Előfizetés

Bezárnák az erőművet? 300 munkahely a tét Ajkán

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2016.11.02. 06:21
A Bakonyi Erőmű célja, hogy hőenergiával ellássa Ajka városát ,és megőrizze a munkahelyeket FORRÁS: KVM
"Pernye lepi el Ajkát" - írtuk néhány hete annak kapcsán, hogy a város lakosai arra panaszkodnak, hogy a 70 esztendős Bakonyi Erőmű Zrt. tevékenységével rontja a településen élők közérzetét. A város polgármestere a nagy múltú "kóceráj" bezárását követeli, míg a hatóságok nem látják megalapozottnak a panaszt.

Egy pillanatra sem lankad a küzdelem Ajkán: az egymásnak feszülő felek egyfelől a Bakonyi Erőmű Zrt, másfelől a város lakossága - élén a város polgármesterével - azt vitatják, hogy a cég által okozott környezetterhelés - vagyis a pernyehullás - túllépi-e a megengedett mértéket, akárcsak időlegesen is, vagy sem. A helybeliek arra hivatkoznak, hogy főleg fűtési szezonon kívül, különösen éjszaka a lakások erkélyére, a szabadban száradó ruhákra, a játszóterekre, a parkoló autókra vagy a vízfelületekre nagy mennyiségű pernye hullik. Ezért az ajkaik közül többen, az önkormányzattal karöltve, a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Hatóságához fordultak, arra ösztönözve őket, hogy vizsgálják ki, és változtassák meg a Bakonyi Erőmű Zrt. technológiáját.

Ezzel szemben Németh Frigyes, a Bakonyi Erőmű Zrt. vezérigazgatója előző cikkünkre válaszul azt közölte lapunkkal, hogy a környezetterhelés mértékét több száz millió forintos fejlesztésekkel egytizedére mérsékelték, és további ilyen jellegű beruházások zajlanak. A cégvezető emlékeztetett arra is, hogy egyetlen hatóság sem marasztalta el a Bakonyi Erőmű Zrt.-t, és még az önkormányzat által kezdeményezett bírósági perekben is elutasították a város keresetét.

"Meddig tűri még a környezetvédelmi hatóság, hogy a Bakonyi Erőmű Zrt. súlyosan szennyezze Ajka város levegőjét?" - tett fel írásbeli kérdését a környezetvédelemért is felelős földművelődésügyi miniszternek Rig Lajos (Jobbik) országgyűlési képviselője. A honatya állítása szerint az erőmű vezérigazgatója intézkedéseket helyezett kilátásba arra a július közepi levélre válaszolva, amelyben Ajka önkormányzata a szennyezés megszüntetését kérte. Az országgyűlési képviselő szerint azonban ennek semmilyen eredménye nincs. Rig Lajos visszautalt arra, hogy a városi önkormányzat megkereste a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (Energiahivatal) elnökét és az erőmű tulajdonosát, de nem jártak eredménnyel. Ajka egy új fűtőerőmű projektjére is pályázatot írt ki, ám az érdeklődők az Energiahivatal által rögzített hatósági ár keretei között nem látták megvalósíthatónak az új fűtőerőmű létesítését - írta kérdésében a képviselő. Emlékeztetett arra is, hogy időközben a Fejér Megyei Kormányhivatal, mint környezetvédelmi hatóság elrendelte az erőmű kéményére vonatkozó folyamatos kibocsátás-mérést, és a város önkormányzata is egy erre szakosodott társasággal méréseket végeztetett. A honatya megfogalmazása szerint: "A mérések megdöbbentőek. A 14 napos mérési ciklus alatt négy napon át a szálló por koncentrátuma meghaladta az egészségügyi határértéket."

A dolog lényege, hogy a korom és a pernye mindaddig akadálytalanul kerül a város légterébe, amíg a füstgáz hőmérséklete el nem éri a 138 fokot, és ezáltal szennyeznek. (A kéményekre szerelt szűrőfilterek csak ennél a hőmérsékletnél lépnek működésbe.) A Fejér Megyei Kormányhivatal Ajka városának ezt írta - idézte fel Rig Lajos: " A leválasztó berendezéseket az engedélyes folyamatos működtetni köteles, (...) üzemszünetekről a felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell." A képviselő szerint az erőmű elhallgatta, hogy a kazánok indításakor jelentkező problémák nem üzemzavarok.

"A Kormányhivatalhoz nem érkezett sem mérési jegyzőkönyv, sem más beadvány az Ajkai Önkormányzat által elvégeztetett imisszió (levegőterhelhetőségi szint) mérésekről, így a jelzett határértékről sincs tudomása. A Kormányhivatal megkereste Ajka Város Önkormányzatát, és kérte a mérési jegyzőkönyv megküldését, további intézkedések megtétele érdekében" - ezt válaszolt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Rig Lajosnak.

