Szabályszegő jegybank

Publikálás dátuma
2016.10.25. 07:26
Matolcsy György vitatott intézkedéseit már az uniós szervezetek is szóvá tették FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Alapos a gyanú arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megsérti az uniós szabályokat. A jegybank közpénzt menekít ki az alapítványaiba, amelyek költségvetési célokat finanszíroznak, például az oktatást. Az Európai Központi Bank (EKB) és az Eurostat kifogásai kapcsán az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke vizsgálatot kezdeményez.

A tiltott költségvetési finanszírozás gyanúja merül fel a jegybanknál - erről is beszélt Burány Sándor tegnapi sajtótájékoztatóján. Az MSZP frakcióvezető-helyettese utalt arra, hogy a szocialisták által kiperelt iratok szerint a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány 2015 februárjában közvetlenül vásárolt állampapírokat az Államadósság Kezelő Központtól több mint kilencmillió euró értékben, és ezzel megvalósította a tiltott finanszírozást. A politikus jelezte, hogy Mesterházy Attila, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke a testület szerdai ülésén megteszi ezekben az ügyekben a szükséges lépéseket. Kérdés azonban, hogy a kormánypárti többségű bizottságban sikerül-e napirendre vetetni a témát és megidézik-e a jegybankelnököt.

Az Európai Központi Bank kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet Magyarországgal szemben, ha bebizonyosodik, hogy az MNB alapítványai szabálysértő módon vásároltak államkötvényeket. Mindez abból a levélből derült ki, amelyet Mario Draghi, az EKB elnöke írt Udo Bullmann európai parlamenti képviselő kérdésére. Az EKB számára közömbös, hogy a jegybank állampapír-állományának mekkora hányada származott közvetlenül az Államkincstártól, ők a teljes tilalom szellemében járnak el. Az MNB közismert álláspontja, az hogy a Pallas Athéné alapítványok jogilag függetlenek a jegybanktól, tehát rájuk nem vonatkozik a monetáris finanszírozás tilalma. Azonban ezt az indokot az uniós szervezetek nem fogadják el, mert értelmezésük szerint az alapítványok az MNB által irányított szervezetnek minősülnek.

A jegybank egyébként valóban hozzálátott a mintegy 200 milliárd forintos állampapír-állomány leépítéséhez, első lépcsőben 50 milliárd forint értékben el is adtak. Ezzel látszólag eleget tettek az uniós előírásoknak, ám az így felszabadult pénzt ingatlanvásárlásra fordították. Így az MNB már olyan mértékben az ingatlanpiac aktív szereplőjévé vált, amely - elsősorban az árak tekintetében - már zavarónak minősül - vélik a szakértők. Végeredményben a Pallas Athéné alapítványok létét és célkitűzéseit tartják idegennek a jegybank alapfeladatától, a monetáris finanszírozástól.

Ugyanakkor ma ismét a monetáris döntésre irányulhat a figyelem. A kamatdöntő ülésen az MNB Monetáris Tanácsa várhatóan változatlanul hagyja a 0,9 százalékos jegybanki alapkamatot, és utalást tesz arra, hogy hosszabb ideig nem is készül kamatmódosításra - jósolták a londoni pénzügyi elemzők. Vannak azonban olyan vélemények is a Cityben, hogy az MNB jövőre újabb kamatcsökkentésre szánhatja el magát és az alapkamat 2017 végére 0,60 százalékig csökken.

Sérelemdíjért perel a jegybankelnök

Schiffer András, az LMP volt társelnök-frakcióvezetője védi ügyvédként Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselőt abban a polgári peres perben, amelyet Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke indított ellene: a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi joga megsértése miatt - értesült a Népszava. A Fővárosi Törvényszéken ma tárgyalják azt az ügyet, amelynek előzménye, hogy az ellenzéki politikus az Országgyűlés május 17-i plenáris ülésén politikai lopással vádolta a jegybank elnökét, ami az MNB oldalán akkor megjelent közlemény szerint túlmegy a véleménynyilvánítás keretein. Ezért Matolcsy György a Fővárosi Törvényszékhez fordult a jogsértés megállapítása érdekében, és egyben elégtételt, egymillió sérelemdíj megfizetését kéri, valamint azt, hogy a politikust tiltsák el a jövőbeni jogsértéstől.

