Előfizetés

Alaptörvénymódosítás - Még nincs meg a kétharmad

Publikálás dátuma
2016.10.19. 07:06
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Lázár János a tegnapi Kormányinfón közölte: azért késett csaknem fél órát, mert a kormányfő tájékoztatta, Molnár Gyulával, az MSZP elnökével tárgyalt, akit nem sikerült meggyőznie, hogy az MSZP támogassa a kormány kötelező kvótaellenes küzdelmét.

 A négyszemközti tárgyalások - amelyre a parlamenti pártok vezetőit hívta meg egyenként a kormányfő - ténye az MSZP-t tekintve azért volt meglepő, mert a múlt héten a kancelláriaminiszter közölte: Molnár elfogadta Orbán meghívását, amire a szocialista pártelnök azt válaszolta: miután a népszavazás érvénytelen volt, nem támogatja az alaptörvény módosítását, az MSZP nem vesz részt a jogszabályalkotásban. A pártelnök akkor hozzátette: mielőtt Lázár bármilyen találkozót bejelent, előbb tudnia kellene, mi a különbség Orbán Viktor postafiókjában a beérkező és az elküldött levelek között. Megjegyezte ugyanakkor: ha a miniszterelnök Magyarországot érintő biztonságpolitikai ügyekről, a jogállamiság, a sajtószabadság helyreállításáról vagy az uniós jövőről akar beszélni vele, áll elébe. Orbán másnap, múlt pénteken a Kossuth Rádióban kijelentette: "Az én ajtóm nyitva áll minden parlamenti frakcióval rendelkező párt és annak vezetője előtt. Azonban az ügyeknek van fontossági sorrendje. Most a kényszerbetelepítésről időszerű beszélni, minden másról ezután".

Hol a Népszava?
A Magyar Nemzet újságírója, Hutter Marianna a keddi, rendkívüli Kormányinfón szóba hozta a Népszava távolmaradását. Lázár meghökkent, nem értette, hogy miért nincs ott "az általa nagyra becsült Fazekas Ági". Lázár azt ígérte, ez ügyben fel fogja hívni a Népszava főszerkesztőjét. (A Népszava a múlt héten közölte, majd vezércikkben indokolta, miért nem vesz részt a Kormányinfókon. Azért, mert érdemleges kérdésekre nem kap érdemleges választ. - a szerk.)

Tegnap délután az MSZP közleményt adott ki. E szerint: "Miután az MSZP világossá tette, hogy az alaptörvény megváltoztatásáról a választók többségének felhatalmazása hiányában nem hajlandó tárgyalni, Orbán Viktor miniszterelnök elfogadta, hogy a hazánkat érintő biztonságpolitikai ügyekben viszont van helye és értelme az egyeztetésnek. Ezt a találkozót Orbán Viktor kezdeményezte, amelyen a közelgő Európai Tanács ülésének témái kerültek elő: a migráció, Oroszország és a kereskedelmi egyezmények. Orbán Viktor jelezte, hogy örülne, ha az MSZP részt venne az alaptörvény módosításában, de Molnár Gyula határozottan kijelentette, hogy pártja erről nem hajlandó tárgyalni. A hazai közállapotok, a demokrácia, a sajtószabadság és a jogállam tekintetében az MSZP elnöke és Orbán Viktor teljesen eltérő állásponton voltak."

Molnár Gyula után Vona Gábor kereste fel a kormányfőt, ami azért volt fontos, mert a Jobbik biztosíthatja az alaptörvény módosításához szükséges parlamenti többséget. A tárgyalás után a Jobbik elnöke, aki látványos ügyességgel zsarolja a kormányfőt, bejelentette: nem született megállapodás. Ennek oka, hogy Vona ragaszkodott a letelepedési kötvények felfüggesztéséhez, különben nem hajlandóak támogatni az alaptörvény-módosítást. "Nem csak szegény migránsokat, hanem gazdag migránsokat sem akarjuk, hogy Magyarországra telepítsenek, se szegény terrorista, se gazdag terrorista ne jöjjön, se Juncker se Rogán ne tudjon bevándorlókat betelepíteni az országba" − mondta Vona, aki leszögezte, ha Orbán nem enged a Jobbik javaslatával kapcsolatban, akkor nem fogják támogatni a november 8-i záró szavazáson a miniszterelnök módosító javaslatát, mert szerinte, ha nem állítják le a letelepedési kötvényüzletet, akkor az alaptörvény módosítása csak trükközés, szemfényvesztés, kiskapu a terrorizmusnak.

