Listáznák a gyerekmolesztálókat

Publikálás dátuma
2016.10.31. 06:05
kormány listázná a zaklatókat, de nem tudni, kik férnének hozzá a sötét titkokhoz FOTÓ: NÉPSZAVA
Már vizsgáljuk, hogyan lehetne megoldani azok nyilvántartását, akik gyermekek elleni szexuális bűncselekményeket követtek el - jelentette be Czibere Károly szociális ügyekért felelős államtitkár a kormány gyermekvédelmi intézkedéseivel kapcsolatos háttérbeszélgetésen. Ugyanakkor több szakember aggódik a gyermekvédelmi törvény múlt héten beterjesztett módosítása miatt, szerintük a szigorítások túlkapásokhoz vezethetnek.

Bár szakemberek és szakmai szervezetek egész hada évek óta kongatja a vészharangot, a kormány mintha csak most ébredt volna rá: nagyon nagy bajban van a hazai gyermekvédelem. Az elmúlt időszakban sorozatban napvilágot látott gyermekbántalmazási ügyek újból rávilágítottak a rendszer alapvető hibáira, hiányosságaira, az egyre durvább eseteket pedig már a döntéshozók sem hagyhatják figyelmen kívül. Czibere Károly azt ígéri: a kormány mindent megtesz a gyermekjóléti szolgáltatások és a gyermekvédelem jogszabályi hátterének erősítése érdekében.

A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen elmondta: a bicskei gyermekotthonban történtek (mint kiderült, az otthon igazgatója, aki augusztusban állami kitüntetést is kapott, nagy valószínűség szerint éveken át molesztálhatta a gyerekeket - a szerk.) is bebizonyították, hogy a szakellátásban dolgozók részéről az erkölcsi bizonyítvány megléte kevés, ezért egy olyan országos nyilvántartó rendszer kidolgozásán gondolkodnak, ahol jól nyomon követhetőek azok, akiknek már volt hasonló ügyük. Hogy pontosan kik férhetnek majd hozzá ehhez a listához, még nem tudni.

- A bicskei igazgató tetteinek semmi nyoma nem volt a rendszerben, az alsóbb szintekre sem érkezett jelzés, így kerülhetett sor a sajnálatos kitüntetésre is - mondta Czibere. A nyilvántartásba azonban csak azok kerülnének bele, akik már követtek el bűncselekményeket, és azokra fény is derült. A Népszava kérdésére, hogyan oldanák meg, hogy eleve ne kerülhessenek gyerekek közelébe olyanok, akik kárt tehetnek bennük, Nyitrai Imre helyettes-államtitkár válaszolt. Mint mondta, a nevelőszülői rendszerben már működik egy komoly pszichológiai szűrés, ezt kiterjesztenék és a szakemberek képzésébe is beépítenék.

Czibere Károly beszámolt arról is, a gyermekbántalmazók nyilvántartása mellett azon is gondolkodnak, hogy az ilyen ügyekkel kapcsolatban mi és hogyan jelenhessen meg a nyilvánosságban. - Vannak olyan országok, ahol semmit nem hozhatnak le a médiában addig, amíg nem születik az ügyben jogerős döntés. Ez az áldozatok védelmét is szolgálja, és elkerülhetőek az olyan esetekből fakadó sérelmek, amikor végül kiderül, alaptalanul vádoltak meg valakit erőszakkal, ahogy az az Alföldi utcai gyermekotthonban is történt - fogalmazott. Megemlítette azt is: folyamatban van a nagy, korszerűtlen és zárt gyermekotthonok bezárása, amennyi gyereket csak lehet, nevelőszülőknél, illetve 8-12 fős lakásotthonokban helyeznének el.

A gyermekvédelmi törvény módosításával kapcsolatban az államtitkár azt mondta: a közelmúltban történt recski vagy gyöngyösi tragédiák tapasztalatai azt mutatták, hogy maga a törvény jó, a jogalkalmazással, a jelzőrendszer tagjainak együttműködésével van baj. Éppen ezért a módosításban elsősorban a jelzőrendszer megerősítésére tesznek kísérletet, valamint súlyosan veszélyeztető magatartásnak minősítenék, ha valaki nem hajlandó együttműködni a védőnővel, háziorvossal. Mindemellett nemcsak a szociális, de az egészségügyi törvényben is megjelenik majd, ha az orvos bántalmazásra utaló jelet lát, azonnal jeleznie kell (az elmúlt évek adatai szerint a legkevesebb ilyen irányú jelzés a háziorvosoktól érkezett - a szerk.).

Aggódnak a szakemberek
A gyermekek védelme és biztonsága érdekében kormánypárti képviselők olyan törvénymódosítást terjesztettek elő, amely nem alkalmas a súlyosan veszélyeztetett gyermekek tragédiáinak megelőzésére, ugyanakkor tömegesen vezethet családok indokolatlan szétszakításához - olvasható a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében. A jogvédő szervezet szerint az, hogy kötelezővé válik például a védőnői szolgáltatás igénybevétele, annak elmulasztása pedig súlyos veszélyeztetésnek minősül, túlkapásokhoz vezethet.
"Ha például egy várandós anyuka késve jut el a terhesgondozásra, vagy ha a szülők nem jelentek meg egy osztályfőnöki órán, a védőnő vagy az iskola ezeket minősítheti akár az együttműködés megtagadásának is. Ha pedig annak minősíti, a hatóság akár a gyerekek elszakításáról is dönthetne a javaslat alapján. A TASZ aggodalmait olyan neves szakemberek is osztják, mint Herczog Mária, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja, vagy Gyurkó Szilvia gyermekjogász. Az UNICEF Magyar Bizottságának szakértője szerint több felkészült szakemberre lenne szükség, az államnak erre kellene költenie.
Czibere Károly ellenben úgy látja, a törvénymódosítás nem ad lehetőséget "túlterjeszkedő jogalkalmazásra", nem szélesíti a családból való kiemelés lehetőségeit. "A kormány célja, hogy amíg csak lehet, vér szerinti szüleinél tartsa a gyerekeket. A szigorítással együttműködésre akarjuk ösztönözni a szülőket" - mondta, hozzátéve: ha a szülők nem jelennek meg például egy-két osztályfőnöki órán, az még nem számít súlyos veszélyeztetésnek.



Szerző

Aláírták a CETA-t

Vasárnap az Európai Unió és Kanada rendkívüli csúcstalálkozóján végre aláírták a szabadkereskedelmi egyezményt, a CETA-t, miután pénteken a vallon parlament is megszavazta azt. Az aláíráson megjelent Justin Trudeau kanadai kormányfő. Mivel gondja akadt gépével, ezért a tervezett időponthoz képest egy órával később, 13 órakor írták alá a dokumentumot. Ez egy óra persze már nem sokat számított annak fényében, hogy eredetileg csütörtökre tervezték a ceremóniát, de a vallonok ellenállása miatt halasztani kellett.

Az egyezmény azonban csak decemberben, vagy januárban lép életbe, miután az Európai Parlament is áldását adja rá. Ám nemcsak az elfogadás volt nehéz, még a szerződés utóélete sem ígérkezik túlságosan egyszerűnek. Több német baloldali szervezet, a Foodwatch, a Campact, illetve a Mehr Demokratie szombaton sürgősséggel beadványt nyújtott be a karlsruhei alkotmánybíróságnál, hogy akadályozza meg a megállapodás hatályba lépését.

Néhány hete ugyanis a taláros testület feltételekkel hagyta jóvá a CETA-t, s e szervezetek úgy vélik, hogy ezen kitételek nem, vagy csak részben teljesültek. Roman Huber, a Mehr Demokratie részéről azt közölte, mindezek fényében nem szabad alkalmazni a szerződést. Hasonlóan foglalt állást a német ellenzéki tömörülés, a Balpárt is, amely már pénteken sürgősségi beadványt nyújtott be a karlsruhei testülethez.

A beadványnak azonban aligha lesz foganatja. Reinhard Silberberg, Németország uniós nagykövete ugyanis azt közölte, hogy a német kormány már aláírta a dokumentumot, ami azt jelzi: jogorvoslatnak helye nincs.

A CETA-t ugyanakkor más veszélyek is fenyegetik. Jövőre elnökválasztást rendeznek Franciaországban, illetve parlamenti választást Németországban és Hollandiában. Idő előtti voksolás lehetséges Olaszországban és Ausztriában. Ez utóbbi államban már a december 4-én esedékes elnökválasztást megelőző kampányban is téma a CETA. Norbert Hofer, a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje azt közölte, megvétózza a megállapodást, ha a nép nem mond igent rá. (Vagyis népszavazást íratna ki.)

Ám a környezetvédők által támogatott Alexander Van der Bellen is azt mondta, „jelen állapotában” nem írná alá. (Mióta ezt mondta, több paragrafussal egészítették ki a dokumentumot.) Ha ezen államok bármelyikében jobboldali populista fordulat következik be, megtorpedózhatják a megállapodás végrehajtását.

