Egyre erősebb a forint

Publikálás dátuma
2016.10.10. 07:20
Régi szép idők, amikor 2-sel kezdődött az euró árfolyama. Szakértők szerint ekkora forinterősödésre nem számíthatunk FOTÓ: NÉPSZ
A hazai deviza jelentős erősödésre váltott, miután két hitelminősítő már, egy pedig várhatóan a befektetésre ajánlott országok közé sorolja hazánkat. Az elmúlt hét végén egy euróért mindössze 303-304 forintot adtak a devizakereskedők. A szakértők arra számítanak, hogy nem átmeneti jelenségről van szó, de kérdés az, hogy a gyenge forintban érdekelt jegybank tétlenül nézi-e a várható forintfelértékelődést vagy tesz ellene.

Másfél évet kellett arra várni, hogy az euró tartósan olcsóbbá váljon, mint 310-315 forint. A Standard & Poor's szeptemberi felminősítése óta még egy hónap se telt el, és a múlt pénteki 303-304 forintos árfolyamot követően számosan azt találgatják, hogy mikor fog már ismét 2-es számjeggyel kezdődni a kurzus. Erre ugyan ma még szinte lehetetlen választ adni, arra azonban igen, hogy az erősödő forintnak vannak-e nyertesei, és arra is, hogy a nemzetgazdaság számára kedvező-e ez a folyamat?

A kormányzati megnyilatkozások alapján az még távoli, hogy a forint-euró keresztárfolyamot abból a szempontból szemléljük, hogy milyen kurzus mellett lépünk be az euróövezetbe. Ugyanis, ha ez egyszer bekövetkezik, akkor ki emlékszik majd arra, hogy mi is történt 2016 őszén? Pedig a 2004 májusi uniós csatlakozásunkat követően azért kell a kormánynak évről-évre benyújtania a konvergenciaprogramot Brüsszelnek, hogy bizonyítsuk: egyre közelebb kerülünk a közösség átlagához. Sajnos az elmúlt 12 évben éppen ellenkező folyamatnak vagyunk a tanúi, pedig a felzárkózás önmagában is forinterősödéshez vezethetne. A mostani forinterősödés sem erről szól, hanem sokkal inkább arról, hogy a Standard & Poor's-t követően november 4-én a Moody's is kiemeli Magyarországot a bóvli kategóriából. A nemzetközi pénzpiacok tehát azt jelzik, hogy évek óta nem volt viszonylag olyan biztos befektetési célpont hazánk, mint most. A forint árfolyamának áttételesen ugyan, de jót tett az is, hogy az angol font, a Brexit bejelentése óta brutálisan gyengül.

Ami a magyar gazdaságot illeti, az exportban érdekelt cégek a gyenge forintnak örvendenek. Az augusztusi külgazdasági adatok mégis a kivitel 12,5 százalékos - 12 hónapra visszatekintő - bővüléséről adnak számot, újabb rekordszintű külkereskedelmi többlet mellett. Azonban az erős forint - mint látjuk - ma már alig befolyásolja a kivitelt. Ennek oka, hogy a nagy, magyarországi exportáló vállalatok közvetlenül euró alapon importálnak, és így történik a kivitel is. Amelyek mégis forintban számolnak el, azok úgynevezett fedezeti ügyletet kötnek, így csökkenthetik az átváltásból eredő veszteségeiket.

A forint erősödésének nagy kárvallottjai a külföldön dolgozó magyarok, akik a múlt héten megjelent adatok szerint 1000 milliárd forintnak megfelelő devizát utaltak haza. Az itthoni hozzátartozók most kevesebb forintot kapnak a rokonoktól érkező pénzek után, mint korábban. Ugyanakkor ez a hatalmas összeg javítja a folyó fizetési mérleget. A külföldön dolgozók viszont nem itt adóznak, és számos magyarországi beruházás nem valósul meg, mert a szakemberek más országban találtak maguknak munkát. (Tőlünk az itt élő külföldiek 2015-ben 150 milliárd forintot utaltak haza, 10 milliárd forinttal kevesebbet, mint egy éve. Nekik viszont átváltási nyereségük keletkezik.)

Ha a forint "engedelmeskedik" a piaci törvényeknek, akkor erősödő pályára vált. A jegybank céljainak ez nem felel meg, mert a hírhedt alapítványaik és egyéb pénzköltéseik (ingatlan, műtárgyak stb.) forrása éppen az az árfolyamnyereség volt, amit a devizatartalékon elértek. Ez most megszűnni látszik. Most mégis kicsi az esélye annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank beavatkozik a forint erősödése ellenében. Ez ugyanis költséges művelet, és az eredménye is kétséges. A jegybank most jogosan bízik abban, hogy nő az euró beáramlása a hazai állampapírpiacra, és előbb-utóbb beindulnak a régóta - euróban - várt uniós támogatások is. A jegybank viszont ismét nyeshet a 0,9 százalékos alapkamaton, bár a növekvő inflációs kilátásokra muszáj figyelniük, ami a kamatvágási szándék ellen hat.

