Kivárnak a paralimpiai bizottságnál

Publikálás dátuma
2016.10.27. 07:51
Az MPB néhány informális beszélgetést folytatott a speciális olimpikonokkal, ám lényegében semmi sem történt FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egyelőre csak megígérte a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) az érdemi egyeztetést azoknak a szervezeteknek, melyek fölött a szakmai és pénzügyi kontrollt gyakorolja majd az új sporttörvény hatályba lépése után, de a háttérbeszélgetéseken kívül más eddig nem történt. Pedig lenne miről egyeztetni: az MPB közgyűlésének új alapszabályt kell elfogadnia, tisztújításra is sort kell keríteni elnök- és elnökségi tagok választásával, amikre nem kerülhet(ne) sor széles körű egyeztetés nélkül.

A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) lesz az új sporttörvény tervezete szerint a teljes magyar fogyatékos sport ernyőszervezete. Hasonló feladatokat kap az MPB, mint amelyekkel a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) a kormány szerint az elmúlt négy évben nem tudott megbirkózni. Az MPB feladata lesz többek között a fogyatékosok sportjára jutó állami források felosztása a többi szervezet között, illetve a paralimpia mellett a fogyatékkal élők sportjának kiemelkedő eseményeivel – Speciális Olimpia, Siketlimpia, Szervátültettek Világjátéka – kapcsolatos feladatok koordinálása a paralimpia mellett.

Lapunk két héttel ezelőtt – a sporttörvény tervezetének nyilvánosságra kerülése után – arról érdeklődött az MPB-nél, hogyan fogadta a szervezet a hírt, a megnövekedett feladatokról. Akkor az MPB türelmet kért álláspontja kialakítására.

Kedden ismét érdeklődtünk az MPB-nél, mi történt az elmúlt két hétben, hiszen egy ekkora változásra fel kell készülni. Kíváncsiak voltunk, egyeztetett-e az MPB a többi fogyatékos szervezettel? Jelezte-e az MPB az Emmi felé, hogy a siketlimpia előkészítésében aktívan nem vehet részt (legfeljebb továbbíthatja az állami forrást), mert a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság megtiltja a tagországai részére az aktív részvételt a hallássérültek sportját érintő feladatokban, és akár ki is zárhatja azt a tagszervezetét, amely ezt a rendelkezést megszegi? Az új sporttörvény miatt új alapszabály kell, új elnökséggel, ha új elnökséget kell választani, akkor a tisztújítást - az elnökválasztással együtt - előre kell hozni. Hogy halad a közgyűlés előkészítése?

Az természetes, hogy az MPB-nek a közgyűlésén módosítania kell az alapszabályán, új elnökségre lesz szükség, amelyben minden fogyatékossági terület képviselteti magát. Mivel Szabó László MPB-elnök mandátuma májusban lejár, ezért őt is meg kell erősíteni a pozíciójában a következő közgyűlésen. Egy ilyen átalakulás elvileg elképzelhetetlen folyamatos egyeztetés nélkül. (Igaz, a sporttörvényt is úgy változtatták meg, hogy erről sem az MPB-vel, sem a többi fogyatékos sportszervezettel nem tárgyalt senki.)

Az MPB válaszából – és további kutakodásainkból - az derült ki, hogy gyakorlatilag semmi sem történt, a hallássérültek, speciális olimpikonok és szervátültetettek szervezetei ígéretet kaptak, hogy valamikor tárgyalnak velük, de néhány informális beszélgetésnél több nem történt, pedig ez annál sokkal komolyabb téma.

Íme az MPB válasza megkeresésünkre: „A Magyar Paralimpiai Bizottság, ahogyan eddig, a jövőben is együttműködik minden országos fogyatékos sportszervezettel, nemcsak a törvénymódosítás kérdésében, hanem minden más kérdésben.

