Nagy László sérülés miatt kimarad az Eb-keretből

Publikálás dátuma
2016.10.24. 18:19
FOTÓ: Molnár Ádám
Xavi Sabaté, a magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya hétfőn kihirdette bő keretét a jövő szerdai Lettország, valamint a négy nappal később Hollandia ellen sorra kerülő Európa bajnoki-selejtezőkre.

A magyar szövetség tájékoztatása szerint a névsorban ezúttal nem lehet ott Nagy László, a Telekom Veszprém sérült jobbátlövője. A keret jövő hétfőtől készül együtt Nyíregyházán, ahol a felújított Continental Arénában fogadja Lettországot, majd négy nappal később Hollandiában szerepel.

A hazai mérkőzés előtt a B-válogatott Norvégia B-csapata ellen lép pályára.

A magyar férfi válogatott kerete:
kapusok:
Bartucz László (Csurgó), Fazekas Nándor (Balatonfüred), Mikler Roland (Telekom Veszprém)
jobbszélsők:
Gulyás Péter (Telekom Veszprém), Harsányi Gergely (Grundfos Tatabánya), Iváncsik Tamás (Elverum, norvég)
jobbátlövők:
Ancsin Gábor (Telekom Veszprém), Balogh Zsolt (MOL-Pick Szeged)
irányítók:
Császár Gábor (Kadetten Schaffhausen, svájci), Győri Mátyás (Balatonfüred), Juhász Ádám (Grundfos Tatabánya), Lékai Máté (Telekom Veszprém)
beállók:
Bánhidi Bence (MOL-Pick Szeged), Schuch Timuzsin (Telekom Veszprém), Zubai Szabolcs (MOL-Pick Szeged)
balátlövők:
Bodó Richárd (MOL-Pick Szeged), Ilyés Ferenc (Grundfos Tatabánya KC), Iman Jamali (Meskov Breszt, fehérorosz), Nagy Kornél (Dunkerque HB, francia)
balszélsők:
Bóka Bendegúz (MOL-Pick Szeged), Iváncsik Gergő (Telekom Veszprém)

Szerző

Nagy Imre és társai nélkül nincs 1956

1956-ról, a vasárnapi megemlékezésekről, a közszférában tervezett leépítésről és az alkotmánymódosításról volt szó hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

MSZP: demokratikus politika nem szemezgethet a hősök között

Hiller István (MSZP) azt mondta, helyes, ha a közvélemény megismeri a pesti srácokat, de napnál is világosabb, Nagy Imre és társai nélkül nincs 1956. Közölte, nem tartja véletlennek és nem tetszik neki, hogy a forradalom politikai vezetőit nem, vagy alig emlegették a forradalom 60. évfordulóján tartott megemlékezéseken. Demokratikus politika nem szemezgethet a hősök között - fogalmazott, megjegyezve: szégyenteljesnek tartják a történelem tudatos átfestését. Az ellenzéki politikus szerint bárkinek bármennyire is kínos, az 1956-os gondolatok baloldali és szocialista eszmék. Azt mondta, ami a Népszabadsággal történt, az a sajtószabadság, tehát a magyar szabadság csorbítása. Szerinte az '56-osok kárhoztatnák a mostani kormányzati politikát.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára örömét fejezte ki, hogy az MSZP-ben megindult az ünnep után egy gondolkodás, mit gondolnak 1956-ról. Kár, hogy az elmúlt időszakban ebben nem vettek részt - jegyezte meg.
Véleménye szerint vasárnap a baloldal szintet lépett az agresszivitásban és erőszakban, ahelyett, hogy levonták volna 2006 tanulságait, újra megpróbálták tönkretenni a békés ünnepet, megpróbálták "széttrollkodni" az állami ünnepséget. A szólásszabadság nem azt jelenti, hogy bárki kedvére tönkre tehet békés megemlékezéseket - tette hozzá.