Szerző
Témák
forint MNB valuta

Otthonra mindenkinek szüksége van

Publikálás dátuma
2016.10.10. 07:16
Senkinek ne kelljen döntenie, hogy egyen, vagy lakjon FORRÁS: AVM
Legalább ezren vettek részt szombaton a Menet a lakhatáshoz való jogért nevű rendezvényen, amelyet hatodik alkalommal tartott meg A Város Mindenkié csoport Budapesten. Azért vonultak föl, hogy felhívják a figyelmet, a lakhatási válság több millió embert érint, és hogy követeljék a kormánytól és a helyi önkormányzatoktól az érdemi lépéseket a lakhatási válság enyhítése érdekében.

"Azt akarjuk, hogy az állam ne a lakástulajdon megszerzésének támogatására költsön, hanem arra, hogy mindannyian tényleg fenn tudjuk tartani a lakásainkat. Legyen szabályozva az albérleti piac, és ne lehessen senkit elhelyezés nélkül az utcára kirakni" - erről Pósfai Zsuzsi, A Város Mindenkié (AVM) aktivistája beszélt a a hajléktalan emberek jogaiért és a hajléktalanság felszámolásáért küzdő csoport szombati rendezvényén. A meneten az AVM aktivistái mellett vidékről és Budapestről több mint harminc csatlakozó szervezet és helyi közösség is részt vett. Pósfai kifejtette: azt akarják, hogy senkitől se vegyék el a gyerekét a szegénysége miatt, és legyen valós kiút a hajléktalanságból. "Senkinek se kelljen döntenie, hogy egyen vagy lakjon!" - fogalmazott.

Ma körülbelül 30-40 ezer ember él a legszélsőségesebb lakhatási szegénységben, hajléktalanként az utcán, szállókon vagy kunyhókban. Legtöbbjüknek olcsó bérlakások és lakhatási támogatás hiányában szinte reményük sincs arra, hogy újból önálló otthonuk legyen. Az aktivisták ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet: a megfizethető bérlakások és az érdemi lakhatási támogatás hiánya nem csak a hajléktalan embereket sújtja. Családok rettegnek, hogy mikor mondják fel a fejük fölül az albérletet, mert újat találni az elmúlt években meredeken emelkedő lakbérek mellett, pláne gyerekekkel, szinte lehetetlen. Sokan maradnak munka nélkül, mert nem tudnak odaköltözni, ahol több munkalehetőség lenne.

Az AVM-nél úgy látják, a közelgő hideg télben legalább egymillióan lesznek, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy otthonaikat megfelelően felfűtsék, mert nem tudják megfizetni a fűtési számláikat. Több mint százezer háztartásban kapcsolták már le az áramot, gázt vagy a távhőt tartozás miatt, és majdnem kétmillió embert érint, hogy nem tudta időben befizetni a rezsi számláit. Gyerekeket szakítanak el családjaiktól lakhatási gondok miatt, és nők kerülnek az utcára, mert bántalmazó partnerük elől menekülve nincs hova menniük.

Pedig lenne megoldás. A jogvédők szerint már azzal is, ha a kormány változtatna a lakhatási kiadások szerkezetén. Például úgy, hogy a nagyrészt csak a jobb anyagi helyzetben lévő gyerekes családok számára elérhető családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) helyett a szociális bérlakásszektor növelésére költene a költségvetésből. A CSOK-ra jövőre szánt csaknem 100 milliárd forintból kb. 14 ezer bérlakást lehetne felújítani, ami akár 30-40 ezer embernek is képes lenne tartós lakhatási megoldást nyújtani. A szociális bérlakások számának növelése mellett a rászorulóknak juttatott lakásfenntartási támogatással meg lehetne előzni az eladósodás és a kilakoltatások sokaságát.

"Ha törvénybe foglalnák és megvalósítanák a lakhatáshoz való jogot, a kormánynak biztosítania kellene, hogy mindenki megfelelő és megfizethető lakhatási lehetőséghez hozzáférhessen. Egy egyenlőbb és igazságosabb lakhatási helyzet mindenki, az érintettek, az állam és a társadalom érdeke is"- mondták a tüntetésen.

Szerző

Szigorítanák a távközlési törvényt a SIM-kártyák miatt

A Fidesz szerint szigorítani kell a távközlési törvényt, mert biztonsági kockázatot jelent, hogy a jelenlegi szabályok lehetővé teszik akár 200 ezer SIM-kártya vásárlását is egy személy nevében. 

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője szombaton, az M1-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, "van egy rés a pajzson", amit a kormánynak be kell foltoznia a magyar emberek biztonsága érdekében. Elmondta, a parlamenti képviselőket is megdöbbentette, hogy Magyarországon valakiknek volt lehetőségük egy hajléktalan nevében 200 ezer SIM-kártyát venniük, amelyek közül párat a párizsi és brüsszeli merényletek elkövetői is használtak. A kormánypárti politikus emlékeztetett, a miniszterelnök a nemzetbiztonsági kabinetet kérte, hogy járja körbe ezt az ügyet. A Terrorelhárítási Központ (TEK) összesen nyolc, a párizsi és brüsszeli merénylőkhöz köthető hívószámot azonosított be, amelyek közül hatot aktiváltak annak a hajléktalan férfinak a nevére, akinek nagyszámú mobiltelefon-előfizetése volt - közölte a bűnüldöző szervezet szombaton.

Szerző