Erősödik a bérnyomás

Publikálás dátuma
2016.10.20. 07:26
A további béremelések feltétele a járulékok mértékének mérséklése FOTÓ: THINSTOCK
Régen látott mértékű bérkiáramlás tapasztalható Magyarországon. A szakemberek szerint, ez nem a termelékenység erősödésének köszönhető, hanem a gazdasági növekedést egyre inkább fékező szakképzett munkaerő hiányának. A kormánytól adócsökkentést várnak a munkáltatók.

Átlagosan éves szinten 10 százalékkal emelkedhetnek idén a bérek. Ám még így is elmarad a hazai bérszínvonal a régió többi országától, illetve utolértek bennünket olyan szomszédok, mint például Románia.

Imponáló adat, hogy augusztusban 6,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a nettó - a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt - 8,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos hónapjához képest. Az előző hónapban 5,1, illetve 6,7 százalékos volt az éves növekedés üteme - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kereskedelmi ágazatban egy év alatt nagyjából 10 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek. Ennek a hátterében a munkaerő hiány van, hiszen a forgalom csak 5 százalékkal bővült - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Kivétel nélkül minden vállalkozástól óriási erőfeszítést igényel, hogy a teljesítmény feletti bérnövekedést kitermelje. A cégek kénytelenek más területeken lefaragni a költségekből, így elmaradhatnak beruházások, fejlesztések.

Nyilvánvalóan a termelékenység a bér felső korlátja, nyilatkozta az Origónak Pogátsa Zoltán közgazdász. A minimálbérrel foglalkoztató cégek túlnyomó többsége azonban nyereséges, vagyis lenne miből kigazdálkodni a béremelést. Ráadásul a magasabb bérek további keresletet képeznek, ami ismét csak munkahelyeket hoz létre. Összességében a magasabb értékű termelésnek kellene általánossá válnia - tette hozzá.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint a kedvező gazdasági kilátások további reálbér-emelkedést és létszámbővülést vetítenek előre, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek.

A bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra határozza meg, hiszen itt éves bázison 9,6 százalékkal nőttek a keresetek. Ez főként az egyes szektorokat érintő bérrendezésnek, valamint a bérminimumok emelésének tudható be. Az ipari vállalatok majd' háromnegyede panaszkodik arra, hogy nincs elegendő képzett munkaerő a piacon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben lassulhat a foglalkoztatás növekedése, miközben a bérek egyre magasabb ütemben bővülhetnek - figyelmeztetett Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

A munkáltatók, munkavállalók és a kormány tárgyalásain még nem hangzott el konkrét szám a jövő évi minimálbér, illetve a kötelező bérminimum összegéről. A szakszervezeti oldal azonban jelezte, egy több éves bérfelzárkóztatási program keretében el kell érnie a minimálbérnek a létminimumot. A nettó minimálbér jelenleg 73 800, a létminimum 88 ezer forint.

A vártnál nagyobb mértékű bérkiáramlás, a magasabb adóbevételek és a költségvetés mozgástere szükségessé teszi a munkát terhelő közterhek mérséklését - vélte Vámos György. A szakember szerint a vállalkozó oldal terheit kell csökkenteni, mert az javíthatja a cégek versenyképességét. Ha ez nem csökken, emelkedhetnek az árak, mert a gazdaság minden szegmensében munkaerőhiány van, így mindenhol bérnyomás terheli a vállalkozásokat.

Az szja-t kellene egy számjegyűvé alakítani a munkavállalóknál mert az nettó jövedelem emelkedést jelentene - mondta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Ez a vállalkozások érdeke is, hiszen ha nagyobb nettó jövedelem marad a munkavállalóknál, akkor az ösztönözheti a fogyasztást. Becslések szerint 1 százalékos adócsökkentés 100-120 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek, viszont 5-6 százalék alatt nem érzékelhető a csökkentés. Egy másik megoldás lehet a bérekre rakódó terhek csökkentése a munkavállalói oldalon.

Az ukrán vendégmunkások tömeges megjelenése azonban egyes ágazatokban letörheti a béreket - vetítette előre Kordás.

Szerző

Milliókat fizethetnek Tarsolyék

Lezárult a volt Quaestor, valamint a Buda-Cash és a Hungária vezetői ellen folytatott MNB-vizsgálat, a három brókercég érintettjei összesen 220 milliós bírságot fizethetnek a csalási ügy miatt - nyilatkozta az Origónak Szeniczey Gergő, a jegybank fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti ügyvezető igazgatója.

