Előfizetés

Schulz: a népszavazás belpolitikai jellegű

Publikálás dátuma
2016.10.02. 12:01
FOTÓ: Getty Images, Johannes Simon
Elsősorban belpolitikai jellegűnek nevezte a magyarországi kvótanépszavazást az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke egy vasárnapi német lapinterjúban. Martin Schulz úgy vélte, a népszavazással Orbán Viktor miniszterelnök meg akarja szilárdítani hatalmát.

A német politikus a Berliner Morgenpost című lapban és a kiadóvállalat Funke médiacsoport többi politikai napilapjában megjelent interjúban kiemelte, hogy Orbán Viktor a hatalma megerősítéséért "játékot űz az EU egyik alapelvéből: megkérdőjelezi az európai törvényalkotás jogszerűségét", holott abban Magyarország is részt vett. Magyarországnak az uniós elosztási képlet alapján csupán mintegy 2000 menekültet kellene befogadnia. "Veszélyes játék erről népszavazást tartani" - mondta Martin Schulz. 

Arra a kérdésre, hogy mivel lehet magyarázni a menekültekkel szemben Közép- és Kelet-Európában mutatkozó erős fenntartásokat, az EP elnöke azt mondta, hogy Orbán Viktor "teljes nyíltsággal kultúrkampfról és egy kulturális forradalomról beszél", és egyenlőségjel kerül a menekültek iránti szolidaritás és az "állítólagosan akadálytalan és ellenőrizetlen bevándorlás" közé, aminek révén "célzottan félelmet gerjesztenek". Ez egy teljesen másmilyen koncepció, mint a szolidáris és nyitott Európa eszméje - mondta az EP elnöke.

Arra a kérdésre, hogy a szolidaritástól elzárkózó tagállamok meddig számíthatnak a közösség pénzügyi szolidaritására, azt mondta, hogy a hét évre szóló pénzügyi tervben előirányzott támogatásokat nem lehet minden további nélkül csökkenteni, de ha a támogatásokban részesülő országok közül egyesek úgy vélekednek, hogy igényt tarthatnak a szolidaritásra, viszont nekik nem kell szolidaritást tanúsítaniuk, akkor ez a kérdés bizonyára napirendre kerül majd a pénzügyi terv felülvizsgálatakor.

Arra a felvetésre, hogy ez visszafogott állásfoglalásnak tűnik, Martin Schulz azt mondta, "ami a pénzügyeket illeti, jogilag nincsenek eszközeink", ezért politikailag kell kezelni az ügyet. A menekültügy terheit viselő országok kormányainak "meg kell mondaniuk kollegáiknak, hogy ez így nem megy tovább, a szolidaritás nem egyirányú utca".

Az EP elnöke arról is beszélt, hogy nem tartja hasznosnak Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter felvetését Magyarország uniós tagságának megszüntetéséről, és úgy véli, Magyarország továbbra sem fogad be menekülteket.
Mint mondta, már régóta nem számol Magyarországgal, de reménykeltőnek tartja a cseh és a szlovák miniszterelnök javaslatait a rugalmas szolidaritásról. Martin Schulz kiemelte, hogy "mégiscsak előrelépés", ha ezek az országok egy menekültkontingens önkéntes befogadásával, személyzettel, pénzzel, technikai segítséggel hozzájárulnak a terhek viseléséhez.

Hangsúlyozta, hogy, ugyan lehet ragaszkodni "radikális álláspontokhoz" és lehet folytatni ideológiai vitát alapelvekről, de ennek az árát a menekültek fizetnék meg, ezért inkább tárgyalni kell "minden javaslatról, amely előre visz minket".

Zsidó újév - Általános zárlat a palesztin területeken

Az izraeli hadsereg zárlat alá vette a palesztin területeket a vasárnap kezdődő zsidó újév miatt az ünnep végéig - jelentette a helyi közszolgálati rádió vasárnap.

Az izraeli hadsereg éjfél óta általános zárlatot rendelt el Ciszjordániában, valamint a Gázai övezet átkelőhelyeinél az ünnep végéig, kedd estig.

Ezekben a napokban csak kivételes humanitárius és orvosi indokkal lehet Izrael területére menni a palesztin területekről. A nagyobb zsidó ünnepek idején minden alkalommal elrendelik ezt a megelőző biztonsági intézkedést.