Az LMP a közszférában tervezett elbocsátásról

Szél Bernadett (LMP) a közszférában tervezett létszámcsökkentést firtatta. Arcátlanságnak nevezte, hogy a kormány a munkaerőhiányra hivatkozva akar elbocsátani, mikor a közszférában munkaerőhiány és dolgozói szegénység van. Rámutatott, hogy zömmel adminisztratív dolgozókról van szó, miközben leginkább a feldolgozóiparba keresnek munkavállalókat. Ha a kormány lehetségesnek tartja ezt a cserét, akkor a vízfejjé duzzasztott minisztériumokból küldjenek el embereket futószalaghoz - mondta, majd azt javasolta, Rogán Antal menjen villanyszerelőnek, Lázár János meg a futószalag mellé.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak nem az a célja, hogy embereket elbocsásson, hanem hogy racionalizáltabb legyen a foglalkoztatás a közszférában és az ott foglalkoztatottak a versenyszférában helyezkedjenek el. Számokat azért nem lehet mondani - folytatta -, mert nem kvótákat teljesít a kormány, hanem a helyzetet kezeli.

Jobbik: a gazdag migránsok pénze fontosabb vagy az ország megvédése?

Vona Gábor (Jobbik) megerősítette, csak akkor támogatják a Ház előtt fekvő alkotmánymódosítást, ha a kormány a betelepítés minden formáját kizárja, vagyis megszünteti a letelepedési kötvényt. Azt a kormányzati reakciót, miszerint a Jobbik kufárkodik, úgy kommentálta: "mi áruljuk a kötvényeket vagy önök?" A fideszes Németh Szilárdnak pedig azt válaszolta: a Jobbik áprilisi alkotmánymódosítási javaslatánál "nem szólt semmit". "Lehet, hogy amit én mondok áprilisban, az önnek csak októberre esik le?" - kérdezte. A gazdag migránsok pénze a fontosabb vagy az ország valódi megvédése? - tette fel a kérdést a kormányoldalnak, majd azt is mondta, ha van a Fidesz-KDNP-ben bátorság, legyen előrehozott választás, és "váltsuk le az orbánizmust".

Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a letelepedési körvény gazdasági kérdés, hasznot hozott az országnak, vásárlóit nem lehet összekeverni a bevándorlókkal. Korábban a Jobbik is alkotmánymódosítást akart - idézte fel -, ma viszont már csak feltételekkel támogatják. Hozzátette, Vona Gábor nem bízik párttársaiban, hiszen "aláíratta velük, hogy nem szavazhatják meg az alkotmánymódosítást".

KDNP: gyalázatos volt a baloldal vasárnapi viselkedése

Soltész Miklós (KDNP) arról beszélt, hogy a baloldal 1956 50. évfordulóját sem tudta tisztességesen megünnepelni, és várható volt a viselkedése vasárnap, a 60. évfordulón is. "Elkeserítő, gyalázatos, de számítottunk rá" - mondta, utalva arra, hogy tüntetők a Kossuth téren a magyar és a lengyel himnuszt is kifütyülték. A KDNP-s politikus ezt a baloldal szégyenének nevezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta: a vasárnapi évforduló jó alkalom lett volna a baloldalnak a bocsánatkérésre a tíz évvel ezelőtti rendőrattakért. Bocsánatkérés helyett azonban a szocialisták Gyurcsány Ferenccel közösen léptek fel egy rendezvényen - tette hozzá.

Fidesz: a vasárnap fütyülők az ÁVH-val értenek egyet?

Kósa Lajos (Fidesz) szerint az 1956-os hősökre emlékezve fejet hajtani illik, és "végképp bárdolatlanság fütyürészni". "Aki ilyenkor fütyürészik (...) vajon azt fejezi ki, hogy ő az ÁVH-val ért egyet? (...) Vagy nekik inkább az emberekbe lövetőkkel van eszmei rokonságuk? (...) Vagy egyszerűen csak bárdolatlanok?" - tette fel a kérdést, emlékeztetve arra, hogy tüntetők egy csoportja vasárnap kifütyülte a Kossuth téri díszünnepség beszédeit. A frakcióvezető azt is mondta, vasárnap a közös ünnepléssel "a komplett magyar baloldal legitimálta az 50. évfordulón tömegbe lövetőket". Megjegyezte végül - a Népszabadságra utalva -, hogy a vasárnapi megemlékezés volt az első olyan, amelyről "nem tudott tudósítani az a napilap, amelyik a forradalom vérbe fojtásával született, és végig gátlástalanul kiszolgálta a megtorlást, a terrort és utána a kommunista egypárti diktatúrát".