A sporttörvény jelenleg a magyar Országgyűlés előtt fekvő módosításáról szakmai egyeztetés zajlik a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Sportért Felelős Államtitkársággal. A megbeszélések eddigi menetét tekintve elmondható, hogy bíztatóak abban a tekintetben, hogy a tervezett átalakulás a fogyatékos sport területén is gördülékenyen és sikeresen fog lezajlani. További sportszakmai kérdésekre a jogszabály elfogadását követően lesz módunk válaszolni.”

Lapunk úgy tudja, az MPB nem egyeztet a MOB-bal. A MOB az Emmi sportért felelős államtitkárságával konzultál a feladatok átadásáról és a pénzügyi elszámolásról. Egyszerűbb és hatékonyabb lenne, ha közvetlenül tárgyalna egymással a MOB és az MPB, de az olimpiai bizottság minden információt az Emmi-nek ad át, ezután veszi fel a minisztérium a kapcsolatot az MPB-vel. Ez a hosszabb és bonyolultabb megoldás...

Szerző

Csak a Paks búcsúzott

Publikálás dátuma
2016.10.27. 07:50
Kilenc gólt kapott a Koroncó, a nézők mégsem távoztak elégedetlenül FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR
Sikerrel vették a labdarúgó NB I csapatai a Magyar Kupa hetedik fordulóját, bár kivételek ezúttal is akadtak. A Paksnak meggyűlt a baja a másodosztályú Balmazújváros otthonában, így csatlakozott a Debreceni VSC-hez, amely már az előző körben kiesett. A legjobb 32 közé jutásért rendezett párharcok közül kiemelkedő érdeklődéssel várt találkozón a Ferencváros szabályosan kivégezte a megyei II. osztályban szereplő Koroncót, kilenc találatig meg sem állt a bajnok és kupagyőztes. Valóságos népünnepély volt a településen a zöld-fehérek vendégjátéka alkalmából. A tanítás is hamarabb fejeződött be...

Az NB I-ben sereghajtó Paks és a sorozattól korábban búcsúzó DVSC kivételével minden élvonalbeli futballklub sikerrel vette a labdarúgó Magyar Kupa hetedik fordulójának mérkőzéseit. A legjobb 32 közé jutásért rendezett párharcok közül kiemelkedő érdeklődéssel várt találkozón a Ferencváros kilencig jutott a megyei II. osztályban szereplő Koroncó vendégeként – mintegy kétezer néző előtt.

Mi lett volna, ha… Persze, a futballban az utólagos sóhajtozás legfeljebb annyit ér, mint a végeredmény szempontjából a lesállásról szerzett gólok száma, de a házigazda Koroncó labdarúgója, Bodó Mihály valószínűleg még sokáig a fenti mondat kíséretében emlékszik vissza a 15. percben, 0-0-s állásnál kihasználatlanul hagyott helyzetére, még ha nyilvánvaló is, hogy nem ott és akkor redukálódtak minimálisra a megyei bajnokságban vitézkedő vendéglátó egylet továbbjutási reményei.

Tíz perccel később Kalcsó Gábor már 1-0-s FTC-előnynél veszélyeztetett – gól(öröm) ez esetben sem társult a lövés mellé, legfeljebb a tudat, hogy bizony a Fradi kapuját őrző Jova Leventének nyújtózkodni kellett, hogy hárítani tudjon.

Félidőben három volt, a végére kilenc gól lett a differencia, mondhatni kijött az osztálykülönbség. Érvényesült a papírforma, a falu lakosságával azonos számú nézősereg és a kupasorozat címvédője ellen piszkosul kifáradó, mégis helytálló hazai együttes mégsem szomorkodott. "Természetesen tudtuk, hogy nagy különbséggel nyer majd a Fradi, ám a sok kapott gól ellenére voltak a mérkőzésnek olyan momentumai, amelyekre építhetünk. Nagyszerű élményt jelentett a játékosoknak, hogy a Fradi ellen futballozhatnak a helyieknek meg az, hogy testközelből láthatták hogy az ország legnépszerűbb csapatának játékosai is húsvér emberek" - nyilatkozta a sportnapilap online kiadásának Póczik József, a Koroncó vezetőedzője.

