Orbánnal nem közösködnek Washingtonban

Külön ünnepségen emlékeztek meg az 1956-os forradalom 60. évfordulójáról a Magyarországgal foglalkozó legfontosabb amerikai döntéshozók és véleményformálók - írta a Facebookon a Népszabadság szerkesztősége. 

Ebből szerintük az derült ki, hogy Washingtonnak Magyarországgal semmi baja, a gond az Orbán-kormánnyal van. Az eseményt Charles Gati, a Johns Hopkins egyetem professzora, Thomas Melia, a külügyminisztérium egykori helyettes államtitkára és Simonyi András, hazánk egykori washingtoni nagykövete szervezte.

Mindez erős diplomáciai jelzés Budapestnek, hiszen az amerikai külügyminisztérium hazánkkal foglalkozó munkatársai mind távol maradtak a washingtoni magyar nagykövetség által múlt héten megrendezett évfordulós fogadásról. Az amerikai külügyminisztérium még ez utóbbi esemény előtt kiszivárogtatta a Politico egyik külsős szerzőjének: Victoria Nuland külügyi államtitkár és ma már a külügy segélyezési hivatalában, a USAID-ben dolgozó Melia azért nem mentek el a követségi fogadásra, mert nem akarják, hogy ezt a magyar kormány úgy "adja el" később, hogy támogatják politikáját.

Nuland, férjével, a neves konzervatív újságíró Robert Kagannal együtt elment a külön eseményre, amelynek az volt a célja: ellensúlyozza az Orbán-kormány egyoldalú, a történelmet elferdítő '56-os megemlékezéseit. A szervezők szerint a magyar kormány úgy állítja be a forradalmat, mintha az Orbán Viktor populista, büszkén vállaltan illiberális, nyugat-ellenes kormányának előzménye lett volna. Charles Gati az eseményen elmondott beszédében hangsúlyozta: ez nem igaz, hiszen az '56-os forradalmárok a szovjet uralom ellen harcoltak. Az eseményen számtalan neves személyiség jelent meg: a legendás külpolitikai elemző Zbigniew Brzezinski, Pal Maleter Jr. (az ’56-os vértanú, Maléter Pál fia), Sushma Palmer (Mark Palmer egykori budapesti amerikai nagykövet özvegye), Hoyt Yee és Rob Berschinski helyettes külügyi államtitkárok, Andre Goodfriend, a budapesti követség egykori ügyvivője, Jackson Diehl, a Washigton Post véleményrovatának helyettes szerkesztője és Carl Gershman, a demokráciák fejlődését támogató National Endowment for Democracy elnöke. Ott volt Povl Bang-Jensen fia és lánya is - ő volt az a dán diplomata, aki 1959-es, máig tisztázatlan haláláig az ENSZ-ben az '56-os forradalom ügyét tárgyaló bizottság másodtitkára volt, és nem volt hajlandó elárulni a bizottság előtt tanúskodó több száz magyar kilétét, hogy otthon maradt családjukat védje.

Szerző

Választás 2018 előtt?

Publikálás dátuma
2016.10.29. 07:02
Lesz-e folytatás? Mikor állnak ismét egy színpadon a demokratikus ellenzék vezetői? FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN
A demokratikus ellenzék nyolc pártja a héten zárt ajtók mögött megkezdte az egyeztetést a 2018-as választás előtti összefogásról, egy esetleges előválasztás megtartásának lehetőségéről. Szűkszavú közleményükből csak az derült ki, hogy a találkozón részt vett a Balpárt, a Demokratikus Koalíció, az Együtt, az Európai Bal, a Liberálisok, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarország Mozgalom és a Párbeszéd delegációja. Az LMP előre bejelentette, hogy önállóan akar indulni.

