Előfizetés

Fleck: alkotmányos zsarolás

Amikor a kormány az előrejelzésekből érzékelte, hogy minden bizonnyal érvénytelen lesz a kvótanépszavazás, megjelent az üzenetek között, hogy a nemmel szavazók felhatalmazásával alaptörvény-módosítást kezdeményeznek, ami valahogyan mégis megüzeni majd az Európai Uniónak, hogy a magyar határokon belül a magyar kormány az úr, amely megszabhatja, hogy kiket enged be állandó tartózkodási joggal az ország területére és kiket nem. A vasárnap esti kudarcos eredmény után nem is maradt más választása Orbán Viktornak, mint belejelenteni, hogy érvénytelenség ide vagy oda, alkotmányt módosítanak.

Tegnapi parlamenti beszéde idejére nyilvánvalóan felvilágosították az egyébként közismerten jogi végzettségű kormányfőt, hogy a referendum eredménye közjogi értelemben semmire nem hatalmazza fel a kormányt, nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy „a népszavazás szellemében” kezdeményezik a szöveg módosítását. A Népszava kérdésére, hogy egyáltalán milyen szöveget fogalmazhatnak bele az alaptörvénybe, Fleck Zoltán abszurdnak nevezte, hogy olyan törvénymódosításról kell beszélni, amiről nem mondják meg, miről szólna, mi lenne a tartalma és mi következne belőle. Az ELTE Jogi Karának tanszékvezetője szerint a hónapok óta tartó politikai játszma része az újabb ötlet, aminek azonban már az alapja is hamis volt, hiszen a magyar állam és az Európai Unió viszonyára vonatkozó kérdést egyáltalán nem lehetne népszavazásra bocsájtani. Ezzel értelemszerűen a kormány is tisztában volt, ahogyan azzal is, hogy az alkotmányba bármit bele lehet írni, ami korlátozza a mindenkori magyar vezetés működését, de az soha nem hat ki az unióval kötött szerződésekre.

A jogszociológus ezzel rámutatott arra is, hogy mennyire alap nélküli a jobboldalinak tekintett Alapjogokért Központ tegnapi állásfoglalása, amely szerint az érvénytelen népszavazás nem köti az Országgyűlés kezét, így a parlament csak akkor nem módosíthatná az alaptörvényt, ha egy érvényes népszavazás az igenek győzelmét hozta volna. Fleck Zoltán szerint nem igaz, hogy egy ilyen módosítás „korlátot szabhat az alkotmányos identitást sértő uniós jogi aktusok hazai érvényesülésének” – ahogyan a nyakatekert magyarázat fogalmazott, hiszen a magyar jogszabályok semmilyen hatással nincsenek az uniós jogra, hacsak nem épp az azoktól való elszakadást, vagyis az ország unióból történő kilépését akarják elérni.

A tanszékvezető egyetemi tanár ezt válaszolta azokra a felvetésekre is, hogy amikor a magyar törvények ütköztek az Európai Unió szabályaival, akkor többször is módosítani kellett az alaptörvényt, erről szólt például annak ötödik változtatása. Az uniós jog minden esetben a tagállami jogszabályok fölött áll, vagyis visszafelé semmilyen körülmények között nem működik a gondolat, akármilyen jogszabályt alkot a magyar parlament, az nem írja felül az Európai Unió Magyarország által is elfogadott szabályait. Tagjai vagyunk a közösségnek – figyelmeztetett Fleck Zoltán, ahonnan még kilépni sem lehet úgy, hogy azt beleírom a magyar alaptörvénybe.

Azokat a találgatásokat is értelmetlennek nevezte a jogszociológus, hogy hozhat-e eredményt a népszavazásra feltett kérdés kijelentő módra váltása. Az alaptörvény módosítása ebben az esetben úgy szólna: „Az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését”. Fleck szerint bármilyen szöveg a szimpla politikai zsarolás része, ahogy a népszavazási cirkusz is csak a politikai erőgyűjtés tartozéka volt, amivel azonban mellélőtt a kormány, mert az érvénytelen referendumot nehéz lesz sikerként eladni a nemzetközi porondon.

Orbán Viktor beszédében kijelentette, hogy Magyarország 2010 óta jogi értelemben is mintaállammá vált, betartjuk a pénzügyi fegyelmet, az alaptörvénybe pedig beépítettük az uniós jogrendet, ezért szerinte Magyarországnak minden joga megvan ahhoz, hogy sorsdöntő európai kérdésekben hallassa a hangját az unióban. A miniszterelnöki szózatot az ELTE tanszékvezetője nemes egyszerűséggel úgy értékelte, az politikai értelemben is hülyeség, közjogilag pedig értelmezhetetlen.