Dömötör Csaba azt felelte: a baloldal komoly lehetőséget hagyott ki, hogy tisztázza viszonyát 1956-hoz, és jóvátehette volna a 2006-os rendőrattakot. Ehelyett "pár tucat sípra futotta" tőlük - jegyezte meg.

Interpellációk

LMP: vizsgálja a kormány a Népszabadság megszüntetésének hátterét?

Hadházy Ákos (LMP) egy meg nem nevezett újságíró által írt interpellációt olvasott fel, amelyben a Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről érdeklődött. Mint mondta, a lapot "kivégezték", és ki fog derülni, hogy abban a kormány keze is benne van. Hozzátette: az Origo "lefejezése" és a tv2 ügye is jelzi, hogy nem először avatkoznak a sajtószabadságba. Az ellenzéki politikus felvetette Heinrich Pecina felelősségét, és azt kérdezte, fellép-e a kormány a munka törvénykönyvét megsértő osztrák laptulajdonossal szemben. Azt is kérdezet, mit ígértek neki, illetve hogy a hatóságok kivizsgálják-e, milyen háttéralkuk, zsebszerződések vannak a megszüntetés mögött.

Felszólalása alatt valaki azt kiabálta, hogy áruló, amire a politikus az illető személyéről érdeklődött és jegyzőkönyvezést kért. Az ülést vezető Latorcai János arra kérte, térjen vissza a szövegéhez.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte: a sajtószabadság "köszöni, jól van", mindenki megtalálhatja a világnézetéhez közel álló orgánumot. A kormány kizárólag gazdasági kérdésként tekint a Népszabadság ügyére, s ha nem így lenne, éppen az sértené a sajtószabadságot - emelte ki. Baloldali politikusokat idézve felvetette, hogy miért nem tudták megoldani a korábban tulajdonukban álló lap hosszú távú finanszírozását. A Népszabadságot "a baloldal csinálta ki", amelyhez Schiffer András távozása után "önök is tapsikolva csatlakoznának" - fogalmazott az LMP-nek címezve.
A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a parlament azonban 109 igen, 16 nem és 1 tartózkodó szavazattal igen.

Jobbik: az emberek nemet mondtak a letelepedési "bizniszre"

Szilágyi György (Jobbik) értékelése szerint a kvótareferendumon az emberek 98 százaléka a letelepedési kötvényekre is nemet mondott. Szerinte ez ugyanúgy veszélyt jelent, mint a migráció és nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert a "gazdag migránsoknak" megfelelő pénzügyi háttere lehet terrorista sejtek kiépítéséhez. Azt kérdezte, a kormány hajlandó-e lemondani a személyes gazdagodását szolgáló kötvényekről vagy a pénzt választja a hazája helyett.

Dömötör Csaba válaszában kifejtette, hogy 2010-ben az országnak forrásbevonásra volt szüksége, azonban a felminősítés miatt már folyamatban van valamennyi kötvény felülvizsgálata. Hozzátette: ez egy gazdasági, befektetési kérdés, amely előnyös volt az ország számára, munkahelyek fenntartásához járult hozzá, a vásárlók pedig öt évre kaptak letelepedési engedélyt, amely bármikor visszavonható. Az államtitkár szerint a Jobbik ezt próbálja összekeverni az alaptörvény módosításával, azonban a kabinet nem fog engedni a zsarolásnak sem ebben az ügyben, sem másban. A nemzetbiztonsági kockázatra vonatkozóan pedig Kovács Béla, az iráni forradalmi gárda és a Jobbik elnökének török szélsőségesekkel való kapcsolatát firtatta.
Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 109 igen, 35 nem és 1 tartózkodó szavazattal igen.

LMP: miért nem újítják fel teljesen a 3-as metrót?

Szél Bernadett, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy ismét jelentősen csúszhat a 3-as metró felújítása. A politikus megjegyezte, az a hír járja, hogy az állomások felújítását és a teljes akadálymentesítést is meg akarják spórolni. A képviselő azt kérdezte, hogy lehet, hogy a 3-as metrót nem újítják fel teljes mértékben.