A tegnap pályára lépő további tíz élvonalbeli csapat közül kilenc úgyszintén hozta a kötelezőt. A Mezőkövesd 13 gólt ért el Marcaliban, míg a DVTK egyet Salgótarjánban, mégis mindkét esetben magabiztos továbbjutásról beszélhetünk. Az NB I-ben érdekelt klubok közül egyedüliként a Paks vérzett el, Csertői Aurél csapata számára a másodosztály listavezetője, a Balmazújváros parancsolt megálljt.

Kontra -  Futball, ünnep
Ragyogó napsütés fogadta az együtteseket. Nyoma sem volt a beharangozott esőnek Koroncón, a Győrtől pártíz kilométerre található kicsiny nyugat-dunántúli településen, ahol kicsit mintha az időjárás is kegyeibe fogadta volna a helyieket, akik közül sokak számára – talán nem túlzás kijelenteni, a község számára – nagy nap volt a tegnapi. Ünnep.
Noha csak egy kupameccs erejéig is, de az alig kétezer lakost számláló településen járt a híres Ferencváros, ráadásul nem amolyan meghívásos haknimeccsen, hanem a Magyar Kupa legjobb 64 csapata között. Hab volt a tortán, hogy a budapesti zöld-fehér csapatot a klub fanatikus szurkolótábora is elkísérte, mintegy gondoskodva a fergeteges futballhangulatról.
A tegnapi dátum, azaz 2016. október 26. alighanem kitüntetett helyen szerepel majd a koroncói krónikáskönyvben – 0-9 ide, megmutatkozó osztálykülönbség oda. Évek múltán vélhetően nem csak annyi lesz az egyszeri kupamérkőzés emlékezete, hogy a regnáló bajnokcsapat jött, látott, s végül magabiztosan győzött, s talán nem is kizárólag a hazai játékosok tisztes helytállására, Busai négy góljára vagy a Fradi-tábor szurkolására emlékszik majd, aki sokadmagával ott szorongott a sosem látott televíziós kamerák mellett, a szerény, ám annál barátságosabb koroncói sportpálya mentén.
Lehet azt mondani, hogy a válogatott Európa-bajnoki sikere egynyári kaland volt, azt pedig el kell ismerni, hogy az NB I – játékban, hangulatában egyaránt – olyan, amilyen. Koroncón a „mi focink” minden nyűgje ellenére a sorsolás pillanatától kezdve felfokozott várakozás előzte meg a Fradi vendégjátékát, a minap pedig néhány órára megállt az idő a településen. Pedig csak egy focimeccs volt – már akinek. A helyiek számára futballünnep.

Hatos Szabolcs

Szerző

Egymásnak üzengetnek a pártok

Publikálás dátuma
2016.10.27. 07:31
Hofer itt még csak azzal kampányol, hogy a hatalmat ellenőrizni kell FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Hivatalosan ugyan még nem kezdődött meg a kampány az osztrák elnökválasztás december 4-én megismételendő második fordulója előtt, a jelöltek azonban már bemutatták plakátjaikat, s a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) politikusa, Norbert Hofer máris kiverte a biztosítékot az egyházaknál. Különösen az evangélikus egyház tiltakozott ellene, de a katolikus egyháznál is lehetett bíráló hangokat hallani.

Norbert Hofer és függetlenként induló, de a Zöldek által támogatott ellenlábasa, Alexander Van der Bellen a napokban tette közzé elnökválasztási plakátjait, s a jobboldali radikális politikus képe mellett ez a szöveg olvasható: „Isten engem úgy segéljen”. Elvileg azt mondhatnánk, nincs ezzel gond, mert az államfői eskü szövegéből idézett, csakhogy teljesen más ezt a fordulatot a kampányban, s már a választás utáni eskütétel során használni.