Szóba került az is, hogy ha nem teljesíti az állam az elfogadott uniós szabályokat, legfeljebb kötelezettségszegési eljárás indul ellenünk, amire számtalan példa volt eddig is, komoly következmények nélkül. Fleck Zoltán azonban arra figyelmeztetett, ha nem vállalunk semmilyen szerepet a menekültválság közösségi megoldásában, az nem ugyanaz a kategória, mint Paks 2 megépítése, hanem a tagságunk alapelveit kérdőjelezi meg, ezzel számolnia kell a kormánynak.

Schulz: kudarcot vallott a magyar kormány kísérlete

Kudarcot vallott a magyar kormány azon kísérlete, hogy belpolitikai célokból, azonban az Európai Unió ellen használja fel eszközként a népszavazást - jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke hétfőn, egy nappal a magyarországi kvótareferendum után.

Az uniós parlament szociáldemokrata elnöke strasbourgi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy "a magyarok túlnyomó többsége végül is a kormány ezen kísérlete ellen szavazott azzal, hogy távol maradt a népszavazástól". Hálásak vagyunk nekik - mondta Martin Schulz az Európai Parlament hétfői plenáris ülésének szünetében.

Újságírói kérdésre válaszolva a német politikus elmondta, szerinte jó esély van a párbeszédre azokkal az országokkal, amelyek elutasítják a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezését.

Schulz egyébként a Berliner Morgenpost című német lapnak ugyanebben a témában azt mondta: a magyar kormánynak a kudarcba fulladt népszavazás után építő jellegű együttműködést kellene kezdenie az Európai Unió előtt álló kihívások leküzdése érdekében.

A német szociáldemokrata politikus a lap hírportálján idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy az érvénytelen referendum után "Magyarországnak konstruktívan együtt kellene működnie abban, hogy ésszerű és tartós megoldásokat találjunk Európa nagy kihívásaira". Mint mondta, a népszavazásnak az az üzenete, hogy "a politikának nem szabad álvitákat folytatnia, hanem segítenie kell az emberek gondjainak megoldásában".

Hozzátette: elbukott a menekültpolitika belpolitikai felhasználására irányuló kísérlet, és "a magyar népnek köszönhetően elhárult az Európát fenyegető kár", amelynek keletkezésébe "a kormány tudatosan beletörődött volna".

Schulz: kudarcot vallott a magyar kormány kísérlete

Kudarcot vallott a magyar kormány azon kísérlete, hogy belpolitikai célokból, azonban az Európai Unió ellen használja fel eszközként a népszavazást - jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke hétfőn, egy nappal a magyarországi kvótareferendum után.

Az uniós parlament szociáldemokrata elnöke strasbourgi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy "a magyarok túlnyomó többsége végül is a kormány ezen kísérlete ellen szavazott azzal, hogy távol maradt a népszavazástól". Hálásak vagyunk nekik - mondta Martin Schulz az Európai Parlament hétfői plenáris ülésének szünetében.

Újságírói kérdésre válaszolva a német politikus elmondta, szerinte jó esély van a párbeszédre azokkal az országokkal, amelyek elutasítják a menedékkérők Európai Unión belüli áthelyezését.

Schulz egyébként a Berliner Morgenpost című német lapnak ugyanebben a témában azt mondta: a magyar kormánynak a kudarcba fulladt népszavazás után építő jellegű együttműködést kellene kezdenie az Európai Unió előtt álló kihívások leküzdése érdekében.

A német szociáldemokrata politikus a lap hírportálján idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy az érvénytelen referendum után "Magyarországnak konstruktívan együtt kellene működnie abban, hogy ésszerű és tartós megoldásokat találjunk Európa nagy kihívásaira". Mint mondta, a népszavazásnak az az üzenete, hogy "a politikának nem szabad álvitákat folytatnia, hanem segítenie kell az emberek gondjainak megoldásában".

Hozzátette: elbukott a menekültpolitika belpolitikai felhasználására irányuló kísérlet, és "a magyar népnek köszönhetően elhárult az Európát fenyegető kár", amelynek keletkezésébe "a kormány tudatosan beletörődött volna".