A válaszadó Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikai államtitkára azt mondta, hogy a 3-as metrón naponta mintegy 520 ezren utaznak és indokolt a felújítása. A metró most is biztonságosan működik, habár szükség van az infrastruktúra és gördülőállomány felújítására, de a kettőt szét kell választani egymástól - közölte. A kormány elkötelezett a felújításban, a vonal pedig semmi mással nem pótolható - nyomatékosított. Az államtitkári választ a képviselő helyett a parlament fogadta el 106 igennel, 26 nem és egy tartózkodás ellenében.

MSZP: felülvizsgálják a letelepedési-kötvényprogramot?

Demeter Márta (MSZP) azt mondta, hogy a kabinet az elmúlt másfél évben a menekültekkel szembeni gyűlöletkeltésre alapozta a politikáját, miközben "a Fideszhez köthető körök" százmilliárdokat keresnek a letelepedési államkötvényeken. A magyar államnak eddig több mint ötmilliárd forint vesztesége származott a kötvényekből, a haszon pedig offshore cégeken keresztül "fideszes haverokhoz" kerül. Kapott-e utasítást a Nemzetgazdasági Minisztérium a letelepedési-kötvényprogram felülvizsgálatára, mikor készül el az ügyben a jelentés és a kérdést mikor veszi napirendre a kormány - kérdezte.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára azt mondta, a szocialista kormányok teremtettek olyan helyzetet a gazdaságban, hogy a letelepedési kötvények konstrukcióját Magyarországon is létre kellett hozni. Az adósságstratégia felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van, amelynek részeként azt is vizsgálják, hogy a konstrukció előnyei még mindig fennállnak-e. Ennek lehet függvénye, hogy a kormány napirendre veszi-e a program áttekintését - közölte.
A képviselő a választ nem fogadta el, azt a parlament tette meg 107 igennel 32 nem ellenében.

Béremelést sürgetett az oktatásban az MSZP

Harangozó Gábor (MSZP) azt mondta, hogy a 2016-os pedagógusbérek nagyjából tíz százalékkal alacsonyabbak a korábban ígértnél, ugyanis az emelési programot a kormányzat úgy módosította, hogy a számítási képletből kivették a minimálbér hatását. A közoktatásban eközben jól érezhető a bérfeszültség, ugyanis nem átfogó az életpályamodell, majd százezer embert hagytak ki bármiféle emelésből - mondta. Mikor kapnak általános emelést a nem pedagógus végzettségű segítő munkatársak? - tette fel a kérdést.
Rétvári Bence azt mondta, az oktatás területén nem bérfeszültség, hanem béremelés van, ami 2013 óta folyamatos és jövőre is folytatódni fog. A gazdaság lehetővé tette a kormányzati béremelési programokat, először a pedagógusok, aztán az orvosok, ápolók, majd a hivatásos állományú rendőrségi és honvédségi dolgozók fizetését emelik nagy mértékben - közölte.
A képviselő helyett a Ház fogadta el a választ 106 igennel, 37 nem ellenében.

Szerző
Frissítve: 2016.10.24. 20:01

Nagy Imre és társai nélkül nincs 1956

1956-ról, a vasárnapi megemlékezésekről, a közszférában tervezett leépítésről és az alkotmánymódosításról volt szó hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

MSZP: demokratikus politika nem szemezgethet a hősök között

Hiller István (MSZP) azt mondta, helyes, ha a közvélemény megismeri a pesti srácokat, de napnál is világosabb, Nagy Imre és társai nélkül nincs 1956. Közölte, nem tartja véletlennek és nem tetszik neki, hogy a forradalom politikai vezetőit nem, vagy alig emlegették a forradalom 60. évfordulóján tartott megemlékezéseken. Demokratikus politika nem szemezgethet a hősök között - fogalmazott, megjegyezve: szégyenteljesnek tartják a történelem tudatos átfestését. Az ellenzéki politikus szerint bárkinek bármennyire is kínos, az 1956-os gondolatok baloldali és szocialista eszmék. Azt mondta, ami a Népszabadsággal történt, az a sajtószabadság, tehát a magyar szabadság csorbítása. Szerinte az '56-osok kárhoztatnák a mostani kormányzati politikát.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára örömét fejezte ki, hogy az MSZP-ben megindult az ünnep után egy gondolkodás, mit gondolnak 1956-ról. Kár, hogy az elmúlt időszakban ebben nem vettek részt - jegyezte meg.
Véleménye szerint vasárnap a baloldal szintet lépett az agresszivitásban és erőszakban, ahelyett, hogy levonták volna 2006 tanulságait, újra megpróbálták tönkretenni a békés ünnepet, megpróbálták "széttrollkodni" az állami ünnepséget. A szólásszabadság nem azt jelenti, hogy bárki kedvére tönkre tehet békés megemlékezéseket - tette hozzá.