Isten és az ellenzék malmai lassan őrölnek. Tóth Zoltán választási szakértő először 2012 év elején vetette fel, hogy a következő választáson csak olyan összefogással indulhatnak sikerrel a hatalomból kiszorult és újonnan szerveződött baloldali pártok, amit nyílt előválasztás előz meg. Az ötletet 2013 augusztusában Mesterházy Attila, az MSZP akkori elnöke is magáévá tette a Bajnai Gordonnal vívott vetélkedésben és nyilvánosan javasolta, hogy mind a 106 egyéni körzetben és a miniszterelnök-jelölt személyéről is előválasztáson döntsenek. Miután azonban 2014 év elején az MSZP, az Együtt, a DK, a PM és az MLP közös országos listáról határozott, az előválasztás ötlete teljesen eltűnt a napirendről. Az eredmény ismert, a demokratikus ellenzék pártjai mind a 2014-es parlamenti, mind pedig az önkormányzati választáson csúfos vereségbe szaladtak bele.

Második kör

Az előválasztás javaslatát, mint „politikai innovációt”, Tóth Zoltán 2015-ben a Republicon Intézet szakértőjeként melegítette fel, amikor már mindenki számára világos volt, hogy nem lehet megkerülni az együttműködést, de túl kell lépni a közös lista gondolatán, hogy az egyéni körzetekben le lehessen győzni a Fidesz-KDNP jelöltjeit és meg lehessen találni Orbán Viktor kihívóját.

A legradikálisabb társadalompolitikai változtatásokra is nyitott Párbeszéd vezetőinek az előválasztás melletti egyértelmű kiállása, majd a többieknek címzett határozott felszólítása kellett ahhoz, hogy a pártok közötti konkrét vita is megkezdődjön a kérdésről. A Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea az érvénytelen népszavazás után azonnal meghívta a demokratikus ellenzék pártjait október 24-re, hogy közösen vágjanak bele a felkészülésbe, de végül csak pár nappal később kezdődtek meg a tárgyalások. Az első találkozón a Párbeszéd mellett ott volt a Balpárt, a Demokratikus Koalíció, az Együtt, az Európai Bal, a Liberálisok, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarország Mozgalom képviselője. Részleteket azonban nem közöltek, mindössze annyit tartalmazott a találkozó tényét bejelentő közlemény, hogy „a tárgyalás konstruktív légkörben zajlott; a felek megállapodtak a megoldáskeresés folytatásában”.

Miért kellene előválasztás?

Az előválasztás legfontosabb eredménye lehet, hogy megmaradna a sokpártrendszer és kiderülne a demokratikus ellenzék egyes pártjainak tényleges támogatottsága. Az orbáni egyszemélyi kijelölésekkel szemben olyan modellt mutatna meg a pártok belső közönségének is, amelyben sokan kapnak beleszólást a jelöltek kiválasztásába.

Ellenérvek
A Rogán Antal akkori frakcióvezető nevéhez köthető előzetes választói regisztráció terve miatt – ami aztán megbukott az Alkotmánybíróságon – 2012-ben még az volt a legfőbb ellenérv az előválasztás ötletével kapcsolatban, hogy az embereknek elegük van az ilyen eljárásokból. Később felvetődött, hogy már a jelöltállítás időszakában megkezdődik a baloldali pártok közötti sárdobálás, ami tovább csökkenti híveik számát mire eljutnak az előzetes voksolásig, a Fidesznek pedig elég muníciót ad a tényleges kampányban az ellenfél támadására. A vitatkozó ellenzék képe biztosan nem javítja az összefogásra lépett pártok elismerését, de a megkezdett tárgyalások ellenére a legfontosabb kérdés, mekkora a veszélye a szocialisták és a DK számára annak, ha esetleg alig válogatják be jelöltnek az embereiket a 106 körzetben, ami listás súlyukat is csökkentheti és megpecsételheti egész sorsukat a jövőben. A kockázat óriási, de ha nem fognak össze, még nagyobb.

