Előfizetés

A Jobbik keze segíti a Fideszt

Publikálás dátuma
2016.10.12. 07:11
Fidesz, KDNP, Jobbik: ennyi maradt az egyeztetésből FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Politikai PR, "összegányolt" szöveg, amivel Orbán Viktor híveinek azt üzeni, erős és megvédi a hazát, ám ezen túl semmi értelme nincs. Lattmann Tamás így minősítette a Népszavának az újabb alaptörvény-módosítást. Míg a nemzetközi jogász azt állítja, a miniszterelnök javaslata az esetleges kvótától nem védene meg, a kormánypártok és a számukra parlamenti kétharmadot biztosító Jobbik azt hajtogatja, a változtatással érdemi védelmet kap az ország.

Hárompártira zsugorodott a Fidesz által összehívott ötpárti egyeztetés, miután az MSZP és az LMP bejelentette, nem tárgyal a "gránitszilárdságú" alaptörvény újabb, hetedik módosításáról, sőt azt nem is hajlandók megszavazni. A tegnapi csonka megbeszélésen így a fideszes Kósa Lajos és Gulyás Gergely mellett csak a KDNP-s Harrach Péter, illetve három jobbikos politikus: Volner János, Mirkóczki Ádám valamint Staudt Gábor vett részt.

A tanácskozás után Kósa megismételte, arról, hogy melyik harmadik országbeli állampolgárt akarjuk beengedni sem Brüsszel, sem az ENSZ nem dönthet, csak a magyar hatóságok. Új egységről beszélt és bejelentette, Orbán Viktor is egyeztet a pártelnökökkel, ami politikai fórum, ők viszont a Jobbikkal szövegeznek. Ahogyan az várható volt, szidta a szocialistákat, amiért nem fogadták el a meghívást. Figyelmeztetett, ellentmondás van az MSZP elnök és a frakcióvezető nyilatkozatai között. Olyan ez, mint amikor "egyszerre képviseltek munkásmozgalmi elméleti emberek égbekiáltó ostobaságokat, amelyek ellentmondtak egymásnak, és azt mondták, hogy azt dialektikusan kell ezt felfogni" - humorizált Kósa. Véleménye szerint az LMP megsértődött, miután egy senki által össze nem hívott hétfői egyeztetésre mentek el, ami a pártnál uralkodó szervezeti káosznak köszönhető.

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője az egyeztetés után állította, az alaptörvény módosításával az ország érdemi jogi védelmet kap a betelepítési kvótákkal szemben. Nemzetközi jogászok véleményét és a német alkotmánybíróság állásfoglalását is osztja a párt, amely szerint a tagállami alkotmány magasabb rendű, mint egy másodlagos uniós jogforrás. A jobbikosok emelték a tétet, a tanácskozáson azt javasolták, hogy az alaptörvényhez kapcsolódva a betelepítésről sarkalatos törvényt fogadjon el a Ház. Az egyeztetést, illetve a módosítást bojkottáló baloldal Volner szerint "úgy viselkedik, mint egy durcás kisgyerek", az LMP-ből pedig "gyakorlatilag csak a zavar árad".

A jobbikos politikus tegnap reggel már megüzente, hogy alapvetően jó és támogatható az Orbán Viktor által jegyezett módosítás. Volner az M1 csatornán arról beszélt, milyen fontos lenne a "Vona-Orbán csúcs", mert fontos kérdésekben - mint például a migráció - szeretnének nemzeti együttműködést kezdeményezni. Harrach a Kossuth Rádióban tett hűségnyilatkozatot a miniszterelnök és javaslata mellett. A módosítás nem ütközik a közösségi joggal, ennek ellenére számít jogi és politikai "csörtékre". Erről Fodor Csaba, a kormányközeli Nézőpont Intézet ügyvezetője beszélt a közrádiónak.

Itt a referendum végeredménye
Október 2-án a választásra jogosultak közül 3 646 334-en voksoltak, 3 506 618-an magyarországi szavazóhelyiségekben vagy mozgóurnával, 9 360-an külképviseleteken és 130 356-an levélben, így összesen 43,91 százalék élt szavazati jogával. Az érvénytelen voksok arány 6,17 százalék volt, igennel 1,64 százalék, nemmel pedig a résztvevők 98,36 százaléka voksolt. Ezt tegnap egyhangú döntéssel állapította meg a Nemzeti Választási Bizottság. A határozat nem jogerős, az ellen öt napon belül a Kúriához lehet jogorvoslatot benyújtani.