A 32 ezer Quaestor-károsult a 124,3 milliárd forintos kártalanítási és kárrendezési összegből eddig már 123,8 milliárdot felvett, a Buda-Cashnél a Beva 8272 befektetőnek összesen több mint 14 milliárdot fizetett ki. A brókerbotrányok kapcsán az MNB összesen 11 igazgatósági vagy menedzsment taggal szemben folytatott le vizsgálatot, közülük mindenki fejenként 20 millió forintos bírságot fizethet a jogszabályok megsértése miatt. A döntés nyomán Tarsoly Csaba és társai örökre elvesztették jó üzleti hírnevüket.

Szerző

Lakásár-emelkedés az erős kereslet miatt

Publikálás dátuma
2016.10.20. 07:22
A kép illusztráció FOTÓ: Tóth Gergő
Amíg Budapesten az elmúlt két esztendőben több mint 50 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig országos átlagban csak mintegy 28 százalékos volt a növekedés mértéke - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, az ingatlanpiaci folyamatok szorosabb nyomon követésére kifejlesztett, negyedévente ismertetendő lakásárindexének adataiból. A részleteket sajtótájékoztatón Fábián Gergely a jegybank igazgatója ismertette, aki szerint tovább árnyalja a képet, hogy a vidéki városokban átlagosan 20, a községekben pedig csak 15 százalékos növekedés mértéke.

Az MNB vizsgálatából kiderül, hogy 2014 óta egyre nagyobb mértékben vásárolnak az emberek ingatlanokat befektetési céllal. Ennek oka, hogy az emelkedő jövedelmek és a mérséklődő munkanélküliség miatt megnőtt a háztartások egy részének vagyona, ami - elsősorban a fővárosban - az ingatlanokban jól kamatoztatható, különösen a szinte láthatatlan banki és állampapírkamatok mellett. Az MNB mérései szerint így akár 15 százalékos éves, rendkívül magas hozamot is el lehetett érni, még ha az utóbbi időszakban ez némileg csökkent is. Az MNB szakértői a jelenlegi áralakulást annak ellenére nem tekintik túlzónak, hogy az az elmúlt három évben Európában a legmagasabbak közé tartozik. Nálunk ugyanis a gazdasági világválságot követően nagyobb mértékben és tartósan csökkentek a lakásárak, mint másutt. Reálértékben pedig még mindig nem érjük el a válság előtti szintet.

Közismert tény, hogy a hazai demográfiai helyzetet és az ingatlanvagyon elöregedését figyelembe véve évente 30-40 ezer darab új lakásra lenne szükség, azonban ennek a szintnek az elérését jelenleg irreálisnak tartják a szakértők. Ennek nem elsősorban a hitelhiány az oka, bár a CSOK iránti kereslet a jegybank megítélése szerint alacsonyabb a korábbi várakozásokhoz képest. Mégis a hosszú ideje átlagosnak mondható, mintegy 160 ezer darabos éves lakás adásvételből továbbra is alig 7 ezer darabot tesznek ki az új építésűek.

Az ingatlanállomány bővülésének fő akadálya - ami évekkel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna - az építőipart is sújtó, a termelést gátló, súlyos munkaerőhiány. Felmérések szerint a szakma vállalatainak 40 százaléka számolt be ilyen gondokról, amelyek megoldásáról még elképzelések nincsenek.

Gyakran hivatkoznak arra, hogy az új lakásépítések jövője a mostani helyzethez képest mégis biztató, hiszen megnövekedett a kiadott építési engedélyek száma. Ám a helyzet korántsem rózsás, ugyanis egyre nehezebb következtetni az engedélyek számából a közeljövőben megvalósuló új építésekre. A felmérések ugyanis azt bizonyítják, hogy a két időpont között egyre hosszabb idő telik el. Visszatekintve 2001-ben még csak átlagosan 5-7 negyedév volt ez az időszak, ami napjainkra már átlagosan 8-9 negyedévre növekedett.

A jegybank nem tart attól, hogy a háztartások túlhitelezik magukat, ugyanis tavaly óta jól működik az adósságfék, amely meggátolja ezt.

Szerző