Az LMP a közszférában tervezett elbocsátásról

Szél Bernadett (LMP) a közszférában tervezett létszámcsökkentést firtatta. Arcátlanságnak nevezte, hogy a kormány a munkaerőhiányra hivatkozva akar elbocsátani, mikor a közszférában munkaerőhiány és dolgozói szegénység van. Rámutatott, hogy zömmel adminisztratív dolgozókról van szó, miközben leginkább a feldolgozóiparba keresnek munkavállalókat. Ha a kormány lehetségesnek tartja ezt a cserét, akkor a vízfejjé duzzasztott minisztériumokból küldjenek el embereket futószalaghoz - mondta, majd azt javasolta, Rogán Antal menjen villanyszerelőnek, Lázár János meg a futószalag mellé.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak nem az a célja, hogy embereket elbocsásson, hanem hogy racionalizáltabb legyen a foglalkoztatás a közszférában és az ott foglalkoztatottak a versenyszférában helyezkedjenek el. Számokat azért nem lehet mondani - folytatta -, mert nem kvótákat teljesít a kormány, hanem a helyzetet kezeli.

Jobbik: a gazdag migránsok pénze fontosabb vagy az ország megvédése?

Vona Gábor (Jobbik) megerősítette, csak akkor támogatják a Ház előtt fekvő alkotmánymódosítást, ha a kormány a betelepítés minden formáját kizárja, vagyis megszünteti a letelepedési kötvényt. Azt a kormányzati reakciót, miszerint a Jobbik kufárkodik, úgy kommentálta: "mi áruljuk a kötvényeket vagy önök?" A fideszes Németh Szilárdnak pedig azt válaszolta: a Jobbik áprilisi alkotmánymódosítási javaslatánál "nem szólt semmit". "Lehet, hogy amit én mondok áprilisban, az önnek csak októberre esik le?" - kérdezte. A gazdag migránsok pénze a fontosabb vagy az ország valódi megvédése? - tette fel a kérdést a kormányoldalnak, majd azt is mondta, ha van a Fidesz-KDNP-ben bátorság, legyen előrehozott választás, és "váltsuk le az orbánizmust".

Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a letelepedési körvény gazdasági kérdés, hasznot hozott az országnak, vásárlóit nem lehet összekeverni a bevándorlókkal. Korábban a Jobbik is alkotmánymódosítást akart - idézte fel -, ma viszont már csak feltételekkel támogatják. Hozzátette, Vona Gábor nem bízik párttársaiban, hiszen "aláíratta velük, hogy nem szavazhatják meg az alkotmánymódosítást".

KDNP: gyalázatos volt a baloldal vasárnapi viselkedése

Soltész Miklós (KDNP) arról beszélt, hogy a baloldal 1956 50. évfordulóját sem tudta tisztességesen megünnepelni, és várható volt a viselkedése vasárnap, a 60. évfordulón is. "Elkeserítő, gyalázatos, de számítottunk rá" - mondta, utalva arra, hogy tüntetők a Kossuth téren a magyar és a lengyel himnuszt is kifütyülték. A KDNP-s politikus ezt a baloldal szégyenének nevezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta: a vasárnapi évforduló jó alkalom lett volna a baloldalnak a bocsánatkérésre a tíz évvel ezelőtti rendőrattakért. Bocsánatkérés helyett azonban a szocialisták Gyurcsány Ferenccel közösen léptek fel egy rendezvényen - tette hozzá.

