Lerombolják Hitler szülőházát

Szakértők javaslatát elfogadva Adolf Hitler szülőházának lebontása mellett döntött az osztrák belügyminiszter. A braunaui ház helyére új épületet emelnek, amely karitatív vagy közigazgatási célokat fog szolgálni - közölte a politikusra hivatkozva a Die Presse című osztrák lap online kiadása hétfőn.

Wolfgang Sobotka szerint a háznak csak az alapzata marad meg. Ennek egyes források szerint azért van jelentősége, mert az épület a környező házakkal együtt épp a 17. századi alapzata miatt élvez műemléki védettséget. A belügyminiszter közölte, már kedden elindítják a lebontással végződő projekt jóváhagyásának parlamenti folyamatát. 

A magántulajdonban lévő, de az állam által bérelt ingatlan évek óta üresen áll, felújításra szorul. A tulajdonos azonban nem engedi felújítani. Egyes vélemények szerint azért, mert nem akarja, hogy az épület veszítsen a náci diktátorhoz köthető jellegéből. A Die Presse szerint Gerlinde P. a közelmúltban jelezte, hogy fel akarja mondani a bérleti szerződést és értékesítené a házat. Az állam jelentkezett is vevőként, de a tulajdonos nem állt kötélnek, később már nem is reagált az állam részéről tett ajánlatokra. A belügyminisztériumban aggodalmak támadtak emiatt, és a kormány végül idén tavasszal úgy döntött, hogy az épület gazdájának kártalanítása mellett kisajátítja az ingatlant. Az erről szóló törvényjavaslatot nyáron fogadta el a kabinet.

Ezzel párhuzamosan egy történészekből, jogászokból és a belügyminisztérium munkatársaiból álló szakértői csoport a kormány felkérésére állásfoglalást dolgozott ki arról, hogy mi legyen az épület sorsa. Végül azt javasolták, hogy rombolják le. Ezt a véleményt Wolfgang Sobotka is osztja. Amennyiben a parlament elfogadja a kisajátításról szóló törvényjavaslatot, a jövő év elején már le is bonthatják az épületet.

Hitler 1889-ben született a német határon fekvő kisvárosban. A nagyméretű saroképület, amelyben élete első éveit töltötte, 1938-ig egy helyi család tulajdonában volt. Akkor vásárolta meg a náci diktátor egyik bizalmasa, Martin Bormann. A nácik felújították és "kulturális központot" alakítottak ki benne.

A második világháború vége felé a nácik fel akarták robbantani, de az amerikai katonák megakadályozták őket ebben. A házat 1952-ben vásárolta vissza az eredeti tulajdonos, aki aztán bérbe adta. Működött a falai közt iskola és bank is, majd 1972-ben az állam vette ki, hogy sérült embereknek alakítson ki otthont benne. Az intézet 2011-ben modernebb helyre költözött. 

Az épület azóta áll üresen, gazdája azonban így is pénzt keres vele, a belügyminisztérium és Braunau városa ugyanis havi mintegy 4700 euró bérleti díjat fizet neki a Die Presse szerint. Korábban a kormány nem pártolta egyhangúan a belügyminiszter javaslatát az ingatlan lerombolásáról. Christian Kern kancellár hívta fel a figyelmet, hogy a ház lerombolásával kapcsolatban műemlékvédelmi aggályok merülhetnek fel. Hasonló fenntartásokat fogalmazott meg Reinhold Mitterlehner alkancellár is. 

Az UNESCO műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS ausztriai csoportja is Hitler szülőházának lerombolása ellen foglalt állást. Wolfgang Sobotka arra a felvetésre, amely szerint Hitler szülőházának lerombolása ellehetetleníti majd a náci kor feldolgozását, úgy válaszolt, hogy Ausztriában élő az emlékezés kultúrája, és a náci idők tudományos feldolgozását továbbra is támogatják. Azt azonban meg kell akadályozni szerinte, hogy Hitler szülőháza neonácik zarándok- és emlékhelyévé váljon.

Szerző

Internet nélkül a WikiLeaks főnöke

Publikálás dátuma
2016.10.18. 10:15
Julian Assange. FOTÓ: Carl Court/Getty Images
Internetes hozzáférés nélkül maradt az éppen internetes leleplezéseivel híressé vált WikiLeaks kiszivárogtató portál vezetője. 

