Ezrek kerülnek utcára adósság miatt

Publikálás dátuma
2016.10.22. 15:42
A kép illusztráció FOTÓ: Tóth Gergő
Soha nem látott mértékben emelkedett az utcára került adósok száma a márciusban lejárt kilakoltatási moratórium óta – tudta meg a Magyar Nemzet. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adatai szerint több mint kétezren vesztették el otthonukat szeptember végéig.

A köztestület nyilvántartása alapján a lakáskiürítések száma az elmúlt évek statisztikáihoz viszonyítva is kirívóan magas. A hét hónap alatt lebonyolított több mint kétezer kilakoltatáshoz képest 2012-ben egész évben „mindössze” 700 lakóingatlant adtak birtokba árverést követően. Ez a szám 2013-ban 550-re csökkent, 2014-ben pedig kilakoltatási moratórium lépett életbe a devizahitelesekre vonatkozó törvények alapján.

Tavaly viszont már – a tilalom részleges feloldása után – előre látható volt, hogy ezrek kerülhetnek utcára, ugyanis néhány hónap leforgása alatt körülbelül 600 ingatlant ürítettek ki. A friss adatok ismeretében tehát idén több mint háromszor annyi kilakoltatás történt, mint korábban egy év alatt. Ráadásul a szokásos téli moratóriumig még öt hét van hátra.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző

Nagypéntek - Nem szabadnap kellene, hanem béremelés

Publikálás dátuma
2016.10.22. 12:27
A kép illusztráció FOTÓ: Vajda József
Ellentmond a gazdasági racionalitásnak, hogy a nagypéntek munkaszüneti nap legyen – mondta a Magyar Nemzetnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. 

Dávid Ferenc kifejtette: szerencsésebb lett volna, ha Orbán Viktor miniszterelnök nem a református egyház zsinatán vezeti elő az ötletet, hanem egyeztet a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. Megjegyezte, hogy nemcsak elvenni, adni is okosan kell. A VOSZ főtitkára szerint az igaz, hogy Németországban, Ausztriá­ban, Olaszországban vagy Portugáliában jelenleg sem dolgoznak ezen a napon, de ebben a kérdésben minden ország helyzetét a saját lehetőségeihez mérten kell objektíven megítélni.

Dávid Ferenc úgy látja, több tíz milliárd forintos termelési-szolgáltatási kiesést okoz, ha 10-ről 11-re emelik a fizetett munkaszüneti napok számát. Problémát okozhat a nagypénteki váltás a munkaszervezésben, a szabadságok amúgy is nehézkes kiadásában, de az adóbevételi szempontok, a pénzintézetek és a közhivatalok zárva tartása mellett sem lehet szó nélkül elmenni.

A főtitkár szerint a magyar emberek nem a plusz szabadnapokban, hanem a béremelésben érdekeltek, de ha százezrek tüntetnének plusz egy munkaszüneti napért a Kossuth téren, akkor is logikusabb lenne a szentestét, december 24-ét választani.

– A kiskereskedelemben különösen furcsa helyzetet teremt a nagypéntek tervezett kiadása – mondta Dávid: a pia­ci verseny miatt nehezen képzelhető el, hogy az egységek négy napig zárva tartsanak, így szó sem lehet a dolgozók meghosszabbított húsvéti pihenéséről. Ehelyett a legtöbben az ünnepekkor csütörtökön nyitva lesznek, pénteken zárva, szombaton megint nyitva, vasárnap és hétfőn pedig ismét zárva. Mindez jókora felfordulást okoz az árufeltöltésben, a logisztikában és egyáltalán a munkaszervezésben – miközben a vallási, ideológiai megközelítés elsorvad. 

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző

Stürgkh osztrák miniszterelnököt agyonlőtték!

Publikálás dátuma
2016.10.22. 10:00

A szálló éttermében ebéd közben érte a fejlövés – Bismarck a merényleteket a királyok üzemi balesetének nevezte

Gróf Stürgkh Károly osztrák miniszterelnököt szombaton délben a Meissl és Schadu szálló éttermében ebéd közben agyonlőtték. A merénylő Adler Frigyes szocialista író, aki háromszor lőtt revolverével a miniszterelnök felé. A golyók a miniszterelnököt fején találták. Gróf Stürgkh összeesett és azonnal meghalt.

Noha huszonhét hónapos háború a túlélők idegeit megedzette és eltompította a természetes döbbenetei, amelyet a halállal szemben érez minden élőlény, még a XX század embere is: az első érzés e hír olvastán mégis a halál tényével szemben érzett emberi megdöbbenés és emberi részvét.

Ismertük Friedrich Adlert, becsültük, érezzük még kézszorításának melegét, látjuk szelíd, gyermeteg kifejezését, kék szemét, olvastuk cikkeit s valahogy megfoghatatlannak érezzük a dolgot, amely e rövid híradás véres betűiből felénk rivall.

Stürgkh grófnak és politikai rendszerének, amennyiben az reánk, magyar szociáldemokratákra tartozott, ellenfelei voltunk. De lehetetlen az emberi részvétét megtagadni tőle, hiszen az mindenkinek jár, aki valamely ügy szolgálatában, valamely hivatás gyakorlása közben életével fizet.

Valaki - ha az emlékezetünk nem csal, Bismarck volt - merényleteket a királyok üzemi baleseteinek nevezte. S mi, akik emberélet pusztulásának érezzük, megsiratjuk és fölpanaszoljuk, ha egy tolató vasúti munkás a kocsik mozsarai közé kerül, vagy ha a gép elkap és szétlapít valakit, elég demokraták vagyunk ahhoz, hogy a részvétnek ezt a megnyilatkozását kifejezzük akkor, amikor az osztrák miniszterelnök lett hivatásának áldozata.

Mert ámbár semmi hiteles hír vagy értesülés nincsen még arról, mi adta a revolvert Adler Frigyes kezébe, az egész helyzet, a merénylő személyisége, kétségtelenné teszi azt, hogy Stürgkh gróf politikai merénylet által veszítette el életét.

Népszava 1916. október 22.

Szerző