Ki is váltotta ezzel az egyházak nemtetszését. Hevesen tiltakozott az evangélikus egyház. Három vezetője hétfőn közleményt adott ki, amelyben azt írják, hogy „Isten nevét nem lehet saját vagy politikai célokra felhasználni”. Az állásfoglalás szerint mindenkinek saját joga, hogy nyilvánosan is megvallja hitét és kérje Isten segítségét, azonban elutasítják, hogy nevét választási kampány során említsék meg.

A katolikus egyház részéről a Die Presse vasárnapi kiadásában a bécsi érsekség kommunikációs vezetője, Michael Prüller nyilatkozott, aki írásában kifejtette, Hofer csak saját felelősségére használhatja ezt a fordulatot. Ezzel a második parancsra utalt, amely szerint „Isten nevét hiába ne vedd”, vagyis büntetlenül nem lehet Istent emlegetni – szerepelt az írásban. Mint Prüller fogalmazott, „a szavaknak következményei vannak”. Prüller megállapítja, aligha csak az eskü szövegéből akart idézni Hofer, célja nyilvánvalóan a keresztény szavazók megszólítása volt. Ezzel kapcsolatban kételyeit fejezte ki annak kapcsán, hogy a hívők „Pavlov kutyáiként” viselkednek, vagyis csak ezen mondat miatt automatikusan Hoferre adnák a voksukat.

Hermann Glettler grazi püspöki helynök óvott a politikai és a vallási érdekek keveredésétől, Isten nevének választási kampányban való emlegetését helytelennek minősítette. Bíráló szavakat fogalmazott meg továbbá a Katholischen Aktion Österreich elnevezésű katolikus laikusokból álló szervezet vezetője, valamint az Osztrák Néppárt (ÖVP) teológus végzettségű frakcióvezetője Reinhold Lopatka is. Bírálta a plakát szlogenjét az Ausztriai Iszlám Hitközösség (IGGiÖ) is, meglátásuk szerint függetlenül a hit irányzatától nem szabad vallási tartalmat politika kampányban felhasználni.

Az FPÖ hétfőn visszautasította a vádakat, indoklása szerint a kiválasztott szlogen nem jelenti azt, hogy visszaéltek volna Isten nevével.

Némiképp megkérdőjelezheti Hofer nagy vallásosságát, hogy 2009-ben kilépett a katolikus egyházból, s időközben áttért a református hitre. Érdekes volt az indoklása arra, miért választott másik vallást. Mint egykor fogalmazott, azért, mert az evangélikusoknál nők is lehetnek lelkészek. Felesége és gyermekei ugyanakkor katolikusok maradtak.

Hofer plakátjain az említett mondat mellett a Szívvel-lélekkel Ausztriáért és az Érdeketekben dönteni szlogenek tűnnek fel. Ausztria szerte összesen 1800 plakát látható és mintegy 600 hirdetőtáblát helyeznek el. A szabadságpártiak főtitkára, Herbert Kickl nyilatkozata szerint az eskünél is alkalmazott fordulat mutatja „a keresztény és nyugati kultúrkör értékrendje melletti kiállást”. A főtitkár szerint Hofert többek között „hitvallása” különbözteti meg a zöldpárti jelölttől.

Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott jelölt hétfőn mutatta be plakátkampányát, amelynek központi gondolata "Ausztria hírneve a világban". A plakáton lévő további üzenetek az összetartást szorgalmazzák és nemet mondanak Ausztria esetleges unióból való kilépésére. A plakátok 1200 nagyobb és 800 kisebb hirdetési felületen, 600 mozgatható hirdetőtáblán jelennek meg.

Míg tehát Hofer egyértelműen a keresztény-nemzeti szavazóközönséget célozza meg, Van der Bellen arra utal, hogy két világnézet csap össze. Valójában egyébként mindketten a polgári közeget akarják megnyerni maguknak, csak más és más módon. Hofer mélyen vallásosnak állítja be magát, Van der Bellen azonban közismerten nem hívő.