Németh Frigyes, az erőmű vezérigazgatója arra figyelmeztet, ha bezárnák az erőművet, akkor megoldhatatlan lenne hatezer otthon és a közintézmények fűtése, helyi ipari vállalkozások gőzellátása, és kiesne az ország villamosenergia igényének 1-1,5 százaléka. Megszűnne 300 munkahely, és nem folyna be évi 200-250 millió forint iparűzési adó.

Kapcsolódó
Élhetetlen város? - Pernye lepi el Ajkát

Milliós temetés, vagy...

Publikálás dátuma
2016.11.01. 11:32
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Míg vidéken huszonöt év alatt a sírhelyárak körülbelül a 68-szorosukra emelkedtek, addig Budapesten előfordul, hogy ma 187-szer nagyobb árat kérnek egy sírhelyért, mint 25 évvel ezelőtt - írja a Magyar Nemzet.

A magyar nyugdíjasok fele havi százezer forintnál kevesebből él. Nem csoda, ha Kati néni, aki 1989 nyarán temette el az urát, kis híján szívszélhűdést kapott, amikor idén nyár elején a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. kipostázta neki a következő 25 évre szóló hosszabbítás összegét. A farkasréti sírhelyért, amiért 1989-ben 1400 forintot kellett fizetnie, most 263 015 forintot kért a társaság.

Egy temetés ára a fővárosban könnyen felszökik a milliós összegig, de félmillió alatt maradni sem egyszerű akkor, ha budapesti temetőben szeretnénk nyugodni. Nem véletlenül virágzik most már hazánkban is a temetkezési előtakarékosságra építő üzletág. A kegyeleti biztosítás lehetővé teszi, hogy apránként gyűjtsük össze a temetésünkre fordítandó összeget, amely így nem szeretteinket terheli majd. A sírhelyhosszabbítás ilyen mértékű kiadására azonban a huszonöt évvel ezelőtti költségek alapján aligha lehetett volna felkészülni. 

Nem véletlen, hogy ilyen árak mellett egyre többen választják a hamvasztásos, urnás temetéseket (ezek aránya a budapesti temetőkben 82 százalék, a 18 százaléknyi hagyományos temetéssel szemben), de mit tehet az, aki már nem tud választani, hiszen kedves halottja idestova negyed évszázada a földben nyugszik? A BTI tájékoztatása szerint ilyenkor általában egy év türelmi idő áll rendelkezésre, de ha a sírhelyet azt követően sem értékesítik, ez az idő akár tovább is elnyúlhat.

Akinek nincs több százezer forintja egy temetésre, még mindig megteheti, hogy segélyért fordul a lakóhelye szerinti önkormányzathoz, de a temetkezés legköltséghatékonyabb módja Magyarországon a szociális parcella igénybevétele lesz, igaz, csak 2019. január elsejétől. Addigra elvileg minden önkormányzatnak ki kell jelölnie egy olyan parcellát, amelyben a hozzátartozók saját maguk áshatják ki a sírt, amelybe maguk eresztik le a koporsót, amelyben az általuk mosdatott, öltöztetett holttest fekszik. Szociális temetésnél a hozzátartozót nem terhelik majd költségek, az állam ingyenesen gondoskodik sírhelyről és koporsóról vagy urnáról, a holttest hűtéséről és szállításáról.

A teljes cikket itt olvashatja!

Az EU nélkül meghal a magyar gazdaság

Publikálás dátuma
2016.11.01. 10:09
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Baj van a kormány számításaival, a magyar gazdaság mélyponton van, mert az előző ciklus uniós pénzei már nem jönnek, a következő ciklus még nem jön, magyar pénzből kellene finanszírozni a beruházásokat, de ez nem megy, 10 százalékkal zuhannak a beruházások – ezt Vértes András mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A GKI Gazdaságkutató elnöke szerint két dolog tartja életben a magyar gazdaságot, az uniós források, és a fogyasztás. Hozzátette: az ország versenyképessége hosszú távú ügy, viszont az uniós támogatások érkezése rövidtávú történet, 2020 után elzáródnak a pénzcsapok, ekkora ingyen pénzre nem lehet majd számítani.  

Vértes András kijelentette: az unió most azt akarja megmutatni, hogy nem elég belépéskor megtartani az európai normákat, hanem tagként is szolidárisnak kell lenni. 

Bővebben itt!

Kapcsolódó
Enged az Uniónak a kormány