Fidesz: a vasárnap fütyülők az ÁVH-val értenek egyet?

Kósa Lajos (Fidesz) szerint az 1956-os hősökre emlékezve fejet hajtani illik, és "végképp bárdolatlanság fütyürészni". "Aki ilyenkor fütyürészik (...) vajon azt fejezi ki, hogy ő az ÁVH-val ért egyet? (...) Vagy nekik inkább az emberekbe lövetőkkel van eszmei rokonságuk? (...) Vagy egyszerűen csak bárdolatlanok?" - tette fel a kérdést, emlékeztetve arra, hogy tüntetők egy csoportja vasárnap kifütyülte a Kossuth téri díszünnepség beszédeit. A frakcióvezető azt is mondta, vasárnap a közös ünnepléssel "a komplett magyar baloldal legitimálta az 50. évfordulón tömegbe lövetőket". Megjegyezte végül - a Népszabadságra utalva -, hogy a vasárnapi megemlékezés volt az első olyan, amelyről "nem tudott tudósítani az a napilap, amelyik a forradalom vérbe fojtásával született, és végig gátlástalanul kiszolgálta a megtorlást, a terrort és utána a kommunista egypárti diktatúrát".

Dömötör Csaba azt felelte: a baloldal komoly lehetőséget hagyott ki, hogy tisztázza viszonyát 1956-hoz, és jóvátehette volna a 2006-os rendőrattakot. Ehelyett "pár tucat sípra futotta" tőlük - jegyezte meg.

Interpellációk

LMP: vizsgálja a kormány a Népszabadság megszüntetésének hátterét?

Hadházy Ákos (LMP) egy meg nem nevezett újságíró által írt interpellációt olvasott fel, amelyben a Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről érdeklődött. Mint mondta, a lapot "kivégezték", és ki fog derülni, hogy abban a kormány keze is benne van. Hozzátette: az Origo "lefejezése" és a tv2 ügye is jelzi, hogy nem először avatkoznak a sajtószabadságba. Az ellenzéki politikus felvetette Heinrich Pecina felelősségét, és azt kérdezte, fellép-e a kormány a munka törvénykönyvét megsértő osztrák laptulajdonossal szemben. Azt is kérdezet, mit ígértek neki, illetve hogy a hatóságok kivizsgálják-e, milyen háttéralkuk, zsebszerződések vannak a megszüntetés mögött.

Felszólalása alatt valaki azt kiabálta, hogy áruló, amire a politikus az illető személyéről érdeklődött és jegyzőkönyvezést kért. Az ülést vezető Latorcai János arra kérte, térjen vissza a szövegéhez.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte: a sajtószabadság "köszöni, jól van", mindenki megtalálhatja a világnézetéhez közel álló orgánumot. A kormány kizárólag gazdasági kérdésként tekint a Népszabadság ügyére, s ha nem így lenne, éppen az sértené a sajtószabadságot - emelte ki. Baloldali politikusokat idézve felvetette, hogy miért nem tudták megoldani a korábban tulajdonukban álló lap hosszú távú finanszírozását. A Népszabadságot "a baloldal csinálta ki", amelyhez Schiffer András távozása után "önök is tapsikolva csatlakoznának" - fogalmazott az LMP-nek címezve.
A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a parlament azonban 109 igen, 16 nem és 1 tartózkodó szavazattal igen.

Jobbik: az emberek nemet mondtak a letelepedési "bizniszre"

Szilágyi György (Jobbik) értékelése szerint a kvótareferendumon az emberek 98 százaléka a letelepedési kötvényekre is nemet mondott. Szerinte ez ugyanúgy veszélyt jelent, mint a migráció és nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert a "gazdag migránsoknak" megfelelő pénzügyi háttere lehet terrorista sejtek kiépítéséhez. Azt kérdezte, a kormány hajlandó-e lemondani a személyes gazdagodását szolgáló kötvényekről vagy a pénzt választja a hazája helyett.