Az MSZP már az érvénytelen kvótareferendum estéjén közölte, nem vesz részt az alkotmánymódosítás vitájában, mert az nem oldja meg a menekültválságot. Hétfőn a szocialista frakció úgy döntött, hogy a parlamenti szavazásra sem mennek el. Az LMP eredetileg ugyan hajlandó lett volna a kormánypártokkal egyeztetni, ám mert a hétfő délelőtti időpontban, amit a Fidesz megjelölt, a kormánypártiak "eltűntek, mint szürke szamár a ködben", az ellenzéki párt úgy döntött, statiszta szerepre nem vállalkozik.

A javaslat a Nemzeti hitvallásban rögzítené: "valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége". A módosítás értelmében Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskör gyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, és az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. Rögzítik, hogy az ország területére idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár Magyarországon csak akkor élhet, ha az Országgyűlés által megalkotott rendészeti eljárásban, a magyar hatóság elbírálta a kérelmét és hozzájárult ehhez. Ez ugyanakkor az Európai Gazdasági Térség polgáraira nem vonatkozik.

Politikai PR az alaptörvény-módosítás
Slendrián, "összegányolt" szöveg, politikai PR - minősítette lapunknak a tervezett alkotmánymódosítást Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász szerint például olyan változtatást, amiben alkotmányos identitás szerepel nevetséges a Ház elé terjeszteni. A javaslatot az is "bazárivá tesz, hogy a Nemzeti hitvalláshoz is hozzá akarnak nyúlni. Az indoklás pedig az utóbbi másfél év kormányzati kommunikációjának összegzése, ám a változtatás nem véd meg az esetleges kvótától, amit amúgy nem tervez az Európai Unió. A módosítás csak arra jó, hogy Orbán híveinek megüzenhesse, erős és megvédi a hazát.
A szöveg 80 százaléka Lattmann szerint evidenciák gyűjteménye, semmi újat nem jelent. Kényszerrel, kívülről népességet behozni amúgy például most is tilalmazott, viszont a magyar történelemben Szent István óta több nagy király is betelepített népcsoportokat - emlékeztetett a nemzetközi jogász, aki érdekesnek tartja, hogy Orbán őket akarja most elítélni. Újdonságot az "uniós klauzúla" sem hoz, létező gyakorlatot ültetnek át az alaptörvénybe és Lattmann szerint a miniszterelnök vigyáz arra, nehogy megsértse az uniós jogot, amit amúgy sem tudnánk felülírni.

Ki a legnépszerűbb politikus Európában?

Orbán Viktor Európa élén áll - legalábbis a Magyar Idők szerint. 

Ezt azzal igazolták, hogy "a magyar miniszterelnöknek jelenleg 539 046 Facebook követője van. Ez a szám hazánk lakosságának függvényében nemzetközi szinten is megsüvegelendő teljesítmény. Olyannyira, hogy nincs is európai politikus, aki lakosság/követő relációban le tudná győzni Magyarország miniszterelnökét." A kormány lapja arra hivatkozik, hogy "a népszerűség mérésére szolgáló legdivatosabb eszköz ma a közösségi hálós rajongók lajstromba vétele".

Ki a legnépszerűbb politikus Európában?

Orbán Viktor Európa élén áll - legalábbis a Magyar Idők szerint. 

Ezt azzal igazolták, hogy "a magyar miniszterelnöknek jelenleg 539 046 Facebook követője van. Ez a szám hazánk lakosságának függvényében nemzetközi szinten is megsüvegelendő teljesítmény. Olyannyira, hogy nincs is európai politikus, aki lakosság/követő relációban le tudná győzni Magyarország miniszterelnökét." A kormány lapja arra hivatkozik, hogy "a népszerűség mérésére szolgáló legdivatosabb eszköz ma a közösségi hálós rajongók lajstromba vétele".