A BBC beszámolója szerint Julian Assange, aki a kiadatástól tartva, s a diplomáciai védettséget kihasználva már több mint négy éve él Ecuador londoni nagykövetségén, el lett vágva a világhálótól. A hírt maga a WikiLeaks tette közzé, ám a BBC-nek egyelőre nem sikerült Londonban hivatalos megerősítést szerezni, sem arra vonatkozó magyarázatot, hogy az ausztrál férfit befogadó külképviseleten miért fosztották meg a net elérésétől.

Magyarázatból persze nincs hiány: az elterjedt vélekedés szerint a Hillary Clinton elleni WikiLeaks-akció állhat a döntés mögött. Miután a leleplező honlap sorozatosan tette közzé, méghozzá sok ezres nagyságrendben az amerikai elnökségért küzdő politikus és munkatársai e-mailjeit, azt találgatták, Washingtonból gyakorolhattak nyomást Ecuadorra. Kétségtelen, hogy a frissen nyilvánosságra hozott elektronikus üzenetek rendre kényelmetlen helyzetbe hozták a volt First Ladyt, aki a közvélemény-kutatások alapján meggyőzően vezet republikánus ellenfelével szemben a Fehér Házért folyó harcban. A WikiLeaks hétfői nyilatkozatában úgy vélte, Ecuador döntött arról, hogy lekapcsolják a netről, szombat óta nem tudják elérni Assange-t.

Ecuador londoni külképviseletén mindenesetre nem nyilatkoztak ez ügyben, az ecuadori külügyminisztérium ugyanakkor nyilatkozatot adott ki, amelyben az internetet nem említették, azt viszont megerősítették, továbbra is garantálják Assange mentességét. A jelek szerint egyelőre megrekedtek az Assange esetleges távozásával, netán kiadatásával kapcsolatos, bonyolult jogi, illetve politikai manőverek is. Az ausztrál férfit Svédországban akarják bíróság elé állítani szexuális vádakkal, ám ő attól tart, hogy Stockholm kiadja Washingtonnak, ha viszont az Egyesült Államokba kerül, akkor ott a kémkedési törvény paragrafusainak megsértése miatt akár 30 év börtönnel is sújthatják. Assange-t a svéd ügyészek október 17-én hallgatták volna meg Londonban, a meghallgatást egy hónappal elhalasztották.

 

Szerző
Témák
wikileaks Assange

Obamáék vendége lesz az olasz kormányfő

Publikálás dátuma
2016.10.18. 10:12
Korábbi felvételen Renzi és Obama. FOTÓ: Elisabetta Villa/Getty Images
Matteo Renzi olasz kormányfőt és feleségét látja vendégül kedden az Obama-házaspár. 

A posztjáról jövő január 20-án távozó amerikai elnök hivatali idejében az olasz miniszterelnök és neje tiszteletére adják az utolsó állami díszvacsorát. A Washington Post Renzit „az olasz Justin Trudeau”-ként méltatta, s a 41 éves politikust a Fehér Ház az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás, a TTIP egyik leglelkesebb támogatójaként tartja számon.  Washingtonban méltányolták, hogy Róma engedélyezte az amerikai légierő számára itáliai bázisok használatát az Iszlám Állam elleni szíriai légicsapásokhoz. Róma aktív szerepet vállal a NATO-ban, bázisai otthont adnak AWACS felderítő gépeknek, s az atlanti szövetség logisztikai segítséget nyújt Olaszországnak a menekültválság kezelésében, az embercsempészek elleni fellépésben a Sophia hadművelet keretében. Renzi azt reméli, hogy az amerikai látogatás emeli ázsióját a december 4-re, az alkotmánymódosításról kiírt népszavazás előtt.

Washingtonban nagy várakozás előzi meg az amerikai-olasz díszvacsorát, hisz utoljára 1998-ban volt hasonló nagyszabású amerikai-olasz rendezvény a Fehér Házban. A meghívott vendégek között lesz Roberto Benigni Oscar-díjas filmszínész, Giorgio Armani divattervező, Fabiola Gianotti, a CERN kutatóközpont olasz vezetője, s a menekültek befogadásával nagy áldozatokat vállaló Lampedusa polgármestere, Giusy Nicolini. Mario Batali olasz-amerikai sztárséf felel a menüért, s Gwen Stefani szórakoztatja a mintegy 500 vendéget.

Silvio Berlusconi mellesleg soha nem részesült hasonló megtiszteltetésben, kilenc éves kormányzása alatt egyszer sem rendeztek tiszteletére állami díszvacsorát.

Barack Obama két hivatali idejében ez lesz a 13. állami díszvacsora, idén a kanadai kormányfő, a skandináv államok vezetői, s a szingapúri miniszterelnök volt Michelle és Barack Obama vendége a Fehér Házban.

Szerző