Előfizetés

Orbán a sajátjainál kampányol

Ha a bevándorlást elhibázzuk, akkor nemcsak a mi Magyarországunk változik meg, a gyerekeink, unokáink Magyarországa is egészen más lesz, mint amilyen migráció nélkül lehet - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök a TV2 műsorában.

A kormányfő értékelése szerint vannak olyan döntések, amelyeket meg lehet változtatni, de a bevándorlás kérdése olyan ügy, amelyben ha hibázunk, többet nem tudjuk kijavítani. Erről szól a nyugat-európai országok mókuskerékszerűen ismétlődő sok belső vitája és feszültsége - tette hozzá.

Azt mondta: az emberek megértették ezt a helyzetet, tudják, hogy az ország jövőjéről van szó. Megjegyezte: ettől még pártvélemények vannak, a baloldal általában bevándorláspárti, a jobboldal pedig úgy szeretné megőrizni az országot, amilyen. Szerinte azok, akik nem vesznek részt a vasárnapi népszavazáson, rábízzák a döntést a többiekre.

Orbán Viktor azt is jelezte: a referendum eredményével a háta mögött kész arra, hogy jövő héten Brüsszelbe utazzon és tárgyaljon az unióval a kvótákról. Az EU-ra a demokráciák közösségeként hivatkozott, kifejtve: ha egy nemzet ellenez egy szabályozást, akkor azt nem lehet ráerőltetni. "Ennek szeretnék érvényt szerezni" - fogalmazott.

A kormányfő helytelenítette, hogy az EU nem tisztázta az elején, hogy miként segítsen a bajba jutott embereken. Jó néhány tagállam pedig meghívta őket saját országába, majd amikor rájött, hogy ebből baj lesz, akkor azt gondolta, kiválogatja azokat, akikre szüksége van, a többieket pedig szétosztja - mondta. Hozzátette: a legveszélyesebbnek azt tartja, hogy nem mondtak ki egy felső határt.

Orbán Viktor ezt szembeállította a magyar állásponttal, amely oda vinné a segítséget, ahol arra valóban szükség van, a kezdetektől a határvédelmet képviseli, továbbá rögzíti hogy "nekünk magyaroknak kell eldönteni, hogy kikkel akarunk együtt élni és kikkel nem". "Mi nem akarjuk, hogy a közbiztonság romoljon, nem akarunk terrorfenyegetettséget, nem akarjuk megváltoztatni az életünket, nem akarjuk más alapokra helyezni a családi viszonyainkat, a nőkről való gondolkodásunkat, a sajtó- és vallásszabadságról kialakított eszméinket" - sorolta.

A miniszterelnököt megkérdezték Európa jövőjéről is. Kifejtette: nem tudhatja, hogy a kontinens milyen formában szervezi majd az életét, de olyan Európát, benne olyan Magyarországot akar, ahol az élet derűs, biztonságos és jómódú. "Ma az európai élet ilyen, ha nem rontjuk el, akkor ilyen is maradhat" - összegzett.

Szabó Tünde a jog felett

B.P.
Publikálás dátuma
2016.09.29. 19:04
Szabó Tünde (j) az olimpikonok kitüntetési ünnepségén MTI Fotó: Kovács Tamás
Sem a sporttörvény, sem a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) alapszabálya nem teszi lehetővé, hogy Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) sportállamtitkára ebben a minőségében elnökségi tag legyen a MOB-ban is. A sportvezető lapunknak küldött válaszából az derült ki, hogy ennek ellenére ragaszkodik a kettős szerepvállaláshoz.

Gyakran lehet hallani kifogásként, hogy nem egyértelműek a jogszabályok, nem egyértelmű, mi volt a jogalkotó szándéka. Ezúttal erről szó sincs, a sporttörvény és a MOB alapszabálya is világosan fogalmaz és harmonizál egymással.