Kern: a politikai elitet akarják térdre kényszeríteni

Az osztrák belpolitika most a jobboldali populista és demagóg irányzatok elleni küzdelemről szól - jelentette ki Christian Kern szociáldemokrata osztrák kancellár egy hétfő esti pódiumbeszélgetésen.

Kern szerint amennyiben a kormánykoalíció két pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) nem nyújt megoldást a helyzetre, kétséges lesz a fennmaradásuk. A kancellár szerint határozott politikai irányváltásra és világos beszédre van szükség, hiszen az utóbbi hónapok menekülthulláma miatt "kulturális irritáció" érzékelhető. 

A kancellár úgy vélte, hogy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), az Alternatíva Németországnak (AfD) vagy a franciaországi Nemzeti Front (FN) akadályát jelentik azoknak a politikai struktúráknak, "amelyeket a második világháborút követően kiépítettünk". 

Meglátása szerint az emberek nem azért szavaznak ezekre a pártokra, mert azt remélik, hogy az életükben pozitív változások fognak bekövetkezni, hanem a fennálló rendszert és a politikai elitet akarják "térdre kényszeríteni", mert deklasszáltnak és kitaszítottnak érzik magukat. Kijelentette, hogy az FPÖ magas támogatottsága nem fog máról holnapra megszűnni. Emlékeztetett: ennek a folyamatnak az első jele volt, hogy a két korábbi nagy párt jelöltje az államfőválasztás első fordulója után kiesett. 

A tavasszal rendezett elnökválasztás második fordulójába a szabadságpárti jelölt, Norbert Hofer és a zöldek jelöltje, Alexander Van der Bellen került. A szociáldemokrata induló ugyan megelőzte néppárti riválisát, azonban már az első fordulóban eldőlt, hogy - a második Osztrák Köztársaság korszakában először - nem a két hagyományos nagypárt valamelyike adja majd az elnököt. A nem várt eredmény azt jelezte, hogy az SPÖ és az ÖVP népszerűsége történelmi mélyponton van.

A hét végén ismertetett két közvélemény-kutatás szerint továbbra is az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a legnépszerűbb Ausztriában. A Gallup intézet október elején készített felmérése szerint az ellenzékben lévő FPÖ 34, a kormánykoalíció nagyobb pártja, az SPÖ 27, a kisebbik fél, az ÖVP 19 százalékon áll.

Kern: a politikai elitet akarják térdre kényszeríteni

Az osztrák belpolitika most a jobboldali populista és demagóg irányzatok elleni küzdelemről szól - jelentette ki Christian Kern szociáldemokrata osztrák kancellár egy hétfő esti pódiumbeszélgetésen.

Kern szerint amennyiben a kormánykoalíció két pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) nem nyújt megoldást a helyzetre, kétséges lesz a fennmaradásuk. A kancellár szerint határozott politikai irányváltásra és világos beszédre van szükség, hiszen az utóbbi hónapok menekülthulláma miatt "kulturális irritáció" érzékelhető. 

A kancellár úgy vélte, hogy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), az Alternatíva Németországnak (AfD) vagy a franciaországi Nemzeti Front (FN) akadályát jelentik azoknak a politikai struktúráknak, "amelyeket a második világháborút követően kiépítettünk". 

Meglátása szerint az emberek nem azért szavaznak ezekre a pártokra, mert azt remélik, hogy az életükben pozitív változások fognak bekövetkezni, hanem a fennálló rendszert és a politikai elitet akarják "térdre kényszeríteni", mert deklasszáltnak és kitaszítottnak érzik magukat. Kijelentette, hogy az FPÖ magas támogatottsága nem fog máról holnapra megszűnni. Emlékeztetett: ennek a folyamatnak az első jele volt, hogy a két korábbi nagy párt jelöltje az államfőválasztás első fordulója után kiesett. 

A tavasszal rendezett elnökválasztás második fordulójába a szabadságpárti jelölt, Norbert Hofer és a zöldek jelöltje, Alexander Van der Bellen került. A szociáldemokrata induló ugyan megelőzte néppárti riválisát, azonban már az első fordulóban eldőlt, hogy - a második Osztrák Köztársaság korszakában először - nem a két hagyományos nagypárt valamelyike adja majd az elnököt. A nem várt eredmény azt jelezte, hogy az SPÖ és az ÖVP népszerűsége történelmi mélyponton van.

A hét végén ismertetett két közvélemény-kutatás szerint továbbra is az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a legnépszerűbb Ausztriában. A Gallup intézet október elején készített felmérése szerint az ellenzékben lévő FPÖ 34, a kormánykoalíció nagyobb pártja, az SPÖ 27, a kisebbik fél, az ÖVP 19 százalékon áll.