Dömötör Csaba válaszában kifejtette, hogy 2010-ben az országnak forrásbevonásra volt szüksége, azonban a felminősítés miatt már folyamatban van valamennyi kötvény felülvizsgálata. Hozzátette: ez egy gazdasági, befektetési kérdés, amely előnyös volt az ország számára, munkahelyek fenntartásához járult hozzá, a vásárlók pedig öt évre kaptak letelepedési engedélyt, amely bármikor visszavonható. Az államtitkár szerint a Jobbik ezt próbálja összekeverni az alaptörvény módosításával, azonban a kabinet nem fog engedni a zsarolásnak sem ebben az ügyben, sem másban. A nemzetbiztonsági kockázatra vonatkozóan pedig Kovács Béla, az iráni forradalmi gárda és a Jobbik elnökének török szélsőségesekkel való kapcsolatát firtatta.
Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 109 igen, 35 nem és 1 tartózkodó szavazattal igen.

LMP: miért nem újítják fel teljesen a 3-as metrót?

Szél Bernadett, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy ismét jelentősen csúszhat a 3-as metró felújítása. A politikus megjegyezte, az a hír járja, hogy az állomások felújítását és a teljes akadálymentesítést is meg akarják spórolni. A képviselő azt kérdezte, hogy lehet, hogy a 3-as metrót nem újítják fel teljes mértékben.

A válaszadó Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikai államtitkára azt mondta, hogy a 3-as metrón naponta mintegy 520 ezren utaznak és indokolt a felújítása. A metró most is biztonságosan működik, habár szükség van az infrastruktúra és gördülőállomány felújítására, de a kettőt szét kell választani egymástól - közölte. A kormány elkötelezett a felújításban, a vonal pedig semmi mással nem pótolható - nyomatékosított. Az államtitkári választ a képviselő helyett a parlament fogadta el 106 igennel, 26 nem és egy tartózkodás ellenében.

MSZP: felülvizsgálják a letelepedési-kötvényprogramot?

Demeter Márta (MSZP) azt mondta, hogy a kabinet az elmúlt másfél évben a menekültekkel szembeni gyűlöletkeltésre alapozta a politikáját, miközben "a Fideszhez köthető körök" százmilliárdokat keresnek a letelepedési államkötvényeken. A magyar államnak eddig több mint ötmilliárd forint vesztesége származott a kötvényekből, a haszon pedig offshore cégeken keresztül "fideszes haverokhoz" kerül. Kapott-e utasítást a Nemzetgazdasági Minisztérium a letelepedési-kötvényprogram felülvizsgálatára, mikor készül el az ügyben a jelentés és a kérdést mikor veszi napirendre a kormány - kérdezte.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára azt mondta, a szocialista kormányok teremtettek olyan helyzetet a gazdaságban, hogy a letelepedési kötvények konstrukcióját Magyarországon is létre kellett hozni. Az adósságstratégia felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van, amelynek részeként azt is vizsgálják, hogy a konstrukció előnyei még mindig fennállnak-e. Ennek lehet függvénye, hogy a kormány napirendre veszi-e a program áttekintését - közölte.
A képviselő a választ nem fogadta el, azt a parlament tette meg 107 igennel 32 nem ellenében.

Béremelést sürgetett az oktatásban az MSZP

Harangozó Gábor (MSZP) azt mondta, hogy a 2016-os pedagógusbérek nagyjából tíz százalékkal alacsonyabbak a korábban ígértnél, ugyanis az emelési programot a kormányzat úgy módosította, hogy a számítási képletből kivették a minimálbér hatását. A közoktatásban eközben jól érezhető a bérfeszültség, ugyanis nem átfogó az életpályamodell, majd százezer embert hagytak ki bármiféle emelésből - mondta. Mikor kapnak általános emelést a nem pedagógus végzettségű segítő munkatársak? - tette fel a kérdést.
Rétvári Bence azt mondta, az oktatás területén nem bérfeszültség, hanem béremelés van, ami 2013 óta folyamatos és jövőre is folytatódni fog. A gazdaság lehetővé tette a kormányzati béremelési programokat, először a pedagógusok, aztán az orvosok, ápolók, majd a hivatásos állományú rendőrségi és honvédségi dolgozók fizetését emelik nagy mértékben - közölte.
A képviselő helyett a Ház fogadta el a választ 106 igennel, 37 nem ellenében.

Szerző
Frissítve: 2016.10.24. 20:01