti kérdést, jó szokásához híven ez alkalommal is hozzábiggyesztett egy értelmező mondatot, hogy segítsen az olykor aktuális események ismeretének hiányában szenvedő hírlapírónak. Rávezető magyarázata most eképpen szólt: "Erdogan török elnök, nem magyar." Kösz a segítséget Gyuri, én magam már nem tudnám megkülönböztetni őket.

Horváth Zoltán

újságíró

A szomszéd tehenének a mienkével párhuzamos elhullása hagyományosan nagy megnyugvással szokott eltölteni bennünket. Milyen jó érzés látni, hogy máshol se jobb, sőt: bizonyosan találhatunk még olyan momentumokat is, amelyek alapján végülis mi jártunk jobban. Sic itur ad astra, magyarán: ekként pályázhatunk ismét a legvidámabb barakk kitűntető címre. Mi több, ha nagyon igyekszünk, a végén még visszakaphatjuk az orosz fegyőröket is...

Veress Jenő

a Népszava főmunkatársa

Hülye ez az Erdogan, hiszen meg is vehetné mindet és habonyizálhatná. Az új Kurdszabadság például dicsőíthetné őt és Putyint. És janicsárképzőbe küldhetné a „gülenistákat”. Egy (elsőre virtuális, munkajogi) börtön például jó szerkesztőség lehetne, nem kóricálnának oknyomozni mindenféle újságírók. Van még mit ellesni a mi Nagy Tanítónktól.

Maszkban tiltakoznak a hatalom ellen

Publikálás dátuma
2016.11.05. 06:06
Népszava fotó
Budapest idén is csatlakozik a világ 700 nagyvárosához, ahol november 5-én megrendezik a Millió Maszkos Menete névre hallgató rendszerkritikus tüntetést. 

A figyelemfelkeltő demonstráció hazai szervezői szerint „Magyarországon tömegek ábrándultak ki a rendszerváltozás ígéretéből, illetve az elmúlt 26 év kiváltságosai által fennen hirdetett (látszat)szabadságból és (látszat)demokráciából. Az összefonódó politikai és gazdasági elitek kizárják az állampolgárokat a döntéshozatalból és csak a saját kiváltságaikat védik”. Ez ellen tiltakoznak a menethez csatlakozó civil mozgalmak. Az alulról szerveződő körök együttműködésével olyan „kritikus tömeget” akarnak elérni, amely már képes lehet valódi, rendszerszintű változásokat is kikényszeríteni.

Angolszász területen kezdtek utcai felvonulásokkal megemlékezni a hatalom ellen tiltakozók egy Guy Fawkes nevű angol katolikus nemesről, akit 35 évesen végeztek ki, mert összeesküvést szőtt a király ellen. Elfogásának napján ma már világszerte „Guy Fawkes” maszkot tesznek az arcuk elé azok, akik kritikusan szemlélik a hatalom és a pénzvilág összefonódását. A maszk az egység és az elnyomással szembeni kiállás szimbóluma. Nálunk az Anonymous globális közösség három hazai csoportja szervezi a menetet, amely ma délután fél 5-kor gyülekezik a Vértanúk terén. A vonulást több helyszínen is felszólalásokkal megszakítva jutnak el a Városligetbe, ahol a Királydombnál este 7 után - a fenntarthatóságról szóló vélemények elhangzása nyomán - fényperformance zárja a megmozdulást. Közben beszédek és akciók tarkítják a programot, a szónokok a természetvédelem, a médiademokrácia és sajtószabadság kérdései mellett kritikát fogalmaznak meg a pénzügyi rendszer és a politikai elit összefonódásáról, a politikai és vallási manipulációról, bemutatják a Ligetvédők táborát és közben szendvicseket osztanak a rászorulóknak.

A kormánnyal szembeni elégedetlenség alternatív csoportjai legemlékezetesebben 2014-ben hallatták hangjukat, amikor az október végén az internetadó ellen szervezett csaknem százezres tömegmegmozdulás után november 5-én is utcára vitték az embereket.