Az fb törvényesnek látja az MNB-alapítványokat

Publikálás dátuma
2016.09.28. 07:26
Fotó: Népszava
Az MNB felügyelőbizottsága hosszú vajúdás után nyilvánosságra hozta jelentését a jegybank által létrehozott Pallas Athéné alapítványokkal kapcsolatba. Az fb összegzése szerint egyediek, de törvényesen működnek az MNB alapítványai, az alapító okirataikban rögzített alapítványi célok összhangban állnak a jegybank törvényben foglalt feladataival. 

Az fb megnyugtatja azokat, akik már az alapítványtevést sem tartották jogszerűnek: "Az MNB a jegybanktörvény által biztosított függetlenség alapján jogosult volt dönteni az alapítványok létrehozásáról és az alapítványi hozzájárulásokról." - írják.

Mondhatni ennél mélyebbre nem hatolt a csupa kormánypárti (és egy Jobbikos) tagból álló testület. Hacsak azt a mondhatni egyetlen kritikai megjegyzést nem tekintjük, amiben azt taglalták, hogy "a külföldi központi bankok elsősorban a jegybanki feladatokhoz kapcsolódó képzési tevékenységet látnak el. Az MNB tevékenysége részben illeszkedik a külföldi társainak oktatási programjaihoz, de elkötelezettségének széles skálája és anyagi ráfordításának nagysága egyedinek tekinthető."

Azt az "egyediséget" az fb szerint is szokatlanul nagy összeggel támogatta jegybank, ám azon túl, hogy megállapították, hogy a hat alapítvány számára összesen átadott 259,6 milliárd forint pénzeszköz, valamint 7 milliárd forint ingatlanvagyon nem rengette meg a jegybanki büdzsét (mondhatni tellett rá a devizaátváltásokon elért nyereségből), más kifogásolni valót nem találtak.

Az fb vizsgálati köre nem terjed ki az alapítványok működésének közvetlen ellenőrzésére, hatóköre az MNB, mint alapító döntéseinek, alapítói jogai gyakorlásának ellenőrzésére korlátozódik - fogalmazott zárásként a bizottság.

Szerző

Vendégmunkásokra pedig szükség van

Általánossá vált a munkaerőhiány Magyarországon mind iparági szinten, mind területileg, holott korábban csak egyes ágazatokat vagy a nyugati határszélt sújtotta – mondta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke kedden az állami tévé csatornán.

A vállalkozások visszajelzései szerint munkaerőhiány szinte mindenhol jelen van, a feldolgozóipar különböző területein, az idénymunkában, a mezőgazdaságban, a szolgáltatásokban, a vendéglátásban, az informatikában vagy a mérnökök között.

Rolek elsősorban demográfiai okokat lát a mögött, hogy ez évről évre növekszik a betöltetlen állások száma. Véleménye szerint az országnak vannak még belső munkaerőforrásai, például a közfoglalkoztatottak egy része, vagy a túl nagy részarányt képviselő költségvetési alkalmazottak átképezhetők lennének a versenyszféra számára. Bizonyos területeken azonban szükség lenne külföldi vendégmunkásokra is, főleg szakmunkásokra. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: olyan külföldi munkavállalókra lenne szükség, akik ideiglenesen jönnek ide, kulturálisan is jól illeszkednek az országhoz.

Hangsúlyozta, hogy a vendégmunkás és a migráns két teljesen más és külön kezelendő kérdéskör. A migráció véleménye szerint alapvetően humanitárius, emberi jogi kérdés.

Az MGYOSZ alelnökének szavait alátámasztani látszanak a június-augusztusi munkanélküliségi adatok. Tovább csökkent a munkanélküliek száma, 77 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban, és a tavalyi értékekhez képest 1,7 százalékponttal, az előző negyedévihez viszonyítva 0,1 százalékponttal visszaesve, 4,9 százalékra csökkent a munkanélküliség a 15-74 éves korosztályban - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 16,4 százalékkal, 283 ezerre csökkent.

Szerző

Uniós eljárás a paksi fűtőelem-szállítás miatt

Publikálás dátuma
2016.09.28. 07:22
Fotó: Népszava
Újabb botrány, pontosabban kötelezettségszegési eljárás érik a paksi atomerőműben történt 2003-as üzemzavar során megsérült fűtőelemek Oroszországban szállításával kapcsolatban. 

A baleset után 11 évvel került sor a hibás kazetták kiszállítására, azonban a Népszabadság értesülése szerint az Európai Bizottság úgy véli Magyarország uniós jogot sértett, mert egyrészt nem tájékoztatta az uniós atomenergiai szervet, az Euratomot a szállítási szerződés módosításáról, így az nem léphetett volna érvényre, másrészt maga a szerződés tartalmilag sem volt rendben. Jelenleg intenzív levelezés folyik e témában az EB és a kormány között Jávor Benedek a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselő tájékoztatása szerint.

Az MVM Paksi Atomerőmű tegnap közleményt adott ki a 2003-as üzemzavarban megsérült fűtőelemek szállítása kapcsán felmerült aggályokról. Ebben pedig azt írták, hogy a 2014-ben lefolytatott művelet "a legnagyobb körültekintéssel, teljesen biztonságosan és jogszerűen történt." A fűtőanyag elszállítása a magyar, az ukrán és az orosz hatóságok engedélyeinek megfelelően, továbbá az illetékes uniós ügynökség által előzetesen jóváhagyott szerződés feltételeivel összhangban történt meg. Az Európai Bizottság képviselői a tokozott üzemanyagot tartalmazó konténereket a kiszállítást megelőzően személyesen ellenőrizték és előírásszerűen plombálták - írta közleményében az atomerőmű.

Az uniós képviselő szerint azt is kifogások érték, hogy Magyarország 2014 nyarán a háborúban álló Ukrajnán keresztül juttatta ki a sérült fűtőanyagot Oroszországba, tudva, hogy a részlegesen kiégett fűtőanyag fegyveresek kezébe kerülve vagy egy bombatámadás esetén többországnyi területet veszélyeztethet. Ezt a felvetést azonban nem kommentálta az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., viszont "minden, a művelet veszélyességét felnagyító, a közvélemény megfélemlítésére vagy pánikkeltésre alkalmas hamis állítást határozottan visszautasít" a cég.

Szerző