Az előválasztáson azok a pártok indulhatnának, amelyek közös értéknyilatkozatban tennének hitet legfontosabb közös alapelveik mellett, később pedig ezt a nyilatkozatot mindenkinek alá kellene írnia, aki szavazni szeretne az előválasztáson, megtoldva egy jelképes, 200 forintos hozzájárulás befizetésével. Ez biztosítaná, hogy valóban csak a demokratikus ellenzék hívei szavazzanak, ne pedig a jobboldal felbérelt szereplői. A tervek között elhangzott az is, hogy a körzetekben és a miniszterelnökségért folytatott versengésben is részt vehetnek civil szereplők, nem párthoz kötődő magánszemélyek is, de ha valaki kormányfőnek jelentkezik be, annak ötezer ajánlást le kell tennie az asztalra. Az előválasztást követően a pártok közös kampányt folytatnának a jelöltek mellett.

A Republicon Intézet 2015-ös előválasztási javaslatára még nagyon óvatosan reagáltak a pártok. Az MSZP, az Együtt és a PM halvány támogató véleményt fogalmazott meg, a DK pedig inkább elzárkózott volna az előzetes megmérettetéstől. Bárándy Gergely MSZP-s képviselő például elvben egyetértett az előválasztás gondolatával, de azt mondta: célszerűbb lenne, ha csak a kormányfőjelölt személyéről szólna az előválasztás. A módszert akkor csak Bodnár Zoltán, a Liberálisok tagja ellenezte, de – ahogy az első egyeztetésről kiadott szűkszavú közleményben láttuk -, most mégis elmentek a megbeszélésre.

Amikor a Párbeszéd Magyarországért az idén júliusban ismertette előválasztási javaslatát, Karácsony Gergely, a párt társelnöke külön is hangsúlyozta, hogy a terv a Republikon Intézet elképzelései alapján készült, azt néhány helyen kiegészítve. Azt mondta, az országos lista a Jobbikot leszámítva az ellenzéki pártok közös listája lenne, amelyre az előválasztáson résztvevő választók javasolhatnának tíz nevet. Azoknak, akik részt szeretnének venni az előválasztáson, „meg kellene adniuk bizonyos személyes adatokat”, amivel a jobboldali aktivistákat próbálnák kizárni. A PM társelnöke abban gondolkodik, hogy az egyéni jelöltekre és a miniszterelnök-jelöltre is szavazni kellene. Az egyfordulós előválasztás Karácsony szerint egy évvel a választások előtt több százezer embert mozgatna meg.

Elemzők szerint

Politológusok tavaly azt emelték ki, hogy ha az indulók köre és a finanszírozás kérdése tisztázódik, még mindig rengeteg technikainak tűnő problémával kell megküzdeni, amelyekben csak annyi a közös, hogy bármelyiken elbukhat az egész kezdeményezés. Azt is hozzátették azonban, hogy a rengeteg kérdőjel ellenére egy előválasztás felkavarhatná a politikai állóvizet, lehetővé tenné a szervezetek belső építkezését és új szereplők megjelenését a politikai porondon.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője tavaly még kevés esélyt adott annak, hogy a pártok – különösen a nagyobbak, az MSZP és a DK – belemennének egy ilyen előválasztásba. Erős ugyanis a kockázata annak, hogy az egyéni körzetekben a civilek legyőzik a jelöltjeiket – érvelt.

Boros Tamás, a Policy Solutions vezetője akkor úgy fogalmazott, az előválasztás alkalmas lehet a közbeszéd tematizálására, de félő, hogy az egymással is rivalizáló baloldali erők között csak tovább feszítené a húrt, és nem a feszültségek elsimítását szolgálná. Arra a problémára pedig, hogy jelenleg a baloldalnak együttesen is jóval kevesebb szavazója van, mint a Fidesznek, nem ad választ az előválasztás esetleges bevezetése.

