Előfizetés

Európai Tanács: Orbán megszavazta a kvótákat

Publikálás dátuma
2016.10.04. 14:27
Fotó: Thinkstock
Az Európai Tanács (ET) elnöke hivatalos levélben erősítette meg, hogy februárban Orbán Viktor is megszavazta a kvótákat, amikor igennel voksolt a testület erről szóló határozatára - mondta a Demokratikus Koalíció szóvivője.

Gréczy Zsolt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy pártjuk ügyvezető alelnöke, Molnár Csaba Donald Tuskhoz, az ET elnökéhez fordult az ügyben. A válaszlevél szerint a magyar miniszterelnök is igennel szavazott arra a határozatra, amelyikben az is áll, hogy "valamennyi, tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok unión belül történő áthelyezésekre vonatkozó határozatokat, valamint a visszaküldést és visszafogadást biztosító intézkedéseket is beleértve".

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, a levél szerint a miniszterelnököket és elnököket tömörítő Európai Tanács egyhangúan fogadta el a határozatot, vagyis - tette hozzá - a dokumentumot Orbán Viktor is aláírta.

A népszavazás érvénytelensége ilyen szempontból még szerencsés is a magyar kormányfő számára, mert nem kell szembemennie saját korábbi döntésével, "a kvóta elfogadásával" - fogalmazott Gréczy Zsolt. Arra is kitért, hogy a pozsonyi uniós csúcson az is kiderült, hogy nem lesznek kötelező kvóták.

Orbán Viktor magyarázattal tartozik az országnak, hogy miért "hazudta magát" kvótaellenes politikusnak és miért kezdeményezett népszavazást a saját döntése ellen - jelentette ki.

LMP: ellentmondásos a kormány menekültpolitikája

Ellentmondásosnak minősítette a kormány menekültüggyel kapcsolatos politikáját a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke kedden Nagykanizsán.

A népszavazási kampányban arról beszéltek a kormány politikusai, hogy a nemzeti érdekért harcolnak, miközben olyan törvényjavaslatot fogadtak el, amely lehetővé teszi külföldi munkavállalók tömeges és szervezett betelepítését Magyarországra - közölte Szél Bernadett az utcai fogadóórával egybekötött sajtótájékoztatóján, amelyet a nap folyamán Zalaegerszegen és Lentiben is megtartott.

Azt mondta: a magyar kormánynak az lenne a dolga, hogy a magyar állampolgárok boldogulását segítse, de a kiemelt beruházásokra és a stratégiai partnerekre külön is vonatkozó jogszabállyal a kormány "lemondott arról, hogy a béreket rendezze, a magyar dolgozóknak tisztességes megélhetést biztosítson", és megakadályozza, hogy tömegével menjenek dolgozni külföldre.

Az LMP-s politikus kifejtette: október 2. után alapvetően meg kell változnia a magyar politikának, "a népszavazás kudarca is arról szól, hogy a magyar embereket sokkal több dolog zavarja". Aggasztónak nevezte a dolgozókat sújtó bérválságot, azt mondta, az állampolgárok nagy része nem tud megélni abból a bérből, amit kap.

Szél Bernadett az oktatáspolitika sorozatos kudarcáról beszélt, meglátása szerint a központosítás olyan rendszert eredményezett, ami sem a diákoknak, sem a tanároknak, sem pedig a szülőknek nem jó. Megfogalmazása szerint "az egészségügy láthatóan összeomlott", a kormány nem érzi szükségét, hogy köteles lenne súlyos pénzeket biztosítani a működésére.

Magyarországon "iparszerűen zajlik a korrupció, a politika a kormánypártok oldaláról vastagon benne van ennek a korrupciós gépezetnek a működtetésében" - jelentette ki Szél Bernadett.

Hozzátette: "Orbán Viktornak már korábban le kellett volna mondania, mert láthatólag nincs megoldásai ezekre a problémákra". A kormánypártok részről pedig "olyan urizálás látszik, ami már több mint bosszantó, és különösen éles ellentétben áll a magyar állampolgárok kiszolgáltatottságával", valamint azzal a bérszínvonallal, amin az ország nagy része áll - fogalmazta meg az LMP társelnöke.

Hárman kapják a fizikai Nobel-díjat

Publikálás dátuma
2016.10.04. 14:20
Michael Kosterlitz
Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésű tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

A Washingtoni, a Princeton és a Brown Egyetem munkatársa az anyag szokatlan állapotainak tanulmányozásával: a topológiai fázisátalakulással és az anyag topológiai fázisaival kapcsolatos felfedezéseiért érdemelte ki az elismerést. A kitüntetettek az indoklás szerint kaput nyitottak egy ismeretlen világra, amelyben az anyag szokatlan állapotokat tud ölteni. Fejlett matematikai módszereket alkalmazva tanulmányozták ezeket az állapotokat, például a szupravezető és a szuperfolyékony fázisokat vagy a mágneses vékonyréteget. Úttörő munkájuknak köszönhetően kereshetővé váltak az anyag új, egzotikus állapotai.

David J. Thouless

David J. Thouless

A topológiai fogalmak fizikában való alkalmazása döntő jelentőségű volt felfedezéseikben az indoklás szerint. A topológia a matematikában az a részterület, amely az alakzatok folytonos deformációk közben is megmaradó, azaz invariáns tulajdonságaival foglalkozik. A topológiát eszközként használva a három tudós ámulatba ejtette a szakembereket.

Michael Kosterlitz és David Thouless az 1970-es évek elején megdöntötte az akkor kurrens elméletet, miszerint a vékonyrétegekben - az anyag kis vastagságú tartományaiban - nem fordulhat elő szupravezetés vagy szuperfolyékonyság. Bizonyították, hogy a szupravezetés alacsony hőmérsékleten megvalósulhat, és megmagyarázták a fázisátalakulás gépezetét, amely révén magasabb hőmérsékleten megszűnik a szupravezetés.

Az 1980-as években Thouless kimutatta, hogy egy korábbi, nagyon vékony elektromos vezető

Duncan Haldane

Duncan Haldane

rétegekkel végzett kísérletben mért változások topológiaiak voltak. Ezzel nagyjából egy időben Duncan Haldane felfedezte, hogy a topológiai fogalmak miként használhatók a bizonyos anyagokban lévő parányi mágnesláncok tulajdonságainak megértéséhez.

Ma már ismert, hogy sok topológiai fázis létezik, nemcsak a vékonyrétegekben és a szálakban, hanem hagyományos háromdimenziós anyagokban is. Ez a felfedezés az elmúlt évtizedben lendületet adott a kondenzált anyagok fizikájának, nem utolsó sorban azon remények miatt, hogy a topológiai anyagokat használni tudják az újgenerációs elektronikához és szupervezetőkhöz vagy a jövő kvantumszámítógépeihez.

Michael Kosterlitz

Michael Kosterlitz

A kitüntetettek összességében az anyag viselkedésének teljesen váratlan szabályszerűségeit fedezték fel, ami kikövezte az utat az újfajta tulajdonsággal bíró, új anyagok megalkotása előtt. Ez sok jövőbeni technológiához lehet fontos.

A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (257 millió forintos összeggel) gazdagodnak, ennek felét a 82 éves Thouless kapja, a másik felén 65 éves Haldane és az 1942-es születésű Kosterlitz osztozik. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Magyar fizikai Nobel-díjasok
Magyar születésű tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat. 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp "a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (dinamida)", 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért", 1971-ben pedig a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes "a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért".