Előfizetés

Erősödik a bérnyomás

Publikálás dátuma
2016.10.20. 07:26
A további béremelések feltétele a járulékok mértékének mérséklése FOTÓ: THINSTOCK
Régen látott mértékű bérkiáramlás tapasztalható Magyarországon. A szakemberek szerint, ez nem a termelékenység erősödésének köszönhető, hanem a gazdasági növekedést egyre inkább fékező szakképzett munkaerő hiányának. A kormánytól adócsökkentést várnak a munkáltatók.

Átlagosan éves szinten 10 százalékkal emelkedhetnek idén a bérek. Ám még így is elmarad a hazai bérszínvonal a régió többi országától, illetve utolértek bennünket olyan szomszédok, mint például Románia.

Imponáló adat, hogy augusztusban 6,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó - a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt - 8,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. Az előző hónapban 5,1, illetve 6,7 százalékos volt az éves növekedés üteme - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kereskedelmi ágazatban egy év alatt nagyjából 10 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. Ennek a hátterében a munkaerő hiány van, hiszen a forgalom csak 5 százalékkal bővült - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Kivétel nélkül minden vállalkozástól óriási erőfeszítést igényel, hogy a teljesítmény feletti bérnövekedést kitermelje. A cégek kénytelenek más területeken lefaragni a költségekből, így elmaradhatnak beruházások, fejlesztések.

Nyilvánvalóan a termelékenység a bér felső korlátja, nyilatkozta az Origónak Pogátsa Zoltán közgazdász. A minimálbérrel foglalkoztató cégek túlnyomó többsége azonban nyereséges, vagyis lenne miből kigazdálkodni a béremelést. Ráadásul a magasabb bérek további keresletet képeznek, ami ismét csak munkahelyeket hoz létre. Összességében a magasabb értékű termelésnek kellene általánossá válnia - tette hozzá.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint a kedvező gazdasági kilátások további reálbér-emelkedést és létszámbővülést vetítenek előre, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek.

A bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra határozza meg, hiszen itt éves bázison 9,6 százalékkal nőttek a keresetek. Ez főként az egyes szektorokat érintő bérrendezésnek, valamint a bérminimumok emelésének tudható be. Az ipari vállalatok majd' háromnegyede panaszkodik arra, hogy nincs elegendő képzett munkaerő a piacon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben lassulhat a foglalkoztatás növekedése, miközben a bérek egyre magasabb ütemben bővülhetnek - figyelmeztetett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

A munkáltatók, munkavállalók és a kormány tárgyalásain még nem hangzott el konkrét szám a jövő évi minimálbér, illetve a kötelező bérminimum összegéről. A szakszervezeti oldal azonban jelezte, egy több éves bérfelzárkóztatási program keretében el kell érnie a minimálbérnek a létminimumot. A nettó minimálbér jelenleg 73 800, a létminimum 88 ezer forint.

A vártnál nagyobb mértékű bérkiáramlás, a magasabb adóbevételek és a költségvetés mozgástere szükségessé teszi a munkát terhelő közterhek mérséklését - vélte Vámos György. A szakember szerint a vállalkozó oldal terheit kell csökkenteni, mert az javíthatja a cégek versenyképességét. Ha ez nem csökken, emelkedhetnek az árak, mert a gazdaság minden szegmensében munkaerőhiány van, így mindenhol bérnyomás terheli a vállalkozásokat.

Az szja-t kellene egy számjegyűvé alakítani a munkavállalóknál mert az nettó jövedelem emelkedést jelentene - mondta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Ez a vállalkozások érdeke is, hiszen ha nagyobb nettó jövedelem marad a munkavállalóknál, akkor az ösztönözheti a fogyasztást. Becslések szerint 1 százalékos adócsökkentés 100-120 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek, viszont 5-6 százalék alatt nem érzékelhető a csökkentés. Egy másik megoldás lehet a bérekre rakódó terhek csökkentése a munkavállalói oldalon.

Az ukrán vendégmunkások tömeges megjelenése azonban egyes ágazatokban letörheti a béreket - vetítette előre Kordás.

Luxusban urizál az ORÖ-elnök

Miközben az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) óriási, éves költségvetésének négyszeresét kitevő adósságot görget maga előtt, jelenlegi elnökének, Balogh Jánosnak egy 2015-ös évjáratú Audi A4 S Line típusú autót lízingel - értesült a Magyar Nemzet.

A lízingszerződést 2016 szeptemberében 72 hónapra kötötték, és a szervezet havi százezer forintot fizet a kocsiért. Balogh elismerte a lízing tényét; szerinte az Audi beszerzését a korábbi hivatali gépjármű rossz műszaki állapota és „közlekedésbiztonsági szempontok” tették szükségessé. A lap által megkérdezett ORÖ-képviselők szerint viszont közgyűlési döntés kellett volna az autóbeszerzéshez, főleg akkor, amikor épp vissza kéne fizetniük 1,6 milliárd forintot az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). A temérdek pénzt a Farkas Flórián miniszterelnöki biztos által irányított Híd a munka világába programra kapták. Azonban szabálytalanul és átláthatatlanul költötték el, az ügyben a NAV is tömeges kihallgatásokat tervez.

Az Emmi meglehetősen enyhe feltételeket szabott a tartozás törlesztésére: a májusban kötött megállapodás alapján a törlesztés első 11 hónapjában mindössze a teljes tartozás alig több mint 3 százalékát, összesen 55 millió forintot kell megfizetnie az ORÖ-nek. A tizenkettedik hónapban pedig a fennmaradó több mint másfél milliárd forintot egy összegben kell törleszteni, amire aligha van esély. Ennek ellenére a kormány nem nagyon szorgalmazza csődbiztos kinevezését. Az ORÖ az Albacompnak is tartozik; a héten zajlott annak a bírósági pernek a második tárgyalása, amellyel az informatikai cég a hátrányos helyzetű fiatalok számára rendelt 4500 táblagép 70 milliós forintos árát akarja behajtani a cigány érdekképviseleten.

Hónapokon át próbáltuk feltenni kérdéseinket Farkas Flóriánnak, hogy tisztázhassa számos balhés ügyét a közvéleménnyel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől és tárcájától is rengeteg ígéretet kaptunk, hogy összehozzák a találkozót. A Népszava - amint Lázár tanácsolta – az Emmitől kezdve a Miniszterelnökségen át, sőt még a Fidesz-frakciónál is érdeklődött, de csupán sokatmondó hallgatást kaptunk válaszul. Azóta már elegünk lett a hazudozásból, nem keressük tovább a miniszterelnök szolnoki jó barátját.

Luxusban urizál az ORÖ-elnök

Miközben az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) óriási, éves költségvetésének négyszeresét kitevő adósságot görget maga előtt, jelenlegi elnökének, Balogh Jánosnak egy 2015-ös évjáratú Audi A4 S Line típusú autót lízingel - értesült a Magyar Nemzet.

A lízingszerződést 2016 szeptemberében 72 hónapra kötötték, és a szervezet havi százezer forintot fizet a kocsiért. Balogh elismerte a lízing tényét; szerinte az Audi beszerzését a korábbi hivatali gépjármű rossz műszaki állapota és „közlekedésbiztonsági szempontok” tették szükségessé. A lap által megkérdezett ORÖ-képviselők szerint viszont közgyűlési döntés kellett volna az autóbeszerzéshez, főleg akkor, amikor épp vissza kéne fizetniük 1,6 milliárd forintot az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). A temérdek pénzt a Farkas Flórián miniszterelnöki biztos által irányított Híd a munka világába programra kapták. Azonban szabálytalanul és átláthatatlanul költötték el, az ügyben a NAV is tömeges kihallgatásokat tervez.

Az Emmi meglehetősen enyhe feltételeket szabott a tartozás törlesztésére: a májusban kötött megállapodás alapján a törlesztés első 11 hónapjában mindössze a teljes tartozás alig több mint 3 százalékát, összesen 55 millió forintot kell megfizetnie az ORÖ-nek. A tizenkettedik hónapban pedig a fennmaradó több mint másfél milliárd forintot egy összegben kell törleszteni, amire aligha van esély. Ennek ellenére a kormány nem nagyon szorgalmazza csődbiztos kinevezését. Az ORÖ az Albacompnak is tartozik; a héten zajlott annak a bírósági pernek a második tárgyalása, amellyel az informatikai cég a hátrányos helyzetű fiatalok számára rendelt 4500 táblagép 70 milliós forintos árát akarja behajtani a cigány érdekképviseleten.

Hónapokon át próbáltuk feltenni kérdéseinket Farkas Flóriánnak, hogy tisztázhassa számos balhés ügyét a közvéleménnyel. Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől és tárcájától is rengeteg ígéretet kaptunk, hogy összehozzák a találkozót. A Népszava - amint Lázár tanácsolta – az Emmitől kezdve a Miniszterelnökségen át, sőt még a Fidesz-frakciónál is érdeklődött, de csupán sokatmondó hallgatást kaptunk válaszul. Azóta már elegünk lett a hazudozásból, nem keressük tovább a miniszterelnök szolnoki jó barátját.