Az idén júliusban, amikor a Párbeszéd Magyarországért bejelentette, hogy az együttműködés egyedüli ésszerű lehetőségének tartja az előválasztást, Róna Dániel úgy fogalmazott a Népszava kérdésére, hogy a baloldal szempontjából jó ötletnek tartja a kezdeményezést. A Corvinus Egyetem oktatója kiemelte, a választóknak is pozitív üzenet, hogy a baloldali pártok végre nem egymással foglalkoznának, hanem szabályozott kereteken belül küzdenének a választóközönség szimpátiájáért. Ha az MSZP és a DK közül legalább az egyik párt szeretne előválasztást, akkor a másiknak elkerülhetetlen lenne a részvétel. Viszont, ha mindketten bojkottálnák, az jóval alacsonyabb érdeklődést eredményezhetne, de még ebben az esetben is megfontolandó megoldásnak tartaná az előválasztást a kisebb pártok és civilek részvételével.

Tóth Csaba, a Republicon Intézet stratégiai igazgatója 2017 tavaszát tartaná ideálisnak az előválasztás megszervezésére, mert szerinte a bizonytalanok a Jobbik felé fordulnak, ha jövő nyáron nem látják a demokratikus ellenzék egységét és miniszterelnök-jelöltjét.

Mindenki szerint meghatározó lesz a következő hónapokban, hogy a két legnagyobb párt képes lesz-e együttműködni az előválasztás megvalósításában, ami ugyan jelentős személyi kockázatokkal jár számukra, viszont ha kiugrik belőle az MSZP vagy a DK, az biztos kudarcot eredményez a demokratikus ellenzéknek 2018-ban.

A másik lényeges kérdésben, a miniszterelnök személyében sem lesz egyszerű megegyezni, de nem is hátráltatja a legjobb vezető kiválasztását, hogy valamelyik párt már elkötelezte magát valaki mellett. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője nemrég egy lapinterjúban arról beszélt: nem az MSZP-ből kell miniszterelnök-jelöltet keresni, hanem együtt kell egy hiteles személyt találni és erre lehet jó megoldás az előválasztás.

A demokratikus ellenzék pártjai közül egyedül az LMP tart ki az önálló indulás mellett. Eddig sikeresen vette az akadályokat és bejutott a parlamentbe, de nagy kérdés, egy olyan összefogás mellett, amelyben rajtuk kívül mindenki benne van, lesz-e esélyük az ismétlésre.

Külföldi minták
A most zajló amerikai választási kampányban az előválasztások többségén csak a párthoz tartozó regisztrált szavazók vehettek részt, de néhány államban ilyenkor bárki bemehet a rendezvényre és a szavazásra, aki a helyszínen a párt hívének vallja magát.
Olaszországban 2012-ben a baloldal miniszterelnök-jelöltjéről tartottak először előválasztást. Minden szavazati joggal rendelkező állampolgár voksolhatott, ha előzetesen regisztrálta magát, és legalább 2 euróval támogatta a pártot.
Franciaországban 2011-ben a szocialista párton belül az elnökjelöltről rendeztek előzetes szavazást hasonló elvek alapján, vagyis a voksolás előtt el kellett fogadni a baloldal és a köztársaság értékeit, és legalább egy euróval hozzá kellett járulni a költségekhez.