A vasárnap beköszönő zsidó újév, 5777 alkalmából Reuven Rivlin államelnök az Izraelben és a nagyvilágban élő zsidóknak szánt újévi üzenetében a párbeszéd, a remény és a beteljesülés évét kívánta. Reményét fejezte ki, hogy a zsidó új esztendő a türelem és a tolerancia éve lesz.

A hagyományok szellemében Benjámin Netanjahu miniszterelnök is jókívánságait fejezte ki. Az izraeli kormányfő videoüzenetében megemlékezett a pénteken eltemetett Simon Pereszről, Izrael kilencedik államfőjéről és volt miniszterelnökéről is.

Brexit - Tavasszal indul a kilépési procedúra

A brit kormány tavasszal kezdeményezi a parlamentben annak az 1972-ben kelt törvénynek a hatályon kívül helyezését, amelynek alapján Nagy-Britannia csatlakozott az európai közösséghez - mondta egy vasárnapi lapinterjúban a brit miniszterelnök.

Theresa May a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak kijelentette: a kormány a jövő évi törvényhozási évad programját vázoló királynői beszédben, vagyis 2017 tavaszán terjeszti elő hivatalosan az 1972-es csatlakozási törvény visszavonását. Ez a jogszabály rögzíti ma is Nagy-Britannia EU-tagságát.

A brit parlamenti évadok hagyományosan II. Erzsébet királynő évenkénti trónbeszédével kezdődnek. Az uralkodó minden tavasszal a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában ismerteteti a kormánya által a következő egy évre összeállított törvényalkotási program főbb pontjait.

Theresa May a The Sunday Timesnak kijelentette: az 1972-es csatlakozási törvény visszavonása az első szakasza lesz annak a folyamatnak, amelynek végére Nagy-Britannia "ismét szuverén és független országgá válik". A hatalmi és hatásköri jogok visszatérnek a választott brit intézményekhez, és ez azt jelenti, hogy az Európai Unió jogszabályainak hatálya megszűnik Nagy-Britanniában - tette hozzá a brit kormányfő.

A kormány tevei alapján azonban a csatlakozási jogszabály kivezetéséről intézkedő törvény teljes körűen csak attól a pillanattól lesz hatályos, amikor Nagy-Britannia hivatalosan kilép az Európai Unióból.

Theresa May az interjúban elvetette a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas EU-szkeptikus szárnyának azon követelését, hogy az 1972-es csatlakozási törvény azonnali hatállyal szűnjön meg. May kijelentette: az általa felvázolt menetrend nyújtja "a lehető legnagyobb mértékű biztonságot, stabilitást és bizonyosságot a munkavállalóknak, a fogyasztóknak, az üzleti vállalkozásoknak és külföldi szövetségeseinknek egyaránt".

A brit kormányfő továbbra sem fedte fel, hogy Nagy-Britannia mikor jelenti be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását. Ez a cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, és aktiválásának bejelentésével veszi kezdetét a szerződésben előirányzott kétévi tárgyalássorozat a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről.

Theresa May már korábban is több nyilatkozatában közölte, hogy a brit kormány csak akkor aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, ha kidolgozta tárgyalási stratégiáját. A brit miniszterelnök egyértelművé tette azt is, hogy az idén ez nem várható.
A The Sunday Timesnak adott interjúban ugyanakkor utalást tett arra, hogy - számos találgatással ellentétben - az 50. cikkely aktiválásával nem várja meg a 2017 szeptemberében esedékes németországi parlamenti választásokat. Uniós vélemények szerint ugyanakkor a német választások előtt aligha kezdődnek el az érdemi kilépési tárgyalások.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács előző elnöke a BBC rádiónak a minap kijelentette: véleménye szerint a tényleges tárgyalási folyamat a brit kilépés feltételeiről csak az új német kormány hivatalba lépése után indulhat. Rompuy, aki 2009 és 2014 között vezette az Európai Unió állam- és kormányfőinek testületét, hozzátette: ez azt jelenti, hogy az érdemi tárgyalások esetleg csak 2017 októberében vagy novemberében kezdődhetnek, addig legfeljebb "technikai jellegű" egyeztetésekre van mód.