A jobboldali radikális jelöltnek azonban egy másik célja is lehet, amely kicsit távolabbra mutat. Így próbálja meg magához édesgetni az FPÖ az Osztrák Néppárttól (ÖVP) lemorzsolódott szavazókat. Az Osztrák Szabadságpárt komoly lehetőséget lát a mostani választásban arra, hogy olyan egységes közösséggé kovácsolja a Hofer mögött felsorakozókat, amelyre egy parlamenti választás során is számíthat majd. A mostani választást ugyanis sok hírmagyarázó csak főpróbának tartja a parlamenti választás előtt.

Elviekben 2018 szeptemberében kellene a választóknak az urnákhoz járulniuk, az osztrák média azonban lényegében egységes abban, hogy Christian Kern kabinetje nem tölti ki addig tartó mandátumát, hanem 2017-ben idő előtti voksolást rendeznek majd, ami nem szokatlan az osztrák demokráciában. A nagykoalíció két partnere, az ÖVP és a szociáldemokrata SPÖ között ugyanis egyre nagyobbak az ellentétek, politikusai folyamatosan üzengetnek egymásnak, mintha nem is egy kormány tagjai lennének. Felmérések szerint a két nagy párt a lakosságnak már csak 43 százalékát képviselik, így ezért sem látszik valószínűnek, hogy még két szűk évig folytatják együttműködésüket.

Az üzengetésből legutóbb Reinhold Lopatka, az ÖVP frakcióvezetője vette ki a részét, aki hosszasan elemzett egy olyan közvélemény-kutatást, amelyből az derült ki, honfitársai nem igazán örülnek a menekültek jelenlétének, illetőleg annak, hogy különleges jogokat biztosítsanak nekik. A felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni kell a menedékkérők szociális juttatásait. A túlnyomó többség elutasítja, hogy óvodát nyissanak a muzulmán gyermekek számára, illetve azt is, hogy az iszlámhívő nők teljesen eltakarják az arcukat fejkendőjükkel.

A felmérés megállapításai nem keltettek meglepetést, ismertetésével az ÖVP frakcióvezetője inkább az SPÖ orra alá akart borsot törni, hiszen a párt kiterjedtebb jogköröket biztosítana a menekültek számára. Kit érdekel, hogy a kancellár a szociáldemokrata Christian Kern, alkancellárja pedig a néppárti Reinhold Mitterleher?... Mindezek után nem meglepő, hogy felmérések szerint egyre kevesebbeket érdekel a politika, ami viszont épp az FPÖ malmára hajtja a vizet.

Nem kérnek a nagykoalícióból
Az osztrákok nem akarják a nagykoalíció folytatását – derül ki a Profil című hetilap által közölt kutatásból. A megkérdezetteknek mindössze 11 százaléka szeretné továbbra is egy kormányban látni az ÖVP-t és az SPÖ-t. A legnépszerűbb variáció az abszolút jobboldali koalíció lenne, amelyet az ÖVP és a jobboldali radikális FPÖ alkotna. Ezt a felállást 21 százalék támogatná. 14 százalék viszont baloldali, a szociáldemokraták, a környezetvédők és a liberális Neos alkotta koalíciót látna szívesen.
A megkérdezettek 41 százalékának ugyanakkor egyik felsorolt verzió sem tetszik, ami azt is jelenti, hogy az emberek egy része kezd teljesen elfordulni a politikától. Annyi bizonyos mindenesetre, hogy koalíciós kormánynak kell alakulnia, hiszen a közvélemény-kutatásokat mintegy 35 százalékkal vezető jobboldali radikálisok, s listavezetőjük Heinz-Christian Strache sem lenne lépes egymaga kormányt alakítani.
Emiatt ismételnek
Az elnökválasztás második fordulóját azért kell megismételni, mert az alkotmánybíróság az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) indítványa alapján megsemmisítette a májusi második forduló eredményét. Akkor szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt alig több mint 31 ezer szavazattal megelőzte Norbert Hofert, az FPÖ jelöltjét.