Egy színpadon október 23-án

Az Orbán-kormány leváltását, új rendszerváltást és ennek érdekében az összefogást sürgették baloldali ellenzéki pártok elnökei október 23-án Budapesten, a Blaha Lujza téren a civilek által szervezett Mossuk le a gyalázatot! nevű 1956-os megemlékezésen és kormányellenes tüntetésen. Régóta nem látott ritka pillanat volt: egy színpadon állt több MSZP-vezető, köztük Molnár Gyula pártelnök, Karácsony Gergely, a PM társelnöke, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, Vajda Zoltán, az Új Magyar Köztársaság Egyesület ügyvivője és Székely Sándor, a Szolidaritás elnöke. A szocialista pártelnök azzal a feladattal bízta meg az ellenzék híveit, hogy: „állítsatok át egy aktívat és győzzetek meg egy passzívat és akkor meglesz a változáshoz szükséges többség”. Majdnem úgy hangzott, mint Orbán egykori kiáltványa 2002-ben, amikor a választás első fordulója után már látszott, hogy rosszul áll a Fidesz szénája. A Testnevelési Egyetemen tartott kampánygyűlésen adta ki a jelszót: „mindenki hozzon magával a következő választási fordulóra még egy embert”, de azóta legendássá vált mondata sem hozta meg a remélt győzelmet, a Medgyessy Péter mögé felsorakozó MSZP kikényszerítette a kormányváltást. Nem jó előjel.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke feladatként határozta meg, hogy “asztalhoz kell hívni mindazokat”, akik tisztességesek és ugyanazt akarják mint ők, még akkor is, ha mostanában kisebb a támogatottságuk. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke azt mondta: új rendszerváltásra van szükség, új köztársaságot kell alakítani. Ehhez az ellenzéki pártoknak meg kell állapodniuk az együttműködésről, ami kivezetheti Magyarországot “ebből a rémálomból”.

Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke ötszáz napos programot hirdetett. A választás után a demokratikus erők ötszáz napra kérjenek felhatalmazást, hogy helyreállítsák az alkotmányos jogállamot, a demokráciát.

A rendezvény ötletgazdája Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szerint a népszavazás eredménytelensége megmutatta, hogy Magyarország nem kér a diktatúrából.

Homályos költözés a budai Várba

Publikálás dátuma
2016.10.29. 07:01
Ami a jövőből már látható FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Tart az új kormányzati negyed építése a Budai Várban, de sok az eldöntetlen kérdés a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium költözése körül. Még az sem biztos, hogy Orbán be tud költözni új palotájába a 2018-as választások előtt.

A Budai Várban, a Színház utcában, nem messze a Szentháromság tértől ez a felirat olvasható: "a Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési feladatok a budai várnegyed területén. Karmelita épületegyüttes kivitelezési munkái. A kivitelezés kezdete 2016. 03.16." Az igazán kíváncsiak azonban, akik azt is szeretnék megtudni, hol tart a munka, nem fogják tudni megnézni, mert az egész építési területet körbekerítették. Egész pontosan, falat húztak köré - szép, huszárokkal díszített falat. Olyan igazi, népnemzeti falat. Az építkezés bejáratánál egy beléptető-rendszert állítottak fel, csak kártyával lehet bemenni az ott dolgozóknak, meg más hivatalosságoknak. Idegen kizárva.

A daruk mozognak, hangokat lehet hallani, valami történik. Nehéz itt információt gyűjteni vagy kérdezősködni, mert senkivel nem tud az ember összetalálkozni. Egy-két jól öltözött, sisakos építésvezetőt lehet csak látni. A véletlennek köszönhetően összefutunk egy munkással. Azt mondja, hogy szerinte a sajtó elől van elzárva a terület, mert "nem szeretik itt a kamerákat. " De, ezt legalább nem vágták gallyra. Még karzatokat is kell építenünk" - mondta. Ez a munkásnyelvben annyit tesz, hogy nem lesz teljesen elzárva a civilek elől az épület, be lehet majd menni és közben a Várszínházra mutat. 2018 februárjára lesznek készen. Előbb biztosan nem, bár az is nagy kérdés, hogyan haladnak majd a munkákkal télen. Még csúszhat is a befejezés időpontja. Az eső ellenére sokan sétálnak a várban. Az arra járó turisták megállnak a huszáros táblák előtt, le is fényképezik. Nem biztos, hogy tudják, Magyarország királya építteti megérdemelt új palotáját.