A sporttörvény 43. paragrafusának 4. bekezdésének utolsó mondata szerint: „A MOB elnökségének tagja nem lehet állami vezető.” Ezt a rendelkezést nem lehet félreérteni, ahogy Szabó Tündéről sem állíthatjuk azt, hogy nem állami vezető.

A MOB alapszabályának 50. paragrafusának 4. bekezdésében ez olvasható: „A Magyar Olimpiai Bizottság Elnökségének nem lehet tagja központi közigazgatási szervek, a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény személyi hatálya alá tartozó állami vezető.”

Szabó Tünde sportért felelős államtitkárként az államtitkárok jogállásáról szóló törvény személyi hatálya alá tartozik, tehát két jogszabály mondja ki minden kétséget kizáróan, hogy a sportállamtitkári tisztség nem egyeztethető össze a MOB elnökségi tagságával. Mondhatnánk azt is, ez az összeférhetetlenség minősített esete.

A MOB alapszabálya segítséget nyújt abban is, hogy milyen esetekben szűnik meg valakinek az elnökségi tagsága. Az 50. paragrafus 6. bekezdésének e pontja szerint az összeférhetetlenség kimondásával automatikusan megszűnik az elnökségi tagság.

Lapunk elküldte Szabó Tünde részére a sporttörvény és a MOB alapszabályának rá vonatkozó paragrafusait, amire a sportért felelős államtitkár szó szerint ugyanazt válaszolta, mint hétfőn: „A jogszabályi kötelezettségeimnek eleget téve, az államtitkári megbízatásom idejére felfüggesztettem, ezzel szüneteltetem a MOB elnökségi tagságomat, nem kívánok lemondani a tisztségemről.”

Ezzel a válasszal több baj van. A szó szerint megismételt reagálás a kérdező lenézése, semmibe vevése. Ezúttal azonban nem is lapunk a fontos, hanem az egész magyar sportélet szavahihetősége, a sportirányítók példamutatása.

Sem a sporttörvény, sem a MOB alapszabálya „nem ismeri” az elnökségi tagság felfüggesztésének lehetőségét. Szerettük volna megtudni Szabó Tündétől, milyen jogszabály alapján döntött tagságának a felfüggesztéséről, de ez nem derült ki a sportállamtitkári reagálásból.

Ráadásul a sportállamtitkárnak tisztségéből eredően lehetősége van állandó meghívottként részt venni a MOB elnökségi ülésein. Szabó Tünde tehát bármikor ott lehet a tanácskozáson, már csak arra kell vigyáznia, hogy ne tévessze el a szerepét, ne szólaljon meg elnökségi tagként, ha sportállamtitkári minőségében vesz részt az ülésen. Komolytalan és méltatlan helyzet, amit muszáj megoldani. Milyen erkölcsi alapon kérünk számon bármilyen visszaélést, kiskapukeresést sportági szövetségek vezetőin, ha a sportirányítás legmagasabb szintjein következmények nélkül meg lehet sérteni a sporttörvényt és a MOB alapszabályát?

A MOB elnökségi tagjai választott tisztségviselők, közgyűlésen, küldöttek választják meg őket. Nem lehet valaki félig elnökségi tag. Választott tisztségviselők a sporttörvény szerint egyet tehetnek önállóan: lemondhatnak a tisztségükről, minden más esetben (mandátum meghosszabbítása, visszahívás) közgyűlési határozatra van szükség.

Megkerestük a MOB-ot is, szerettük volna megtudni, az olimpiai bizottság tesz-e lépéseket ennek a helyzetnek a megoldásáért, de még nem kaptunk választ.

Szabó Tünde a jog felett

B.P.
Publikálás dátuma
2016.09.29. 19:04
Szabó Tünde (j) az olimpikonok kitüntetési ünnepségén MTI Fotó: Kovács Tamás
Sem a sporttörvény, sem a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) alapszabálya nem teszi lehetővé, hogy Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) sportállamtitkára ebben a minőségében elnökségi tag legyen a MOB-ban is. A sportvezető lapunknak küldött válaszából az derült ki, hogy ennek ellenére ragaszkodik a kettős szerepvállaláshoz.