Matolcsynak a Patai Mihály Magyar Bankszövetségi elnöktől bérelt lakásának ügyére, valamint rokonságának az MNB és intézményeiben történő foglalkoztatására kérdezett volna rá az Országgyűlésben Bárándy Gergely, de a jegybankelnök, ahogy a képviselő nevezte a "felperes" nem jelent meg az ülésteremben.

Szerző

Két tucat csalásról jelzett az OLAF

Összesen 24 ajánlást tett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta a magyar Legfőbb Ügyészségnek olyan ügyekben, amelyek felvetik a bűncselekmény gyanúját.

 Az összesítés apropóját az adta, hogy a Fővárosi Főügyészség hétfőn jelezte, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat két cégvezetővel szemben uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt. Egy a Balaton északi partján működő gazdasági társaság erdészeti géppark fejlesztésére pályázott állami és uniós támogatásra, utófinanszírozás keretében. Így a vállalkozás saját forrásból valósította meg a beruházást, és egy céghálót bevonva, valótlan és irreálisan magas összegű számlákkal összesen 178 millió forinttal több támogatáshoz jutott. Az erdész és segítője akár 10 év börtönt is kaphat.

Az ügyek egy részében az OLAF ajánlásának időpontjában már nyomoztak, míg a többi ügyben az ajánlás nyomán rendelte el a nyomozást az ügyészség csalás, költségvetési csalás, illetve hűtlen kezelés gyanúja miatt - közölte a főügyészség. Idén januárban például vádat emeltek abban a csalási ügyben, amelyben egy férfi úgy igényelt 110 millió forint támogatást egy már létező, főleg kutyák számára kialakított hidroterápiás futópad fejlesztésére, hogy a projektet nem állt szándékában megvalósítani. A férfi fiktív számlákat, valótlan tartalmú iratokat használt fel.

Hét végén röppent fel egy meg nem erősített hír, amely szerint az OLAF egy 20 fős "kommandót" állított fel a magyarországi csalások felderítésére. Ha a különítmény munkához lát minden bizonnyal jelentősen gyarapszik az ügyészséghez érkező jelzések száma.

Szerző

Az AB elé kerül a TAO-pénzek titkosítása

Az LMP az Alkotmánybíróságon támadná meg azt a törvénymódosítást, amely végképp titkosítaná az adókedvezmény formájában osztogatott állami pénzeket. A beadványt tegnap megküldték az ellenzéki pártoknak - írta közleményében Szél Bernadett.

Az LMP társelnöke emlékeztetett, hogy a bíróság a párt által indított perben néhány hete kimondta, hogy az adókedvezmény is közpénznek számít, így azok összegeit is kötelező kiadnia a kormánynak. A parlament fideszes többsége ezt követően mégis olyan törvénymódosítást fogadott el, ami a jogi környezetet megváltoztatva végképp titkosíthatóvá tenné az adókedvezmény formájában osztogatott pénzeket. Az LMP ezért beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, és várja az ellenzéki pártok támogatását az elegendő aláírás összegyűjtéséhez.

Az LMP korábban azért fordult a bírósághoz, mert a kormány nem volt hajlandó kiadni, hogy az egyes stratégiai partnerek pontosan mekkora adókedvezményeket kapnak. Az ellenzéki párt szerint ez azért lenne fontos információ, mert a stratégiai partnerek már ma is ötször-hatszor több pénzt kapnak munkahelyteremtésre, mint a hazai kis és közepes vállalkozások, és ez az arány az adókedvezmények ismeretében vélhetően tovább romlana.

Mint ismeretes a bíróság az LMP-nek adott igazat, és kimondta, hogy az államkasszába be nem folyt adókedvezmények is közpénznek számítanak. A bíróság azóta végrehajtóval és feljelentés útján is próbált érvényt szerezni a döntésnek, de az Nemzetgazdasági Minisztérium továbbra sem hajlandó az adatok kiadására. Az LMP szerint a bírósági döntés értelmében ugyanakkor mostantól a társasági adóból (TAO) sport, kultúra és egyéb célokra juttatott pénzek adományozóit, kedvezményezettjeit és összegét sem lehet eltitkolni.

Szerző