Miután a helyszínen munkatársunknak nem sikerült kiderítenie, hogy állnak Orbánék a költözéssel, elküldtük kérdéseinket a Miniszterelnökségnek. Lázár János tárcájánál még múlt csütörtökön érdeklődtünk: a tervek szerint halad-e a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium Budai várba költözése. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mikor költözhet maga Orbán Viktor. A Miniszterelnökség még aznap reagált: megköszönték a megkeresést és dolgoznak a válaszokon – írták. Másnap ráadásul telefonon is felvették a kapcsolatot lapunkkal és megígérték: legkésőbb hétfőn küldik a kifejtett, pontos válaszukat. Elnézést kérve azt is hozzátették, az összes adatot nem kevés munka összeszedni.

Hétfőn nem kaptunk választ, de mivel hittünk abban, hogy valóban hosszabb időt vesz igénybe a Miniszterelnökség által említett rengeteg adat lekérése és feldolgozása, türelmesen vártunk. Amikor azonban végül megérkezett a válasz, azzal szembesültünk, hogy új információt ezúttal sem nyújtott a Miniszterelnökség - azt ebben az esetben is a kormánybarát sajtónak tartogatják, hiszen mindössze ez szerepelt a levelükben: "A Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium (BM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Budai Várba költözésével kapcsolatos előkészítő munkálatok tervszerűen haladnak.” „Orbán Viktor a lehető leghamarabb költözhet a várba, hiszen a 61/2011. (VII. 13.) OGY határozat szerint, a végrehajtó hatalom szerveinek 2014. május 31-ig, el kellett volna hagyniuk az Országházat és átadni az épületet teljes egészében az Országgyűlésnek.”

Már csak azért is, mert a kormány még 2011-ben határozta el a Budai Vár felújítását azzal, hogy a Miniszterelnökség költözik a Köztársasági Elnöki Hivatal mellé, majd napirendre került a nemzetgazdasági és a belügyi tárca visszatérése is a Várnegyedbe. A BM költözésére még nem mozgósítottak pénzt, de a NGM-ére már elkülönítettek 26,7 milliárdot a 2017-es költségvetésben.

A Karmelita kolostor felújítására 2014-ben ötmilliárd forintos keretet hoztak létre a 2015-ös költségvetésben. A kormány idén július elején döntött további 10,3 milliárd forintos beruházási keretről: a pénzt a költségvetés tartalékából különítették el. Ebből 8,2 milliárd megy a kolostor felújításra és további 2,3 milliárd a Budai Vár más részeinek rekonstrukciójára.

A kabinet még februárban különített el a Miniszterelnökség irodáiban és fogadó tereiben elhelyezendő műtárgyak beszerzésére egymilliárd forintot. A projektre 2017-ben további 5,7 milliárd forintot terveznek a költségvetésben - így csak a Karmelita kolostor felújításának költsége eléri a 20 milliárd forintot. További kiadást jelent az épületből kiebrudalt Nemzeti Táncszínház elhelyezése, erre a célra 3,1 milliárd forintot szavazott meg eddig a kormány.

Időközben a kibővült a projekt: a Karmelita kolostorral szomszédos üres telekre új épületet húznak fel szintén a Miniszterelnökség számára. Ezért a korábbi, 2016-os költözésből két évvel későbbi céldátum lett időközben. A jelenlegi tervek szerint 2018 tavaszán költözhet a Miniszterelnökség a Várba, közvetlenül a választások előtt.

Régi-új tervek
Miniszterelnökség
Beköltözik a Szent György térre, a Színház utca 1-3 és 5-11 alá, az egykori karmelita kolostor, a Várszínház helyére.
Nemzetgazdasági Minisztérium
Beköltözik a Szentháromság tér 6. alá, az egykori Pénzügyminisztérium épületébe.
Belügyminisztérium
Beköltözik az Országház utca 28–32. és az Úri utca 49–51. alatti épületegyüttesbe, az egykori klarissza templom és ferences kolostor helyére. Valaha a rendi országgyűlés ülésezett itt, de a hely volt már a történelem során Belügyminisztérium is, a kiegyezés utáni időszakban.

Szerző