Gyakran lehet hallani kifogásként, hogy nem egyértelműek a jogszabályok, nem egyértelmű, mi volt a jogalkotó szándéka. Ezúttal erről szó sincs, a sporttörvény és a MOB alapszabálya is világosan fogalmaz és harmonizál egymással.

A sporttörvény 43. paragrafusának 4. bekezdésének utolsó mondata szerint: „A MOB elnökségének tagja nem lehet állami vezető.” Ezt a rendelkezést nem lehet félreérteni, ahogy Szabó Tündéről sem állíthatjuk azt, hogy nem állami vezető.

A MOB alapszabályának 50. paragrafusának 4. bekezdésében ez olvasható: „A Magyar Olimpiai Bizottság Elnökségének nem lehet tagja központi közigazgatási szervek, a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény személyi hatálya alá tartozó állami vezető.”

Szabó Tünde sportért felelős államtitkárként az államtitkárok jogállásáról szóló törvény személyi hatálya alá tartozik, tehát két jogszabály mondja ki minden kétséget kizáróan, hogy a sportállamtitkári tisztség nem egyeztethető össze a MOB elnökségi tagságával. Mondhatnánk azt is, ez az összeférhetetlenség minősített esete.

A MOB alapszabálya segítséget nyújt abban is, hogy milyen esetekben szűnik meg valakinek az elnökségi tagsága. Az 50. paragrafus 6. bekezdésének e pontja szerint az összeférhetetlenség kimondásával automatikusan megszűnik az elnökségi tagság.

Lapunk elküldte Szabó Tünde részére a sporttörvény és a MOB alapszabályának rá vonatkozó paragrafusait, amire a sportért felelős államtitkár szó szerint ugyanazt válaszolta, mint hétfőn: „A jogszabályi kötelezettségeimnek eleget téve, az államtitkári megbízatásom idejére felfüggesztettem, ezzel szüneteltetem a MOB elnökségi tagságomat, nem kívánok lemondani a tisztségemről.”

Ezzel a válasszal több baj van. A szó szerint megismételt reagálás a kérdező lenézése, semmibe vevése. Ezúttal azonban nem is lapunk a fontos, hanem az egész magyar sportélet szavahihetősége, a sportirányítók példamutatása.

Sem a sporttörvény, sem a MOB alapszabálya „nem ismeri” az elnökségi tagság felfüggesztésének lehetőségét. Szerettük volna megtudni Szabó Tündétől, milyen jogszabály alapján döntött tagságának a felfüggesztéséről, de ez nem derült ki a sportállamtitkári reagálásból.

Ráadásul a sportállamtitkárnak tisztségéből eredően lehetősége van állandó meghívottként részt venni a MOB elnökségi ülésein. Szabó Tünde tehát bármikor ott lehet a tanácskozáson, már csak arra kell vigyáznia, hogy ne tévessze el a szerepét, ne szólaljon meg elnökségi tagként, ha sportállamtitkári minőségében vesz részt az ülésen. Komolytalan és méltatlan helyzet, amit muszáj megoldani. Milyen erkölcsi alapon kérünk számon bármilyen visszaélést, kiskapukeresést sportági szövetségek vezetőin, ha a sportirányítás legmagasabb szintjein következmények nélkül meg lehet sérteni a sporttörvényt és a MOB alapszabályát?

A MOB elnökségi tagjai választott tisztségviselők, közgyűlésen, küldöttek választják meg őket. Nem lehet valaki félig elnökségi tag. Választott tisztségviselők a sporttörvény szerint egyet tehetnek önállóan: lemondhatnak a tisztségükről, minden más esetben (mandátum meghosszabbítása, visszahívás) közgyűlési határozatra van szükség.

Megkerestük a MOB-ot is, szerettük volna megtudni, az olimpiai bizottság tesz-e lépéseket ennek a helyzetnek a megoldásáért, de még nem kaptunk választ.