A CETA-val kapcsolatos huzavona az Egyesült Államokkal megkötendő szabadkereskedelmi megállapodással (TTIP) kapcsolatos tárgyalásokat is befolyásolhatja. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Welt am Sonntagban úgy vélte, az amerikai elnökválasztás után újra kell kezdeni a megbeszéléseket. Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár szerint új alapokra kell helyezni az EU kereskedelmi politikáját, s át kell gondolni a TTIP-t.

Sigmar Gabriel német alkancellár viszont úgy vélte, még korai lenne a TTIP újragondolásáról beszélni. Hazájában azonban sokan nem értenek egyet a szociáldemokrata politikussal: mintegy százezren tüntettek Németországban a TTIP és a CETA ellen.

Szerző
Témák
Kanada CETA

Aláírták a CETA-t

Vasárnap az Európai Unió és Kanada rendkívüli csúcstalálkozóján végre aláírták a szabadkereskedelmi egyezményt, a CETA-t, miután pénteken a vallon parlament is megszavazta azt. Az aláíráson megjelent Justin Trudeau kanadai kormányfő. Mivel gondja akadt gépével, ezért a tervezett időponthoz képest egy órával később, 13 órakor írták alá a dokumentumot. Ez egy óra persze már nem sokat számított annak fényében, hogy eredetileg csütörtökre tervezték a ceremóniát, de a vallonok ellenállása miatt halasztani kellett.

Az egyezmény azonban csak decemberben, vagy januárban lép életbe, miután az Európai Parlament is áldását adja rá. Ám nemcsak az elfogadás volt nehéz, még a szerződés utóélete sem ígérkezik túlságosan egyszerűnek. Több német baloldali szervezet, a Foodwatch, a Campact, illetve a Mehr Demokratie szombaton sürgősséggel beadványt nyújtott be a karlsruhei alkotmánybíróságnál, hogy akadályozza meg a megállapodás hatályba lépését.

Néhány hete ugyanis a taláros testület feltételekkel hagyta jóvá a CETA-t, s e szervezetek úgy vélik, hogy ezen kitételek nem, vagy csak részben teljesültek. Roman Huber, a Mehr Demokratie részéről azt közölte, mindezek fényében nem szabad alkalmazni a szerződést. Hasonlóan foglalt állást a német ellenzéki tömörülés, a Balpárt is, amely már pénteken sürgősségi beadványt nyújtott be a karlsruhei testülethez.

A beadványnak azonban aligha lesz foganatja. Reinhard Silberberg, Németország uniós nagykövete ugyanis azt közölte, hogy a német kormány már aláírta a dokumentumot, ami azt jelzi: jogorvoslatnak helye nincs.

A CETA-t ugyanakkor más veszélyek is fenyegetik. Jövőre elnökválasztást rendeznek Franciaországban, illetve parlamenti választást Németországban és Hollandiában. Idő előtti voksolás lehetséges Olaszországban és Ausztriában. Ez utóbbi államban már a december 4-én esedékes elnökválasztást megelőző kampányban is téma a CETA. Norbert Hofer, a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje azt közölte, megvétózza a megállapodást, ha a nép nem mond igent rá. (Vagyis népszavazást íratna ki.)

Ám a környezetvédők által támogatott Alexander Van der Bellen is azt mondta, „jelen állapotában” nem írná alá. (Mióta ezt mondta, több paragrafussal egészítették ki a dokumentumot.) Ha ezen államok bármelyikében jobboldali populista fordulat következik be, megtorpedózhatják a megállapodás végrehajtását.

A CETA-val kapcsolatos huzavona az Egyesült Államokkal megkötendő szabadkereskedelmi megállapodással (TTIP) kapcsolatos tárgyalásokat is befolyásolhatja. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Welt am Sonntagban úgy vélte, az amerikai elnökválasztás után újra kell kezdeni a megbeszéléseket. Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár szerint új alapokra kell helyezni az EU kereskedelmi politikáját, s át kell gondolni a TTIP-t.

Sigmar Gabriel német alkancellár viszont úgy vélte, még korai lenne a TTIP újragondolásáról beszélni. Hazájában azonban sokan nem értenek egyet a szociáldemokrata politikussal: mintegy százezren tüntettek Németországban a TTIP és a CETA ellen.

Szerző
Témák
Kanada CETA